ELMARADT! AZ V. VAJDASÁGI TÁNCHÁZ TALÁLKOZÓ ÉS KIRAKODÓVÁSÁR AZ ELOÁLLT POLITIKAI HELYZET MIATT AZ 1998-AS ÉVBEN ELMARAD. MEGTARTÁSÁNAK VALÓSZÍNU IDOPONTJA A JÖVO ÉV OKTÓBERE, DE ERROL A VMF ELNÖKSÉGE A KÉSOBBIEKBEN DÖNT, ÉS ÉRTESÍTI A KEDVES TAGSÁGÁT; VALAMINT MINDEN KEDVES ÉRDEKLODOT; AZ EDDIG MEGSZOKOTT MÓDON. A VMF VEZETOSÉGE
GRATULÁLUNK
Micsik Béla citerásnak
a NÉPMŰVÉSZET IFJÚ MESTERE cím elnyeréséért.
Polgár Lillának,
a Magyar Rádió Rt. I. Népzenei Versenyén, az énekszóló kategóriában elért II. helyezéséért.
Mindkettőjüknek GRATULÁLJUNK!, és sikerekben gazdag további munkát kívánunk!
HORVÁTHNÉ SZITTYAI ANNA EMLÉKÉRE
Szelíd, csöndes szavú, egyszerű, szorgalmas asszonynak ismertük Őt. Doroszlón, e nyugat – bácskai hagyományokban gazdag kis faluban született 1930. július 17-én. Itt járt iskolában, itt nőtt fel, alapított családot, korán megözvegyülten nevelte fel becsülettel gyermekeit, és környezete határozta meg egész életét. A hagyományokat őrizte, tiszteletben tartotta, alkalmazta, lehetősége szerint fejlesztette, tette élővé. Viseletben járó asszony maradt élete végéig. Mint minden doroszlói lánynak akkoriban, neki is illett megtanulnia a házimunkákon túl szépen varrni, slingelni is. Figyelme a textíliák díszítményeire irányult nagynénje, Tallósi Julianna, helybeli „drukkoló” mintanyomó asszony halála után, az 1950-es években.
Abban az időben több mintanyomó asszony is működött a faluban. Aztán az idősek távozásával és félrevonulásával, Panni néni egyedül maradt. Az idők változásával, az igény ugyan csökkent tevékenysége iránt, de a faluban mindvégig számon tartották. Folyamatosan dolgozott, mert ahogy mondta: „mindég csinálni kő valamit!” Egyszer gyermekeit – unokáit, máskor lakását öltöztette a faluban korábban gyakran alkalmazott és kedvelt lyukhímzéssel díszített „slingütt” textíliákba. Mint később elmondta, az 1992-es év, amikor első alkalommal rendeztük meg a VARRÓ Hímző és Hagyományápoló Gyermektábort Doroszlón, gyökeresen megváltoztatta korábbi életét. Az évenként – immár hat alkalommal – megrendezett táborban, velünk élt, és szinte az egész éve a tábor jegyében telt. Ismét többen keresték fel, kiállításokon vett részt, a hagyományos viseleti darabok, fotók felgyűjtéséből is kivette részét, és szinte minden idejét a hagyományok továbbadásának szentelte. Közben ő volt a faluban a „parasztos ruha” varrója is, és minden tudását igyekezett továbbadni. Minden jó cselekedetét természetesnek tartotta.
Mindezért köszönetet, elismerést, alig kapott.
Nagyanyai teendőit végezve hirtelen váratlanul távozott közülünk. 1998. március 17-én kénytelenek voltunk tudomásul venni halálhírét. Szülőfalujában helyezték végső nyugalomra családja és a falu lakossága részvételével az utolsó munkálkodó mintázó asszonyt. A VMF és a magunk nevében nem búcsúzhattunk sírjánál. Ezúton köszönjük meg neki, amit népművészetünk továbbéltetéséért tett. Megbecsüléssel és kijáró tisztelettel emlékezünk rá. Nyugodjon békében.
(Raj Rozália – Szabadka)
AZ I. POLÁK MARGIT HÍMZOPÁLYÁZAT KAPCSÁN
1996-ban Zentán, a Thurzó Lajos K.K. társszervezésében került megrendezésre a Vajdasági Magyarság Élő Népművészete c. kiállítás, melyet a Folklórközpontunk által meghirdetett hímzőpályázatra beérkezett anyagból válogatott össze a bírálóbizottság. Vidékünkön ez volt az első alkalom, ahol új minősítés szerint előzsűrizés után kerültek bemutatásra a darabok.
Az itt kiállított anyagból további válogatás után a bírálóbizottság 8 darabot tartott érdemesnek arra, hogy magyarországi bemutatásra javasolja. A munkák először Petrás Anna jóvoltából a
Felsőfokú Népi Játék és Kismesterség Oktató Képzőben, majd az Országos Népművészeti Kiállításon képviselték Folklórközpontunkat – a vajdasági magyarokat.
Az említett rendezvényeken sikeresen szereplő pályázók emléklapjának átadása alkalmából szintén a Zentán megrendezett szerény ünnepségen (mely igen nagy érdeklődést váltott ki) Petrás Anna és Petrás György, az említett oktatói intézmény képviseletében megtisztelte jelenlétével ünnepségünket. Ez alkalommal jött létre a doroszlói mintaíró asszony emlékére a Polák Margit Hímzőpályázat, melyet kétévenként hirdet majd meg a VMF paraszti-népi hímzések témára.
Így kerülhetett sor 1998. július 15-én Szabadkán, a régi Városháza előcsarnokában az I. Polák Margit Hímzőpályázatra beérkezett anyagból összeállított kiállítás megnyitójára. A pályázaton bárki részt vehetett. Maximum 5 darabbal pályázhatott. Előválogatás után a bírálóbizottság elsősorban a vidéken felgyűjtött fehér lyukhímzéses ornamentika újraértelmezésével készült darabokat értékelte, de a magyar nyelvterület bármely tájegységéről való népi hímzésének ornamentikáját elfogadta és értékelte.
Észrevételként elsőnek azt kell elmondani, hogy a beérkezett anyag átlagos színvonala magasabb volt az első meghirdetett pályázatra beérkezettekétől, ugyanis az összesen 128 beérkezett darabból 56 került bemutatásra, míg az első pályázatra beküldött 156 darabból csak 36-ot láthatott a nagyközönség. A számok alapján is látható tehát az előrelépés. Tekintettel arra, hogy az idén Szegeden, a Csongrád Megyei Népművészeti Egyesület által megrendezett Nemzetközi Népművészeti Fesztiválon való részvételre a VMF kapott felkérést; a kiállítás anyagából 18 darabot előrelátott a szakzsűri a továbbjutásra. Úgy tűnik, hogy azok a hímzőtanfolyamok, melyek a közelmúltban zajlottak vagy zajlanak Petrás Anna támogatásával és szakmai felügyelete alatt, igazolják létjogosultságukat, és résztvevői egyre igényesebbek, munkáik egyre színvonalasabbak. Szembetűnő, hogy a pályázók elsősorban a tanfolyamok hallgatói ill. az általuk vezetett hímző szakkörök tagjai voltak. Örömmel tapasztaltuk azt is, hogy egyre több a helyi gyűjtésekből eredő, elsősorban fehér lyukhímzéses ornamentika feldolgozása. Nem sorozatgyártásról van szó! Inkább az első szárnycsapások, a Kátai tanyán (Kishegyes), a havonkénti Stúdiófoglalkozások, a folyamatos képzés eredménye ez. A hímzőtanfolyamok sürgős beindításának létjogosultsága beigazolódott. A kiállítás irányában igen nagy érdeklődés mutatkozott Bácskából és Bánátból egyaránt, és igen kedvező észrevételek hangzottak el múzeumi szakemberek részéről a mozgalmat, illetve a rendezvényt illetően.
Érthetetlen viszont azoknak a hímzőknek a magatartása, akik valamilyen okból kifolyólag nem vehettek részt képzésen. Nevezetesen nagy gond az a közömbösség, amely miatt nem érdeklődnek a többszörösen válogatott hivatásos szakemberek által előzsűrizett anyag bemutatása iránt. Számukra a kiállítás különösen hasznos lehetett volna, hiszen akár a szerkesztés, akár az öltéstechnika, a tájjelleg bemutatása, az anyag bemutatása módjának szempontjából igen sok ellesni valót láthattak volna.
Mivel az I. Polák Margit Hímzőpályázatáról van szó, bizonyára hiányosságok is mutatkoztak. Mégis bebizonyosodott, hogy a hiteles népművészet eme ága továbbéltetése és a szakmai minőség javításának érdekében szükség volt egy új megmérettetési forma létrehozására.
A szervező mindenképpen vállalja a kétévenkénti pályázat meghirdetését. Tehát a felhívás a II. Polák Margit Hímzőpályázatra 2000-ben jelenik majd meg, melynek témája a Bácska – Bánát – Szerémség paraszti stílusú fehér lyukhímzése lesz.
(Raj Rozália, népi hímző oktató – Szabadka)
Táncház-népzene ’99
címmel a Magyar Művelődési Intézet pályázatot hirdet népzenei együttesek, hangszeres szólisták, énekesek számára. Pályázatunkkal lehetőséget kívánunk biztosítani ahhoz, hogy a népzenei mozgalom legszínvonalasabb zenei produkciói CD lemezen és műsoros kazettán megjelenhessenek, és élő lemezbemutató koncerten bemutatkozhassanak.
A beérkezett pályázatokat szakmai bizottság bírálja el. A bizottság pályázaton kívüli produkciók meghívásával is élhet. A zsűri a színvonalas pályázatok előadóit egyúttal nívódíjban is részesítheti. Pályázni hagyományhű, népzenei anyaggal, illetve népzenei feldolgozásokkal lehet. A kazettán beküldendő hangfelvételek időtartama együtteseknél max. 30, szólistáknál max. 15 perc lehet. Kérjük az előadók nevének és a műsorszámok címének, időtartamának, népzenei feldolgozás esetén a szerző személyének feltüntetését is.
Beküldési határidő: 1998 november 15. M.M.I., Népművészeti Főosztály, Budapest, 1011. Corvin tér 8. A pályázati kazettát archiváljuk. A felvételeken közreműködő előadók költségtérítésben részesülnek a hanghordozókból tiszteletpéldányokat kapnak. A pávakörök, a népi együttesek, a citera-zenekari mozgalom együttesei, a hagyományőrző előadók és a hivatásos zeneszerzők tevékenysége nem tartozik pályázatunk tárgyához, így felvételeiket nem tudjuk fogadni.
Budapest, 1998. augusztus 1. M.M.I. Népművészeti Főosztálya
„ÚJ ÉLO NÉPZENE ’99” LEMEZPÁLYÁZATA
A Táncház Egyesület „ÚJ ÉLŐ NÉPZENE ‘99” lemezpályázata népzenei együttesek, énekes és hangszeres szólisták részére.
A pályázatra olyan műsorszámokkal lehet jelentkezni, amelyek eddig még CD-lemezen nem jelentek meg. (Hangkazettán való korábbi megjelenés nem kizáró ok.)
Annak érdekében, hogy a szakmai zsűri minden egyes tagja a teljes anyagot meghallgatva tehesse meg javaslatát, szólistáktól legfeljebb hatperces, együttesektől legfeljebb tízperces hangfelvételt várunk. Az időkorlátot túllépő pályázati anyagokból csak az első hat ill. tíz percet bocsátjuk a zsűri elé. Szerkesztési okokból kérjük, hogy egy blokk lehetőleg ne legyen hosszabb öt percnél!
A zsűri tagjai arról döntenek, hogy mely műsorszámokat javasolják hangfelvételre. A zsűri külön nem értékeli a pályázatokat, de a szavazati arányról minden pályázó értesítést kap. A zenei szerkesztő-rendező a stúdióban rögzített anyagból – szakmai és szerkesztési szempontok alapján – állítja össze a CD és hangkazetta anyagát. Fenntartjuk annak lehetőséget is, hogy a teljes műsoridő legfeljebb 15 %-áig pályázaton kívülről hívjunk meg előadókat.
A stúdiófelvételre 1999. januárjában kerül sor. A hangfelvételre érkezők utazási költségeit előzetes egyeztetés alapján megtérítjük.
A CD és hangkazetta megjelenése a XVIII. Táncház Találkozóra (1999. március 27-28.) várható.
A válogatásra felkerülő előadók bruttó 1.200,- Ft/perc tiszteletdíjban és tiszteletpéldányban részesülnek, a megjelenést követően.
A pályázati kazetták beérkezésének határideje: 1998. október 31.
A pályázathoz egy minden szükséges információt tartalmazó mellékletet kérünk csatolni. Ebben szerepeljen a pályázó neve, levelezési címe, telefonszáma (ha van, fax-száma és e-mail-címe). Kérjük feltüntetni az egyes műsorszámok címét, a tájegységi hivatkozásokat (esetleg a gyűjtő nevével), számonként a közreműködők nevét és hangszerét, valamint az elhangzó dalok szövegét (ha nem magyar nyelvű, a nyersfordítást is).
Hiányosan dokumentált és késedelmesen benyújtott pályázatokat nem veszünk figyelembe.
Postacím: Táncház Egyesület, 1255 Budapest, Pf. 153.
További információk: 214-3521, 212-0264 (tel/fax)
e-mail: tanchaz@mail.datanet.hu
NÉPTÁNCANTOLÓGIA ’98
A Martin György Néptáncszövetség pályázatot hirdet a Néptáncantológia ’98 c. rendezvényen történő részvételre. A pályázat célja, hogy az amatőr néptáncmozgalom és néptáncművészet újonnan született értékeit összegyűjtse és felmutassa, lehetőséget biztosítva a legszínvonalasabb művek színházi körülmények között történő bemutatásához.
Pályázni lehet
minden olyan, maximum 10 perc időtartamú koreográfiával, amely 1997/98-ban amatőr néptáncegyüttes előadásában került bemutatásra, és a Néptáncantológia műsorán még nem szerepelt (szakmailag különlegesen indokolt esetben a zsűri 10 percnél hosszabb, de maximum 15 perc időtartamú művet is figyelembe vehet). Egy együttes legfeljebb két művel pályázhat.
A pályázati felhívás a hagyományőrző, illetve gyermek táncegyüttesekre nem vonatkozik, ezek bemutatkozásáról a korábbi évekhez hasonlóan a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség, illetve az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesület dönt.
Pályázatot az előadó együttes vagy az alkotó nyújthat be.
A pályázatnak tartalmaznia kell
a műre, az alkotóra és az előadókra vonatkozó alapvető adatokat és az előadáshoz szükséges technikai igényeket.
A pályázat feltétele:
A pályázatokat az erre a célra készített pályázati űrlapon, 2 példányban kell beküldeni az alábbi címre: Martin György Néptáncszövetség, 1072 Bp., Akácfa u. 32., Tel.: 322-2893. Néptáncantológia ’98. A pályázathoz mellékelni kell egy, a műsorról készült jó minőségű videófelvételt, amelyet a pályázó az elbírálást követően visszakap. Pályázati űrlap igényelhető a Martin György Néptáncszövetségnél. A pályázat fénymásolt űrlapon is benyújtható. Beküldési határidő 1998. október 30. A pályázatokat szakértői testület bírálja el december 6-ig.
AZ IDÉN IS IGEN SZÉP MUNKÁT VÉGEZTEK A TÁBORLAKÓK!!!
Immár második alkalommal szervezte a Vajdasági Magyar Folklórközpont a Népi Kézműves Továbbképző Táborát Adahatárban. Voltak ugyan szervezési gondok a tábor megkezdése előtt, de azért az utolsó pillanatban Gyetvai Istvánnak, a helybéli fő szervezőnek köszönhetően mégis minden összejött ahhoz, hogy ismét együtt dolgozhassunk egy sort, s tudásban élményben egyaránt gyarapodva szomorúan s boldogan váljunk el egymástól augusztus 10-én, a táborzárás után. Szomorúak voltunk, mert valaminek ismét vége lett, de ugyanakkor boldogok is, mivel megkezdődött valami új is: dolgozhatunk tovább otthon komolyabban az adott kézműves mesterség újabb ismereteit kamatoztatva, s kellemes az a tudat is, hogy jövőre találkozhatunk ismét a közös foglalkozásokon. Az idén gyarapodott a tevékenységek sora. A tavaly is folytatott nemezelés (oktató: Deák Péter, Fenyvesi Mária és Varga Ildikó), lószőrékszer-készítés (oktatója Németh György, a magyarországi Lószőrékszer-készítő céh elnöke), tojásírás (oktatója Varga Attila), mellé felzárkózott a csontfaragás (oktatója Lévai László), gyöngyözés (oktatója Kollár Ilona), gyertyamártás (oktatója Deák Péter) és a hímzés is (oktatója Raj Rozália). Tanítóinknak, vendéglátóinknak – az adahatári kedves szomszédoknak – és támogatóinknak köszönhetően ismét zökkenőmentesen folyt a munka. A táborlakók – összesen harmincketten – tantaluszi kínokat szenvedve kigyúrtak egy gyönyörű, hortobágyi szűrmintával díszített hatalmas nemezszőnyeget is, ami ezentúl a VMF szabadkai irodáját díszíti majd. Tevékenységünket egy tervezett kiállításon szeretnénk bemutatni a közeljövőben.
Varga Attila – táborvezető
Hírek Nagybecskerekrol
1.) A becskereki Petőfi M.E. keretében szeptembertől kéthetente játszóházi foglalkozássorozat indul. A rendezvény célja, hogy a gyerekek megismerkedjenek a már elfeledett játékokkal, megtanulják azt, hogy a környezetükben található anyagokkal hogyan lehet játszani. Szeretnénk, ha mire felnőnek, természetessé váljék számukra az, hogy ha hagyományőrzésről, művelődésről van szó, azt a Petőfi Művelődési Egyesületben keressék.
A szombat délelőttönkénti találkozások alkalmával a gyerekek megismerkedhetnek a különféle zsinórfonásokkal, papírjátékok készítésével, gyöngyfűzéssel, sárkánykészítéssel, lószőrékszer – készítéssel, a kézi szövés alapjaival és még sok érdekes játékkal.
A foglalkozásokat Horvát Rózsa és Németh György vezeti, igénybevéve más szakemberek közreműködését is.
2.) Hagyományainkat szeretnénk tovább éltetni azzal is, hogy a művelődési egyesület keretében szeptembertől megindítjuk a kis hímzők munkáját. Megtanuljuk ismét az almáriumokból előkeresett nagyanyai hagyaték ornamentikáját és technikáját, majd fokozatosan megismerkedünk a magyar nyelvterület többi tájegységének hímzésvilágával is.
3.) A nagybecskereki Petőfi M.E. hímzőszakosztályának héttagú csoportja július elején egyhetes tanulmánykiránduláson vett részt Nógrád megyében. A jászberényi vendéglátóknak köszönve, és Vass Márta előadónak, Pásztóból kiindulva naponta barangolták a környéket, ismerkedve a palóc tájegységgel. Felejthetetlen élmény volt Hollókő, valamint a balassagyarmati Palóc Múzeum meglátogatása, ahol Dr. Kapros Márta muzeológus a begyűjtött palóc hímzés leginkább féltve őrzött darabjait mutatta be. A hazahozott tudásnak köszönhetően a nagybecskereki asszonyok a fölújított ornamentika földolgozását látták elő az elkövetkező év programtervébe.
4.) A Hímzőszakosztály két tagja részt vett a Vajdasági Magyar Folklórközpont POLÁK MARGIT pályázatán, ahol az előzetes válogatás után négyen állíthattak ki, Soponyai Gizella és Tabacski Edit hímzései pedig Szegedre is eljutottak, a nemzetközi kiállításra.
(Horvát Rózsa – Nagybecskerek)
Békéscsabai Népmuvészeti Tábor, 1998.
Ezúton mondok köszönetet, saját és a többi hímzőasszony nevében a Folklórközpontnak, hogy lehetővé tette a Békéscsabai Népművészeti Táborban való részvételünket ez év július 20-tól 26-ig.
A szervezők felajánlására Vajdaságból öten (Fenyvesi Margit – Szabadka, Sztefánovics Erzsébet – Debellács, Urbán Borbála – Péterréve, Kalász Eszter – Nagybecskerek és Kávai Anna – Kanizsa) ingyenesen táborozási lehetőséget kaptunk. Két asszony pedig, akik már előző évben is résztvettek a tábor munkájában, saját költségükön jöttek el újra (Kolenák Ibolya – Szenttamás és Bicók Margaretta – Temerin).
A táborban sokféle munka folyt, olyan mint: fafaragás, kosárfonás, fazekasság, gyapjúszövés, gyékényfonás, és amiért mi mentünk: népi hímzés kezdők és haladók számára. Minden nap 8-tól 10 óráig Erdélyről tartottak előadást olyanok, mint Köteles Lajos, történész; Mlinár Pál, koreográfus; vagy Borbély Jolán, etnográfus. Ezeket a táborlakók közösen hallgattak végig, majd a csoportok különválva dolgoztak. A mi csoportunk gyakorlati foglalkozását Chabarcsek Andrásné Terike, népi iparművész vezette. Témánk: Udvarhelyszék székely és szász hímzése volt. Megismerkedtünk az említett hímzések mintavilágával, színeivel és öltéstechnikájával. Drukkolással nagyon sok szép mintát gyűjtöttünk magunknak. Saját munkánk mellett megnéztük a többi csoportban folyó munkát is. Sokan kipróbáltuk a mézeskalács sütését és díszítését, vagy sípot csináltunk, ami legnagyobb örömünkre: szólt is. A tanulás mellett nagyon sok kellemes szórakozásban is részünk volt. Minden este közösen sütöttünk – főztünk hagyományos ételeket: málét, puliszkát, kürtőskalácsot vagy rablóhús, aztán eszegetés közben sokáig elüldögéltünk még a tábortűz mellett. sokszor véget nem érő éneklésbe kezdtünk. Jó volt érezni, ahogy a közös nyelv, közös a dal, összeköti az erdélyi, a kárpátaljai, a délvidéki és az anyaországi táborozókat. A határok elmosódtak számunkra erre az egy hétre, és ez lélekemelően szép volt.
Sokat kaptunk gyakorlati tudásban, de lélekben is ettől a Békéscsabai Népművészeti Tábortól.
(Kávai Anna – Kanizsa)
IV. SZÉKELYFÖLDI TÁNCTÁBOR (Felsosófalva – 1998.)
Negyedszer rendezték meg a Székelyföldi Tánctábort a Sóvidék szívében Felsősófalván.
Ez a szinte mesebeli hely mintegy mágnesként vonza az embert, így nem csoda, hogy aki egyszer eljön ide, újra visszavágyik. A résztvevők száma minden évben, és az idén is, jóval meghaladta a százat. Úgy gondoltam, én is ellátogatok ebbe a táborba, amit most már csak dicsérni tudok. A táncos lábú fiatalok Szalay Zoltántól, Mátéfy Csabától és László Csabától tanulhattak magyarózdi, küküllőmenti és sóvidéki táncokat. Az éneket a széphangú István Ildikó tanította, a zenészek pedig a szenterzsébeti és a híres szászcsávási zenekartól leshették el a muzsikálás apró fortélyait. Ezen kívül minden napra meghívtak egy-egy adatközlőt, mestert vagy néprajzi előadót, akiknek előadásait nagy érdeklődéssel követte a táborozók serege. De nem csak nappal izzadtak a táncosok, énekesek, zenészek, mert az esti táncházak hangulata senkit sem hagyott hidegen. Aki aztán ennyi bulizás után sem volt fáradt, átballaghatott az út menti kocsma-presszóba és ott kedvére mulathatott, amíg a kedve s a lába tartotta. Mivel ez napról- napra fárasztóbb lett, a szervezők a pihenést is beletervezték a tábori programba, így a hét nap alatt két szabad délutánunk is volt. Ekkor mindenki saját kedve szerint tölthette idejét. Túrázhatott a hegyekben, gyűjthetett, pihenhetett vagy ellátogathatott Korondra, vagy éppen Parajdra egy szervezett sóbánya-látogatásra, vagy pedig Szovátára, egy kis sósvizes fürdésre a Medve-tóba. Este aztán újra „együtt volt a banda” és a szenterzsébeti zenekar sóvidéki muzsikájára, a szászcsávási zenekar Küküllő mentijére táncolhattuk a tanultakat. Később persze mást is húzott az Üsztürü együttes és a Palló zenekar, így mindenki kedvére mulathatott.
Mondom minden szép és jó volt, csak az bántott, hogy én voltam az egyedüli vajdasági résztvevője a tábornak, és akinek említettem nemigen hallott még a sófalvi táborról. l
gy aztán ezennel felhívnám minden kedves népzenész, énekes és táncos figyelmét arra, hogy a Székelyföldi Tánctábort jövőre is megrendezik! A kaja jó, a tanítás jó, a buli méginkább Ľ
csak Te hiányzol ide!!
(Ivánovics Tünde – Újvidék)
III. NEMZETKÖZI NÉPMUVÉSZETI TÁBOR – Vészto
Július 19. és 26. között tartották a III. NEMZETKÖZI NÉPMŰVÉSZETI TÁBORT Vésztőn, melynek szervezője a vésztői Református Egyházközség volt. A táborban több csoportban folyt a munka: volt népdaloktatás, néptáncoktatás, furulyaoktatás, hangszerkészítés, szövés, kosárfonás, fafaragás, nemezelés, agyagozás, bőrözés és virágkötés. Ezen kívül szerveztek népművészeti, helyi jellegű és áltatlános magyar kultúrát bemutató előadásokat, melyek után áhítaton, imaórán és istentiszteleten lehetett részt venni. A tábor oktatói Budai Ilona (népdal), Széles András (citera), József Gellért (fafaragás), Balla Antal (néptánc), Marsi Andrea (tánc), Kovács Edit (tanítónő), József Lenke (ének), Szabó Csilla (furulya, tilinkó), Máthé I. Ferenc (fafaragás), Bükki Éva (citera), Jeremiás Lajos (tánc), Fekete Mihályné (szövés), Dacs Gáborné (kosárfonás), Horváth Virág (nemezelés), Szabóné Ambrus Ildikó (virágkötés, bőrözés) voltak. A zenét a Csűrdöngölő népzenei együttes biztosította.
(Szabó Csilla – Kikinda)
PEPSI SZIGET ’98
Az idén augusztus 5. és 12. között tartották meg a Pepsi Sziget ’98 elnevezésű ifjúsági találkozót az Óbudai – szigeten. Természetesen az idén is volt népzene az ún. WORLD MUSIC színpadon. Többek között népzenei együttesek léptek itt föl: a Heavy Méta, a Méta, az Ökrös, a Tatros, a Rece-Fice, valamint Szabó Csilla is Vajdaságból.
(Szabó Csilla – Kikinda)
Kisradonováci „Kézimunka klub”
1996-ban a Vajdasági Magyar Folklórközpont meghirdette a Vajdasági Magyarság Élő Népművészete című népi – paraszti hímzéseket bemutató kiállítását. Szabadkáról, a kisradonováci helyi közösségből hét hímző asszony munkája került Zentán bemutatásra. Innen egyikük továbbjutott Szegedre is, majd Budapestre, az Országos Népművészeti Kiállításra.
A kisradonováci Kézimunka klub hímzői látták azt, hogy képzéssel és szorgalmas munkával komolyabb eredményt lehet elérni. Feladatuknak tekintették a gyűjtések feldolgozását is. Eredményes munkájuk abból is látszik, hogy habár egy év rövid idő ahhoz, hogy minden jelentkező munkája elfogadható legyen; mégis dicséretet érdemel, hogy a 19 jelentkező közül 16-nak a munkáját a Szakbizottság elfogadta. Ezeket a munkákat bemutatták az I. Polák Margit hímzőpályázat kiállításán 1998. július 15-én, Szabadkán, a Városháza előcsarnokában. Az itt kiállított 16 munkadarab közül több (6 asszonynak a munkája) jutott tovább Szegedre, a Nemzetközi Népművészeti Fesztiválra. Mivel Vajdaságból a 128 beérkezett munka közül a szakbizottság értékelése alapján 18 hímzést juttattak el a szegedi Fesztiválra, és ebből 6 darab a kisradonováci helyi közösség Kézimunka klubjából való, akkor ebből látszik, hogy egy év alatt mennyit gyarapodott e csoport hímzőinek a tudása. Érdemes még megemlíteni, hogy a Vajdasági Magyar Folklórközpont De Negri Júliát, a kisradanováci Kézimunka klub tagját két másik társával együtt kiemelkedő munkájáért különdíjban részesítette.
A kisradanováci hímzők tovább folytatják a régi paraszthímzések felkutatását; miután az elfogadható darabokat újraértelmezik, és feldolgozzák.
(Vince Amália – Szabadka)
VACI
1998. augusztus 10-e és 15-e között Szentmihályon a VACI (Vajdasági Citerazenekar) önköltséges tábort szervezett saját továbbképzésére. Oktatónk Borsi Ferenc – népművész volt, aki egyben a művészeti vezetőnk is.
A táborlakók: Popovity Emánuella Szenttamásról, Dević Lívia Temerinből, Bodócsi Mónika Szentmihályról, Hézső Zsolt Csókáról valamint Flaman István Szentmihályról voltak.
Az egy hét alatt egy vajdasági, egy dunántúli és egy szatmári összeállítást dolgoztunk fel, valamint átismételtük a már meglévő népdalcsokrainkat. Ebből az anyagból szeretnénk egy teljes műsort összeállítani, és ezt Vajdaság-szerte bemutatni.
A tábort hagyományossá szeretnénk tenni, egyedüli problémánk – mint mindenkinek – a pénz. Ettől függetlenül mi továbbra is együtt maradunk, mivel a baráti szálakon kívül még egy vastag szál is összeköt bennünket: A NÉPZENE…
(Bodócsi Mónika- Szentmihály)
Hírek Szenttamásról
1.) A szenttamási Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola adott otthont az idén augusztus 24-e és 28-a között megszervezett citeratábornak. 23 citerás és egy tamburás követte Borsi Feri előadásait a témára. Zömmel helybeli gyerekek vettek részt, de eljöttek öten Törökbecséről is, meg egy szajáni fiú is ott volt a táborban. A 20.-DEM részvételi díjat azok fizettek, akik a jelentkezés alapján vettek részt a munkában. Egyébként az ARANYCITERA győztesei jutalomként, azok a helybeli gyerekek, akik vendéget fogadtak a tábor ideje alatt, pedig díjmentesen vehettek részt a táborban.
2.) 1998 szeptember 20-án Péterrévén került megrendezésre az idei Gyöngyösbokréta és Durindó Gálaműsora. A szenttamási Vajdasági Népek és Nemzetiségek Hagyományápoló Klubja és az Arany János M.E. közös tánccsoportja is részt vett a műsorban a 22. meghívott csoport között.
3.) A szenttamási Petar Drapšin M.E. szervezésében került megrendezésre szeptember 25-én az ÉRIK MÁR A KUKORICA elnevezésű fesztivál. A vajdasági szintű rendezvény előselejtezője után (helyi, körzeti) alakult ki az élmezőny, melyen a kukorica, illetve az őszi betakarítási munkákhoz kötődő szokásokat és táncokat mutatták be az együttesek. A Vajdasági Népek és Nemzetiségek Hagyományápoló Klubjának CSALOGÁNY elnevezésű vegyes kórusa és a MÁKVIRÁG tamburazenekara is részt vett a versenyen.
(Kolenák Ibolya – Szenttamás)
Hírek Zentáról
A zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ szervezésében 1998. október 23-án a zentai Városi Múzeum képtárában megnyílt A vajdasági nemezelés 10 éve című kiállítás.
A kiállítást Ninkovné Kovac
ev Olga művészettörténész nyitotta meg, melyen az előzőleg közzétett pályázatra jelentkező nemezelők vehettek részt, és állíthatták ki nemeztárgyaikat. A kiállítók között volt Kézműves Táborunk néhány résztvevője is, név szerint Gerhát Renáta, Nagy Marianna Rontó Gabriella és Varga Ildikó. Közszemlére került az idei táborban készült nagy szőnyeg is, melynek elkészítésében oroszlánrészt a táborlakókon kívül főleg Fenyvesi Mária és Deák Péter vállalt. Külön örömünkre szolgál, hogy az alkotásokat el is bírálták (a szakzsürit Nagy Mari, Oláh Edit és Ninkovné Kovac
ev Olga képezték), és a külön elismerésben részesültek közé került Varga Ildikó is, a Táborunk egyik nemezelő oktatója.
Gratulálunk neki, és gyúrásokban gazdag további munkát kívánunk!
(Varga Attila – Szabadka)
40. ÉVES A BARTÓK TÁNCEGYÜTTES
Ezúton értesítünk minden kedves érdeklődőt, hogy a Bartók Táncegyüttes december 12-én du. 3 órakor és este 7 órakor az SZFMH-ban (Bp. XI. ker. Fehérvári út 47.) tartja fennállása 40. évfordulója alkalmából két egymástól különböző gálaműsorát.
Reményeink és terveink szerint fellép a Muzsikás, a Téka, az Ökrös, a Tükrös
népzenei együttesek lelkes csapata, a mostani együttes a Csombor zenekar kíséretében, valamint a régi táncosok.
Minden kedves érdeklődőt szeretettel várunk!
Tisztelettel és szeretettel:
Nagy Zoltán József, Bartók Táncegyüttes – művészeti vezető.
MEGJELENT!
SZERETOM A TÁNCBA
Moldvai csángó magyar népzene Klézséből
Az Etnofon Népzenei Kiadó jóvoltából először nyílt mód önálló, stúdióban rögzített moldvai csángó népzene CD-n történő kiadására. A felvételeken a moldvai csángó magyarok táncdallamait és guzsalyas énekeit hallhatjuk, Legedi László István furulyás és Bálint Erzsébet énekes előadásában. Mindketten kitűnő tolmácsolói a hagyományos csángó népzenének.
A lemez jelentős részét táncdallamok alkotják, melyek nagy része koboz- és dobkísérettel hallható, de megszólalnak lírai hangvételű hangszeres és énekes szóló dallamok is.
A kíséretben Bolya Mátyás (koboz) és Benke Grátzy (dob) az évek során kialakult táncház gyakorlatot és a hagyományos játékstílus elemeit ötvözik.
A közreműködő Zurgó együttest budapesti fiatalok alapították azzal a céllal, hogy a csángó népzenét elsajátítsák és újrafogalmazva továbbadják. Részvételük lehetőséget teremt az autentikus és a városi táncházas játékmód összehasonlítására.
A “Szeretőm a táncba” című kiadvány közreadásával szeretnénk minél szélesebb körben ismertté tenni a klézsei csángó magyarok népzenéjét, valamint gazdagítani a népzenetanulás lehetőségeit.
SZAKIRODALOM
- RAJCZY Mária, Mechtilda nővér: CSEPREG IRODALMI MÚLTJA ÉS NÉPKÖLTÉSZETI HAGYOMÁNYAI.
- HETYÉSY Katalin – SUDÁR Lászlóné (szerk.): A RÉPCE MENTE MESÉI ÉS MONDÁI.
- GONDOLATOK A NEMZETÉRT. A nemzeti megmaradás és felemelkedés útja. “…Hogy Magyarország magyar ország maradjon”. Válogatta: Andrásfalvy Bertalan, Mózsi Ferenc és Varga Mihály. PÜSKI Kiadó, 430 oldal, 980 Ft.
- DELORS, J.: Oktatás – rejtett kincs. Az UNESCO ajánlása a XXI. századi oktatásról. Budapest, Osiris Kiadó, 220 old., 1580 Ft.
- Ifj. LELE József: AZ ÚR KÉSZEN TALÁLTA ŐT – Bálint Sándor élete. A magyar szakrális néprajzkutatás kiemelkedő egyéniségéről írott, 96 oldalas, fényképekkel ellátott kötete (Korda Kiadó, 1996) megrendelhető a szerző címén: Móra Ferenc Múzeum, 6720 Szeged, Roosevelt tér 1-3.
- MÉRY Margit és JÓKAI Mária: SZLOVÁKIAI MAGYAR NÉPVISELETEK, gazdag helyszíni gyűjtés 150 községből. AB-Art Kiadó – Pozsony (Közel 400 oldal, 600 — javarészt színes — kép)
- SILLING István: TEGNAP ÉS MA (Nyugat-Bácska néprajzához). A szerző e legújabb kötetében is eddigi fő kutatóterülete – Kupuszina és tágabb környéke – népi-paraszti életformájának vizsgálatát folytatja. A könyvben egyaránt teret kap a szakmatörténet, a folklór, a tárgyi néprajz, a néphiedelem és a népművészet. – Illusztrálva (30 dinár).
- BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE NÉPMŰVÉSZETE
- BÁTKY Zsigmond, GYÖRFFY István, VISKI Károly: A MAGYARSÁG NÉPRAJZA I., II., III., IV. Hasonmás kiadás: Babits-Magyar Amerikai Kiadó Rt., Szekszárd, 1991.
- A Lilium Aurum kiadványai (Szlovákia) – Néprajz
- ÁG Tibor—BARSI Ernő—KONCSOL László: Kemény a föld a patonyi határba’ . A könyv Dióspatony népzenei hagyományát dolgozza fel. (163 oldal) Ára: 137,- Sk, rendelési szám: 027.
- Leléd hagyományos gazdálkodása a XX. század első felében.
- LISZKA József: Őrei a múltnak. A szerző munkájában a Dél-Szlovákia területén ma is működő, megtekinthető néprajzi gyűjtemények, tájházak, vidéki múzeumok bemutatására vállalkozik. (166 oldal) Ára: 60,- Sk, rendelési szám: 029.
- DANTER Izabella: Népi gyógyászat a Kisalföld északi részén. A szerző a népi gyógyászat legszakavatottabb hazai magyar képviselője, több mint egy évtizedes kutatási eredményeit adja közre kismonográfiájában. (216 oldal) Ára: 69,- Sk, rendelési szám: 030.
- GÁGYOR József: Emlékül. A szerző a szlovákiai magyar gyermekjátékok és mondókák összegyűjtése után vállalkozott az emlékkönyvekben található emlékversek úttörőnek számító gyűjtésére és kiadására. (224 oldal) Ára: 122,- Sk, rendelési szám: 031.
(sz. FÜGEDI Márta). Miskolc, 1997.
A tanulmánykötet a dél-szlovákiai múzeumok munkatársaiból verbuválódott kis kutatói kollektíva munkája. Egy Kisalföld-peremi település hagyományos gazdálkodását mutatja be. (172 oldal) Ára: 63,- Sk, Rendelési szám: 028.
SZEPTEMBER- SZENT MIHÁLY HAVA
??? PANNON ŐSZ – „Kelj fel gazda” VELEM – Velemi Stúdió – Népművészeti Egyesület: Kolnhofer Judit * tel.: 94/360-294.
??? – Koreográfus képző kurzus beindítása– Martin Gy. Néptáncszövetség.
5-től 9-ig VII. NEMZETKÖZI NÉPRAJZI FILMFESZTIVÁL, Belgrád, Néprajzi Múzeum, ETNOGRAFSKI MUZEJ, 11000 BEOGRAD, Studentski trg 13; P.f.357 tel.:+381 11 625-140; fax.: 011/621-284
7-től 8-ig Kisasszony-napi búcsú – DOROSZLÓ – Szentkút., György János plébános, 25243 Droszló, Nikola T. u. 46.
7-től 13-ig Fazekas tábor – Zalaegerszeg, Zala Megyei Népművészeti Egyesület, Skrabut Éva, 8901 Zalaegerszeg, Berzsenyi D. u. 28. tel.: 06-92/314-120.
8-án Kisasszony napja. Őspogány őszkezdő nap, mely a magyar kereszténységben Mária-nappá változott. Mint ilyen, asszony dologtiltó, de főleg fonástiltó nap, s olyan nagy ünnep, hogy a fecskék sem indulnak útra, bármilyen szép is az idő.
11-től 3-ig I. Magyarországi NEMZETKÖZI DUDÁSTALÁLKOZÓ – Eger. Információ: 36/456-675; 36/422-400; 06/30/636-923. Postacím: Gajdos Népzenei és Néptánc Kulturális Egyesület, 3301 Eger. Pf. 550.
12-től 13-ig XXI Festival folklornih tradicija Vojvodine (A Vajdasági Hagyományőrzők Folklórfesztiválja)
14-én Hegyi Szent Kereszt búcsúja – VERSEC. Gyuris László, 26300 Versec, Žarko Zrenjanin u. 31., tel.: +381 13 811-136.
14-én Szentkereszt felmagasztalása. Üres nap a vetésre s Krisztus Keresztvitelének képzetkapcsolatával a lábbajok gyógyításának napja is.
19–én Mezőségi Találkozó, Vice
19–től 20-ig TOVÁBBKÉPZÉS A BÉKÉSCSABAI SZÓLÓTÁNCFESZTIVÁLRA, Jászberény, Információ: tel./fax: 47/411-294 Jászság Népi Együttes Háza; 06 30 /981-851, 06 20/ 691-963. Levélcím: 5100 Jászberény, Víz u. 1. E-mail: jneszh@mail.datanet.hu
27–én Tatros Fesztivál, Gyimesközéplok (hagyományőrzők)
27-én Péterrévén – Durindó és Gyöngyösbokréta GÁLAEST.
29-én Mihály napja – mint az őszi évnegyed középeurópai kezdőnapja. A középkori Magyarországon Szent István korától nagy kultusza volt. A XVIII. század közepéig az országban parancsolt ünnep volt. A nyelvterület sok vidékén a nyájak hazahajtásának, a pásztorok számadásának, fogadásának napja is volt.
OKTÓBER – MINDSZENT HAVA
??? GESZTENYE ÜNNEP Velem – Velemi Stúdió – Népművészeti Egyesület – Kolnhofer Judit * tel.: 94/360-294.
??? Ifjúsági Szólótánc Fesztivál – a Martin György Néptáncszövetség támogatásával (Tiszaújváros) – Martin Gy. Néptáncszövetség.
1-én A Zene Világnapja
2-tól 4-ig Csernáton vagy Gyergyószárhegy (Románia) Az erdélyi magyar díszítőművészet /vándorgyűlés: Kriza János Néprajzi társaság, RO-3400 Kolozsvár, Croitorilor u. 15. sz. tel./fax.: ++ 40 64 432-593; e-mail: kriza@mail. soroscj.ro
25-én HATÁRON TÚLI MAGYAROK VII. FESZTIVÁLJA: Pécs-Baranya
17-től 18-ig Szamosújvár – II. Mezőségi adatközlő táncosok és zenészek fesztiválja. Szervező: Téka Alapítvány – Szamosújvár; Archívum Kulturális Alapítvány – Kolozsvár. Jelentkezés: Németh Ildikó, 3400 Cluj, Str. Gh. Dima Nr. 22. Bl. E3, Sc. 3, Ap. 23. tel.: ++-40-64/121-388
18-án Pécsváradi Leányvásár
20-án Vendel napja. A pásztorok pásztorának ábrázolt védőszent. Dunántúl több falvában szobor áll. Pásztorcsaládokban kedvelt keresztnév.
23-án 17,00 órakor A VAJDASÁGI NEMEZELÉS 10 ÉVE c. pályázati felhívásra beérkezett munkák kiállításának ünnepélyes megnyitója. Zenta, Városi Múzeum.
23-án Néptáncantológia (V.M.K., Révkomárom – Szlovákia)
24-én Szlovákiai Táncház Találkozó a Révkomáromi Sportcsarnokban: Déltől hajnali kettőig: Aprók tánca, Kirakodóvásár, Tánctanítás, Folkkocsma, Gálaműsor, Vigadalom
25-én XIV. Vendel napi búcsú Magyarlukafán – Magyarlukafa. Kaptár Egyesület /Lovas Kata/ 7925 Magyarlukafa, Fő u. 44. tel.:06-73-354-016.
NOVEMBER – SZENT ANDRÁS HAVA
NIT ZSŰRIZÉS
– Borsod – Abaúj – Zemplén megyei Népművészeti Egyesület munkái.
1-én Mindszentek napja. A cselédfogadás, a bíróválasztás, a tanácsújítás és a halottak napja. Délután megtisztítják és kivilágítják a sírokat. A halottak nyugalma végett általános dologtiltó nap.
2-én Halottak napja. Egyházi ünnep, amelyhez a halottakra való emlékezés szokásai és hiedelmei kapcsolódnak. Előtte Mindszentek napja. A két nap szokásai nem különülnek el egymástól. Sajnos nem tudjuk, hogy az ünnep szokásai mikor alakultak ki. A sírok megtisztítása, virággal való díszítése éppúgy általánosan elterjedt szokás a magyar nyelvterületen, mint a halottak lelki üdvéért való gyertyagyújtás.
7–én Szenttamáson: SZÖKŐS NÉPZENEI EGYÜTTES KONCERTJE
.
11-én Márton napja. A téli évnegyed kezdőnapja. A protestánsoknál mint Luther neve napja erősödött meg. A polgárok és a nép is levágta a maga libáját – ezt nevezték Márton lúdjá-nak; és e lakomán kóstolták meg az új bort, melyet Márton borának neveztek, amelynek Márton a bírája.
14-től 16-ig Népzenei és Néptánc Találkozó, Sepsiszentgyörgy (RO).
14-től 16-ig Prímások találkozója, Sepsiszentgyörgy – Románia (Infó: Záhonyi András)
19-én Erzsébet napja. A tél, vagy a karácsony rámutató napja. Árpádházi Szent Erzsébet /1207-1231/ neve napja. Európa-szerte egyik legtiszteltebb női szent. Személyéhez már életében legendák fűződtek: pl. – amikor az eisenachi szegények részére kenyeret vitt a kötényében, és ezért felelőségre vonták, a kenyérdarabok rózsává változtak. Szent Erzsébet nevének említése a gyermekjátékokban és a pünkösdölőkben is gyakori. Az elmúlt évszázadok alatt szegények, elhagyatottak, korházak, emberbaráti intézmények választották védőszentjüknek.
20-án Szekszárdi Néptáncfesztivál
28-tól 29-ig Prímások találkozója, Csíkszereda (RO)
25-én Katalin napja. VII. Orbán pápa 1642-ben kiadott bullájának megjelenéséig parancsolt ünnep volt: szent Katalin vértanú tiszteletére. Mivel névünnepe az advent kezdetet előtti napokra esik, ezután már nem szokás sem lakodalmat, sem táncmulatságot tartani. A névünnepén rendezett Katalin-bál az utolsó táncos összejövetel. A vízimolnárok és a lányok védőszentje is. Ha Katalinkor kopog, karácsonykor tocsog.
30-án András napja. Az András naphoz legközelebb eső vasárnap az advent első vasárnapja. A XVIII. század végéig parancsolt ünnep volt vigíliával, azaz előtte való napon tartott böjttel. Az ünnep előtti böjti napoknak a népi hitvilág mágikus erőt tulajdonított; így az adventi idő kezdetével az apostol névünnepe a szerelmi jóslás ideje is volt. A gazdasági életben “disznóölőnek” nevezik, mert e nap szokás elkezdeni a disznóölést. Az advent kezdetét általában harangszó jelzi, ettől kezdve lakodalmat, zenés, táncos, összejövetelt nem tartanak. A katolikus asszonyok és lányok sötét ruhában mennek a hajnali misére; a templomi ének első szaváról e misét “roráté”-nek nevezik. A protestánsok az ádventkezdő vasárnap előtti szombat délutánján tartják első áhítatosságukat. A magyar nyelvterület több részén is böjtöltek a lányok, tükröt, fésűt és férfi gatyát tettek az ágyba a fejük alá, és egész nap böjtölnek, hogy megálmodják, ki lesz a férjük. Rigmusba is foglalták: Aki böjtöl András napján, vőlegényt lát éjszakáján. Éjfélkor megkondulnak a harangok, és kezdetét veszi az advent.
DECEMBER – KARÁCSONY HAVA
??? KARÁCSONYI VÁSÁR „Ünnep-elő” pedagógusoknak – Berettyóújfalu * Bihari Népművészeti Egyesület – Török Istvánné * tel.: 54/402-194; 54/402-871.
4-től 6-ig ROMÁNIA-Brassó: “Betlehemi csillagfesztivál” . A téli népszokások nemzetközi fesztiválja.
4-től 6-ig Kolozsvár (Románia) Fiatal néprajzkutatók konferenciája. (Kriza János Néprajzi társaság, RO-3400 Kolozsvár, Croitorilor u. 15. sz. tel./fax.: ++ 40 64 432-593; e-mail: kriza@mail. soroscj.ro)
5-től 6-ig Amatőr Néptáncosok Országos Találkozója és szakmai továbbképzése – Martin György Néptáncszövetség. 1072 Budapest, Akácfa u. 32.
5-töl 6-ig Néptánc ars poetica sorozat folytatása – Martin György Néptáncszövetség.
6-án Miklós napja, Szent Miklós püspök névünnepe. A keleti egyházak máig legtiszteltebb szentje. Szerte Európában megünneplik, különféle szokások keretében. A magyar nyelvterületen inkább fehérszakállú, vörös püspöki köpenyben érkező, karján kosarat, vagy hátán puttonyt vivő jóságos öreg, aki imádkozás után megajándékozza a gyermekeket.
7-én Ambrus napja. A méhészek és ezzel párhuzamosan a mézeskalácsosok védőszentje.
12–én Budapest: 40. Éves a Bartók Táncegyüttes – gálaműsor, SZFMH-ban (Bp. XI. ker. Fehérvári út 47.) Érdeklődni Helbich Annánál: e-mail: bartokta@c3.hu
13-én Luca napja. Az e napon ünnepelt római katolikus szentet már az egyház sem tartja történelmi személynek, csak legendai alaknak. E naptól számí
tja a nép a nappalok rövidülését és az éjszakák hosszabbodását. A magyar néphit kétféle Lucát ismert, a jóságost és a boszorkányost. A rossz boszorkányosság ellen, mindenféle varázslattal védekeznek (ajtó bekenése fokhagymával, szalma szétszórása a ház körül stb.). Ugyanakkor a szaporodás érdekében igencsak kérik a boszorkányos Luca segí
tségét, továbbá ez a célja a tyúkok megpiszkálásának, s a gyermekek koledáló lucázásának (kotyolás), ami után természetesen ajándékot kapnak, amit egymás között elosztanak. Luca napján kell megkezdeni a Luca-szék elkészí
tését, szög nélkül, 13 féle fából úgy, hogy karácsonyra legyen kész. Éjfélkor ki kell menni a keresztútra, szentelt gyertyával egy kört rajzolni. Ez a vár. Ebben a várban kell leülni a Luca-székre, és várni a szellemeket, melyek megjönnek rémséges alakban. Aki nem ijed meg, annak a szellemek három kí
vánsága közül egyet teljesí
tenek.
?-? IV. BETLEHEMES TÁBOR Tóthfalu Vajdasági Citerások Egyesülete, tel.:+381 24 551-822
24-én Ádám és Éva napja. Köznyelven karácsony szombatja vagy böjtje; másoknál karácsony szenvedője a neve. Ez az utóbbi találóan jellemzi azt a szigorú böjtöt, amely a nagypéntekinél csak annyival könnyebb, hogy estefelé már főzelék, hal, tészta, gyümölcs is kerül az asztalra. Ezek az ételek azonban, habár szigorúan böjtösök is, semmi összefüggésben nincsenek a vallás parancsaival. Valamennyinek megvan a maga gonoszűző és igéző, termés – és szerencsevarázsló, termés – és haláljósló ereje; fogyasztásuknak tehát mélyebb ősvallási gyökere van. Ádám-Éva estéjén tartják ma már a karácsonyi éjféli misét, és ezen az esetén kapják a gyermekek – és felnőttek az ajándékot.
25-én Karácsony napja. Az estének szenteste, bővedestéje a neve. Ünnepkörének és szokásainak az eredete ősemberi. A tél fordulása egy a természet felszabadulásával, a világosság győzelme a sötétség felett, egy az élet győzelme a halál felett. Az Ószövetségben éppen olyan nagy ünnep, mint ahogy a hinduknál a Pongol, az egyiptomiaknál Osiris, a rómaiaknál Saturnus, a germánoknál Freya, tehát mindenütt a “sol invictus, vita invicta” ünnepe. Az egyház a világosságot és az életet Istenhez kapcsolta, ezért december 24-e Ádám és Éva megteremtésének, 25-e Jézus megtestesülésének (születésének), a 26-a István vértanú, 27-e a szeretet apostolának Jánosnak ünnepe – innen a szeretet ünnepe elnevezés, és 28-a az aprószentek újéletre születésének napjává lett.
Délután, a lámpagyújtással megkezdődik a kántálás, kolindálás, regölés. Ezen énekek a rómaiak népüdvözlő énekeinek keresztény változatai. A regölőkkel csaknem egyidőben járnak a betlehemesek, a csillagozók és az ostyahordozók.
A szeretetteljes együttléttel érkezik meg éjfél, megkondulnak a harangok, és ezzel befejeződik napfordulás. Ekkor állnak fel a Luca-székre, és látják meg a falubeli boszorkányokat, hogy a következő pillanatban meneküljenek, mert azok megbüntetik a titok meglesését.
Kora reggel járnak a regősök, majd a köszöntő gyerekek sora következik, azután a szomszédok, a rokonok és a komák is be-betérnek rövid látogatásra. A karácsonyi tizenketted – népies nevén számosnapok – karácsony estéjétől ví
zkereszt estéjéig tart s a lucanapi tizenketted párja.
26-án István napja. A legenda szerint az első vértanú névünnepe. A legények istentisztelet után együttesen járnak istvánolni, az István nevű gazdákat felköszönteni. A köszöntés után folytatódik a karácsonyi tánc.
27-én János napja. A szeretet apostolának, János evangélistának ünnepe. A legények, férfiak együtt mennek jánosolni. A jánosolók ugyancsak sűrűn hajtogatják a poharat, mert úgy tartják: erőt és egészséget isznak Szent János poharából.
28-án Aprószentek napja. Egészségvarázsló nap. A magyar nyelvterületen elterjedt az a szokás, hogy a pásztorok egy-egy vesszőcsomóval, supriká-val járják a házakat. Illő bekéredzkedés után köszöntik a háziakat, majd a gazdasszony kihúz egy-két szál vesszőt a nyalábból, és “megveregeti” a pásztorokat, hogy jobban vigyázzanak a jószágra, akik elkezdenek ugrákolni, hogy friss legyen a marha. Ez a pásztori napfordulati tánc szintén magunkkal hozott pogány szokás, amit az egyház a betlehemes-játék köré terelt. Ebből ered a pásztorok betlehem körüli tánca. Ezután borral és kaláccsal megajándékozza őket. A vesszőt ezután bevitték az istállóba, ott megverték vele az álatokat; majd eltették a szenteltví
ztartó mellé, és csak tavasszal vették elő: azzal hajtották ki először a marhát a legelőre.
A keresztény egyházban azoknak a kisgyermekeknek az emlékezete, akiket Heródes megöletett, a kisded Jézust keresve.
31-én Szilveszter napja. Bővedestének is nevezik a nagy evés-ivás miatt. Szokásainak tartalmát és hiedelmét, valamint hangulatát Újév napjától kölcsönzi. Ünnepi szokásai közül a legelterjedtebbek: a téltemetés és a télkiverés; valamint a szűzgulyafordí
tás (vénlánycsúfolás). Több helyen a legények zajkeltő szokásokkal ünneplik a búcsúzó évet. A leányok ólmot öntenek, különféle szerelmi varázslásokat tesznek. Sok helyütt ó-év búcsúztató bált is rendeznek.
Összeállította:
Nagy István – szerkesztő
Lezárva: 1998. október 31.
Vajdasági Magyar Folklórközpont
YU-24000 Szabadka, B. Nušic u. 2
ÚJ TEL./FAX: +381 (0)24 29-221
Folklore Index | VMF 98/5 Száma | Folklór Szervezetek | Folklór Adatbázis
All graphics and contents is copyrighted © 1998-99 FOLKLÓR CENTRUM
E-mail: webmaster@magyar.org
Mondák
Vicc
Költő / Író
Népdal