A Magyar Lobbi 2008. április 4-i akciólevelének javaslata a magyar pártelnökökhöz (Dávid Ibolya, Gyurcsány Ferenc, Kóka János/SZDSZ, Orbán Viktor) a nemzeti tartozás csökkentéséről.

A hírlevél szerint a magyar GDP 180 milliárd dollár volt, szemben a 110 milliárd dolláros nemzeti tartozással (a teljes éves nemzeti termelés mintegy 0,6-szorosa); emellett a lakossági hiteltartozás 3 billió, a jelzáloghitel-tartozás pedig 6,7 billió forintra rúgott. A nemzeti tartozás kamat- és törlesztési terhe meghaladta a teljes költségvetési hiányt (évi kb. 10–11 milliárd forint), miközben a gazdasági növekedés mindössze 1,3% volt — Európában a legalacsonyabb —, a munkanélküliség pedig 8,1% (a cigányság körében 80–90%).

A levél az adóemelés helyett — amit csak a nagyobb ingatlanok vagyonadójára korlátozna — a nemzeti jövedelem növelésére tett hat konkrét javaslatot:

1. A feketegazdaság (a hírlevél becslése szerint a GDP 18%-a, szemben az uniós 5%-os átlaggal) megadóztatásának javítása, ami tíz év alatt felszámolhatná a nemzeti tartozást;
2. a mezőgazdasági export felfuttatása holland mintájú szövetkezetek felállításával;
3. egészségturizmus (fogászati, reumatológiai és más kezelések) fejlesztése a kihasználatlan egészségügyi kapacitásokra építve;
4. külföldi diákok nagyobb arányú felvétele a közép- és felsőoktatásba;
5. befektetés a megújuló energiába — geotermikus energia, switchgrass, nap- és hidrogénenergia;
6. a turizmus jobb kiaknázása, amelyet a hírlevél szerint ma főként külföldi utazási vállalatok hasznosítanak.

A levél azt kérte a pártelnököktől, hogy a választási kampányban egymás hibáztatása és anyagilag megalapozatlan ígéretek helyett konkrét, részletes terveket ismertessenek a helyzet megváltoztatására.

Forrás: Magyar Lobbi, 2008. április 4., 1d.

2008. június: kiegészítés — a harmadik ipari forradalom kihívása

Lipták Béla ugyanezt a pártelnököknek szóló levelet 2008 júniusában bővebb, konkrétabb javaslatokkal küldte újra. Kiemelte, hogy nemzeti érdek lenne felvállalni “a most induló 3. ipari forradalom” kihívását: Szilárd Leó (atomenergia), Neumann János (számítógép) és Grove András (Andy Grove, Szilícium-völgy) találmányai is magyar munkahelyeket teremthettek volna, ha lett volna kormányzati támogatás. Konkrét javaslatként említette, hogy a nanoszolár cserepek vagy a kétirányú üzemanyagcellák első gyárai Magyarországon, EU-forrásból épülhetnének; elektromos autógyártásban a magyar Rehab Ltd. vagy a Brixxon Elektromos Autó vállalat és az indiai Tata együttműködését látta lehetségesnek. Ugyanide sorolta a geotermikus, switchgrass- és hidrogénenergia-technológiákat, azt javasolva, hogy a makói földgázkészletet nemzeti tulajdonban tartsák, a kitermelőknek (pl. Exxon-Mobil) csak részesedést adva — és hasonló, részesedés-alapú modellt ajánlott a Pécs környéki uránbányák újraindítására is, hivatkozva arra, hogy az uránérc ára 25 dollárról 250 dollárra emelkedett.

Forrás: Magyar Lobbi, 2008. június 7., 1.