Hullámzóan ismétlődik a téma: mi legyen a kettős
állampolgársággal. A vajdasági magyarság különös érdeklődéssel figyeli a
dolgok alakulását, hiszen e megoldás amolyan mentsvárat jelentene a
schengeni "sorompó" leeresztése uátn. A remény persze nem túl sok,
Szlovénia és Szlovákia, majdan pedig Románia uniós tagságát követően pedig
nyilvánvalóan egyre kevesebb. Más oldalról közelítve: különös és
változatos a kép, amennyiben a volt jugoszláv térséget szemléljük. 2004
májusától a szlovének vígan közlekedhetnek Európában, s a nálunk élő
horvátok (a vízumkényszer-mentes horvát útlevélnek köszönhetően) gond
nélkül utazhatnak Magyarországra. Immáron mintegy félmillió macedón
állampolgár rendelkezik bolgár útlevéllel, s amennyiben Bulgária 2007-ben
szintén EU-tag lesz, a macedónok is szabadon mozoghatnak.

AUTONÓMIA HELYETT STÁTUSTÖRVÉNY

Számunkra természetesen mindenekelőtt a magyar nemzet
vonatkozásában fontos a téma, erre érezhettek rá azok, akik a minap
ellátogattak Budapesten a Thököly klubba, lévén a Kossuth rádió Határok
nélkül c. állandó adásának szerkesztősége ott készített felvételt élő
műsoráról A kettős vagy többes állampolgárság aktualitása Európában és
Magyarországon címmel. Meghívott vendégként jelen volt Bíró Gáspár
politológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára, Ágoston András, a
VMDP elnöke, Brenzovits László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség
alelnöke, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség
Kommunikációs Bizottságának elnöke és Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke.
Előadásaikból összesítve, kronológikusan leszűrhető: az Európa Tanács
1963-ban a kettős állampolgárság megadása ellen agitál, a kilencvenes évek
közepétől azonban éppen az ezzel ellentétes folyamatok népszerűsödtek. Az
EU-tagok közül ezt az intézményt csak Dánia, Ausztria és Németország nem
fogadja el, bár ez utóbbi úgymond "megtűri". A magyar alkotmány 1990 óta
tartalmazza a határon túl élő magyarság inránti felelősséget. A Magyarok
Világszövetsége az 1996. évi IV. világtalálkozóján elvi álláspontot
fogadott el a magyar nemzet integrálódásáról az integrálódó Európában,
célként jelölve meg a kettős állampolgárságot és a kétkamarás parlamentet.
A kitétel, miszerint a magyar állampolgárság minden magyart megillet,
bárhol is éljen — Magyarországon, akkor, nem élvezett támogatást. Az
aggályok közül kettő említendő. Az egyik a határon túli magyarok szavazati
jogára vonatkozik (ezt különösen az MSZP és az SZDSZ potencírozta), a
másik pedig azt a dilemmát vetette fel: a kettős állampolgárság megadása
nem idéz-e elő tömeges elvándorlást. Angol mintára az MVSZ ekkor
elkészítette az úgynevezett külhoni állampolgárság modelljét (nem jár vele
szavazati jog és automatikus letelepülés Magyarországon), de illetékes
helyeken ez érdemben nem került megvitatásra. Mindehhez hozzáadandó, hogy
a kilencvenes évek elején még úgy tűnt, a határon túli magyar környezetek
sikerrel alakíthatják meg különféle típusú autonómiáikat, míg az említett
évtized második felében mindenki biztosra vette Magyarország gyors
EU-tagságát. Nos, egyik sem jött be. Viszont megfogalmazódott a
státustörvény gondolata, amelynek május derekán kellene megadni a végleges
formáját. Ezzel párhuzamosan marad egyfajta megoldásként továbbra is a
kettős állampolgárság intézménye.

AZ EU SZEMPONTJAI

Szakértői indoklás szerint az országok általában vagy a
munkaerő, vagy a tőke becsalogatásának okán engedélyezik a kettős
állampolgárságot. Vagy éppen kezdeményezik, miként mostanság az egyre
inkább létszámhiánnyal küzdő Spanyolország, ahová a nyár folyamán
egymillió spanyol anyanyelvű személy érkezik Dél-Amerikából, s e
földrészről tölti fel "állományát" Olaszország is (mintegy 600 ezer
dél-amerikai olasz anyanyelvű válik rövidesen olasz állampolgárrá).
Jelenleg a világ államainak nagyjából fele, azaz több mint száz ország
tolerálja a kettős állampolgárságot, s a magyar jogrend is elfogadja. Más
kérdés, hogy a magyar állampolgárságot igen nehéz megszerezni, ehhez
viszont az 1993-ban meghozott (s igen szigorú) állampolgársági törvényt
kellene módosítani. Az Európai Unióban is hajlanak arra, hogy a kettős
állampolgárság intézményét mielőbb megfelelő módon rendezzék.
Felszólalásában Ágoston András azt hangsúlyozta, át kell értékelni a
demográfiai témakört, valamint a helyben maradás problémáját, Magyarország
pedig rövidesen rádöbben majd, hogy milyen potenciálok rejlenek a határon
túl élő kisebbségekben, azt pedig egyesíteni lehet nemzeti szinten.
"Nemzetben gondolkodni annyi, mint átlépni a trianoni traumán — mondta
–, ehhez kulcs a kettős állampolgárság."

SZAKMAI VITÁT

A kárpátaljaiak mindenki másnál sötétebben látják
helyzetüket, hiszen Ukrajna — elsősorban a 12 milliónyi orosz kisebbsége
miatt — nem engedélyezi a kettős állampolgárságot; ha valaki magyar
állampolgár akar lenni, le kell mondania ukrán állampolgárságáról.
Számukra ugyanakkor a magyar–ukrán alapszerződés sem hozott sok jót,
Ukrajnának hovatovább semmi esélye, hogy belátható időn belül EU-taggá
váljon. Így aztán örülnek ugyan, hogy Magyarország belép az uniós államok
táborába, félnek viszont a "vasföggönytől". Patrubány Miklós egyebek
között arra emlékeztetett, hogy a magyar kormányzatok 1990 óta az
otthonmaradás propagandatételét szajkózzák, közben folyamatosan tart az
agyelszívás. Most pedig egyenesen tudathasadásos az állapot: Budapest
azzal kecsegteti a magyar állampolgárságú fiatalokat, hogy megnyílik
előttük az út, hiszen szélesre tárulnak az EU kapui, közben a határon túli
magyar fiataloknak meg azt üzeni, ti csak szépen maradjatok otthon.

Talán érdemes végül Bíró Gáspárt idézni. A politológus
szerint a kettős állampolgárság ügyét eleddig mindig indulat- vagy érzelmi
hullámok kísérték — vagy éppen elhallgatás övezte. Jó lenne egyszer már a
kérdést alapos szakmai vizsgálat tárgyává tenni, s a politika csak ezt
követően foglalkozzon vele.

SINKOVITS Péter

Discussion/Fórum