Hejgetés
(dec.31 – Moldvai csángók)
A hejgetés célja az új esztendőben a gabona, a kenyér
mágikus úton való biztosítása.
Résztvevői legények, akik elsősorban a lányos
házakat keresik fel. A mondókát ostorok csattogása,
harangszó, furulya, dob és a köcsögdudához hasonló
"bika" hangja kísérte. A hejgetés a búza élettörténetét mondja el a mag elvetésétől
a kenyér elkészültéig.
Névnapi
köszöntés (december 26-27)
December 26-27-én köszöntik a magyar falvakban az Istvánokat
és a Jánosokat. Tekintettel arra, hogy e két férfinév
igen népszerű hazánkban, az István- és János-napi
köszöntés a karácsonyi ünnepi ciklus fontos része:
baráti ünneplő alkalom, mikor az ismerősök meglátogatják
egymást, és munkaszüneti nap lévén, a terített
asztal mellett elszórakoznak.
Aprószentek
napja (december 28)
Sok helyen vesszőből font korbáccsal megcsapkodják
a lányokat, hogy egészségesek, szépek legyenek.
A korbácsolás Győr-Sopron megyében a legényavatással
kapcsolódik össze. A legények végiglátogatják
a lányos házakat, és szép, régies dallamú
ének kíséretében korbácsolják a háznépet.
A lányok szalagot kötnek a korbácsra, az édesanyák
pedig előre becsomagolt húsdarabokat adnak át a csoportnak.
A legények ezután visszatérnek a kocsmába, s a szabadban
felállított tűzhelyen megfőzik az összegyűjtött
húst. Ezt fogyasztják el a közös vacsorán, ahol
a legények avatása történik. Ezen az ünnepségen
csak férfiak vehetnek részt.
Az avatás maga hosszú beszéd kíséretében
történik, amely összekapcsolja a betlehemi gyermekgyilkosság
történetét a legényavatás tényével.
A beszéd végén a keresztapák leöntik a legényt
egy pohár borral, utána kiadós ivás következik,
majd az újdonsült legényeket elviszik látogatóba
egy-egy lányos házhoz. A kislányok és az édesanyák
elnéző mosollyal segítik át a kótyagos legényeket a nehéz viziten, s ezzel be is zárul életüknek ez
az ünnepélyes fordulója.
Szilveszter
napja (december 31.)
A
rómaiak december 27-én megtartott Saturnalia ünnepének
hatására az év búcsúztatására
még most is szilveszter éjszakája a legvidámabb
éjszaka. Régen is elbúcsúztatták az óeszendőt,
s közben számos praktikával, varázslattal igyekeztek
kifürkészni a jövendőt. Különösen az
eladó lányok voltak kíváncsiak sorsukra, arra, hogy
férjhez mennek-e, vagy továbbra is pártában kénytelenek
tölteni napjaikat.
Újév
napja (január 1)
A télközépre eső, karácsonyi, újévi
évkezdés a napév szerinti időszámítással
együtt honosodott meg Európában, s a római birodalomból
sugárzott szét. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta
el, hazánkban is csak néhány évszázad óta
kezdődik ezen a napon az év.
Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az
évkezdés őszre vagy tavaszra eshetett. A nomadizáló
pásztornépeknél a két időpont jelentőségét
növelte a nyári legelőkre vonulás és az őszi, téli legelőkre, szállásra való visszavonulás
gyakorlata. Ennek a régi, tavaszi-őszi évfordulónak
emléke az őszi és tavaszi pásztorünnepekben
maradt fenn, ezek azonban egy évezred alatt más jelleget öltöttek,
"európai" ünnepekké váltak.
Az évkezdő újévi szokások főként
abból a hitből nőttek ki, hogy a kezdő periódusokban
végzett cselekmények analógiás úton maguk
után vonják e cselekmények későbbi megismétlődését,
ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét
biztosítsák, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni. Közismert
szokás az is, hogy az óévtől hatalmas lárma,
zaj, kolompolás közepette búcsúznak el. E zajkeltés
ősi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév
kiűzése, vagy csak az általános ünnepi féktelenség.
A jósló szokások közé tartozik a hagymakalendárium
készítés (12 gerezd fokhagymába sót tesznek;
amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelő hónapban
sok eső vagy hó fog esni), a szilveszteri ólomöntés
(a frissen öntött ólom formájából jósolnak),
a gombócfőzés (a lányok papírszeletekre férfineveket
írnak, ezeket gombócokba dugva vízbe dobják; amelyiket
először dobja fel a víz, az lesz a leány jövendő férjének a neve)
————
A hónap
első napja, latin néven Calendae Januarie, kiskarácsony
napja, az újesztendő kezdete. Tele van babonával, mágikus
vagy analógiás jellegű szokásokkal. Vidékünkön
ez a koledálás ideje, a koledáló pogácsának
sütésének ideje, a jóslások napja, az emberek
és a gyümölcsfák felköszöntésének
napjaHejgetés, Aprószentek, Szilveszter unnepek
Submitted by halas
Hejgetés
(dec.31 – Moldvai csángók)
A hejgetés célja az új esztendőben a gabona, a kenyér
mágikus úton való biztosítása.
Résztvevői legények, akik elsősorban a lányos
házakat keresik fel. A mondókát ostorok csattogása,
harangszó, furulya, dob és a köcsögdudához hasonló
"bika" hangja kísérte. A hejgetés a búza élettörténetét mondja el a mag elvetésétől
a kenyér elkészültéig.
Névnapi
köszöntés (december 26-27)
December 26-27-én köszöntik a magyar falvakban az Istvánokat
és a Jánosokat. Tekintettel arra, hogy e két férfinév
igen népszerű hazánkban, az István- és János-napi
köszöntés a karácsonyi ünnepi ciklus fontos része:
baráti ünneplő alkalom, mikor az ismerősök meglátogatják
egymást, és munkaszüneti nap lévén, a terített
asztal mellett elszórakoznak.
Aprószentek
napja (december 28)
Sok helyen vesszőből font korbáccsal megcsapkodják
a lányokat, hogy egészségesek, szépek legyenek.
A korbácsolás Győr-Sopron megyében a legényavatással
kapcsolódik össze. A legények végiglátogatják
a lányos házakat, és szép, régies dallamú
ének kíséretében korbácsolják a háznépet.
A lányok szalagot kötnek a korbácsra, az édesanyák
pedig előre becsomagolt húsdarabokat adnak át a csoportnak.
A legények ezután visszatérnek a kocsmába, s a szabadban
felállított tűzhelyen megfőzik az összegyűjtött
húst. Ezt fogyasztják el a közös vacsorán, ahol
a legények avatása történik. Ezen az ünnepségen
csak férfiak vehetnek részt.
Az avatás maga hosszú beszéd kíséretében
történik, amely összekapcsolja a betlehemi gyermekgyilkosság
történetét a legényavatás tényével.
A beszéd végén a keresztapák leöntik a legényt
egy pohár borral, utána kiadós ivás következik,
majd az újdonsült legényeket elviszik látogatóba
egy-egy lányos házhoz. A kislányok és az édesanyák
elnéző mosollyal segítik át a kótyagos legényeket a nehéz viziten, s ezzel be is zárul életüknek ez
az ünnepélyes fordulója.
Szilveszter
napja (december 31.)
A
rómaiak december 27-én megtartott Saturnalia ünnepének
hatására az év búcsúztatására
még most is szilveszter éjszakája a legvidámabb
éjszaka. Régen is elbúcsúztatták az óeszendőt,
s közben számos praktikával, varázslattal igyekeztek
kifürkészni a jövendőt. Különösen az
eladó lányok voltak kíváncsiak sorsukra, arra, hogy
férjhez mennek-e, vagy továbbra is pártában kénytelenek
tölteni napjaikat.
Újév
napja (január 1)
A télközépre eső, karácsonyi, újévi
évkezdés a napév szerinti időszámítással
együtt honosodott meg Európában, s a római birodalomból
sugárzott szét. Az egységes január elsejei évkezdést azonban sok nép csak az utolsó évszázadokban fogadta
el, hazánkban is csak néhány évszázad óta
kezdődik ezen a napon az év.
Feltételezhetjük, hogy a honfoglaló magyaroknál az
évkezdés őszre vagy tavaszra eshetett. A nomadizáló
pásztornépeknél a két időpont jelentőségét
növelte a nyári legelőkre vonulás és az őszi, téli legelőkre, szállásra való visszavonulás
gyakorlata. Ennek a régi, tavaszi-őszi évfordulónak
emléke az őszi és tavaszi pásztorünnepekben
maradt fenn, ezek azonban egy évezred alatt más jelleget öltöttek,
"európai" ünnepekké váltak.
Az évkezdő újévi szokások főként
abból a hitből nőttek ki, hogy a kezdő periódusokban
végzett cselekmények analógiás úton maguk
után vonják e cselekmények későbbi megismétlődését,
ezért az emberek, hogy az egész évi jó szerencsét
biztosítsák, igyekeztek csupa kellemes dolgot cselekedni. Közismert
szokás az is, hogy az óévtől hatalmas lárma,
zaj, kolompolás közepette búcsúznak el. E zajkeltés
ősi oka sokféle lehetett: a gonosz hatalmak, az óév
kiűzése, vagy csak az általános ünnepi féktelenség.
A jósló szokások közé tartozik a hagymakalendárium
készítés (12 gerezd fokhagymába sót tesznek;
amelyik gerezd reggelre nedves lesz, az annak megfelelő hónapban
sok eső vagy hó fog esni), a szilveszteri ólomöntés
(a frissen öntött ólom formájából jósolnak),
a gombócfőzés (a lányok papírszeletekre férfineveket
írnak, ezeket gombócokba dugva vízbe dobják; amelyiket
először dobja fel a víz, az lesz a leány jövendő férjének a neve)
————
A hónap
első napja, latin néven Calendae Januarie, kiskarácsony
napja, az újesztendő kezdete. Tele van babonával, mágikus
vagy analógiás jellegű szokásokkal. Vidékünkön
ez a koledálás ideje, a koledáló pogácsának
sütésének ideje, a jóslások napja, az emberek
és a gyümölcsfák felköszöntésének
napja (a felköszöntött gyümölcsfa majd bő terméssel
hálálja meg, hogy nem feledkeztek meg róla), a disznócsülökkel
főzött bableves, a füstölt orjával, kolbásszal
készült szárma, a töltött káposzta napja,
a főtt „disznófül” evésének napja. (a felköszöntött gyümölcsfa majd bő terméssel
hálálja meg, hogy nem feledkeztek meg róla), a disznócsülökkel
főzött bableves, a füstölt orjával, kolbásszal
készült szárma, a töltött káposzta napja,
a főtt „disznófül” evésének napja.