1. Az Európai Uniónak egyelőre nincsenek kisebbségpolitikai normái, kivéve
a megkülönböztetés tilalmát. Adott esetben viszont tilos lehet a
kisebbségek előnyben részesítése is.

Az EU általában véve ódzkodik a nemzeti és etnikai kisebbségek
kérdéskörétől, megállapítva: ezeket minden esetben az érintett többségi
államnak kell rendeznie a területén élő kisebbségekkel, illetve azok
anyaországával. Ez tehát nem közösségi, hanem tagállami hatáskör (a kettős
állampolgársághoz hasonlóan). Kivéve: a csatlakozni vágyó országok számára
előírta — az úgynevezett koppenhágai feltételek sorában –, hogy a
belépés előtt rendezzék ügyeiket a kisebbségekkel és szomszédaikkal.
"Rendezettnek" az számít, ha az ügy nem visz be viszályt az EU-ba — írja
a Népszabadság brüsszeli tudósítója.

Ilyenformán Brüsszel se nem ellenzi, se nem támogatja, nem gátolja, de nem
is várja el azt, hogy valamely állam autonómiát adjon valamelyik nemzeti
vagy etnikai kisebbségének. Ezzel együtt a területi, a kulturális és a
személyi autonómiára tucatnyi példa van az uniós tagállamokban.

Mindegyik eltér egymástól, de közös jellemzőjük, hogy az őshonos kisebbség
végleg lemond a határ- vagy államváltoztatásról, a többség állama pedig
(az egyenjogúságon túlmenően) különféle önkormányzatról gondoskodik e
kisebbség közösségének és tagjainak. Szakértők ezt tartják a legjobb (sőt,
az egyetlen lehetséges) kompromisszumnak a területi épség elve és a
nemzeti önrendelkezési jog között.

Brüsszel azonban egyelőre nem tudja, és nem is akarja kieszközölni egyik
tagállamnál sem, hogy autonómiát nyújtson valamelyik kisebbségének. Erre
se jogi eszköze, se politikai szándéka nincs. Idővel esetleg kialakulhat
mindkettő, fontos magyar érdek ezt szorgalmazni. Az EU-tól függetlenül az
Európa Tanácsnak például már vannak kisebbségvédő egyezményei.

A területi autonómia legjobb példái között van a spanyolországi
Katalónia, az olaszországi Dél-Tirol. Remek, de leutánozhatatlan a belga
rendszer, amelyben senki nem többség vagy kisebbség, hanem egy bonyolult
területi-közösségi önigazgatási hálózatban mindenkinek egyforma autonómiái
vannak.

Az uniós normák esetleges megalkotását a politikaiak mellett több jogi és
fogalmi nehézség gátolja, például legyen-e különbség az őshonos és a
frissen bevándorolt nemzeti-etnikai kisebbségek között.

Az erdélyi magyarság esetében logikus, hogy a tömbben élő, az adott helyen
többséget alkotó része (a Székelyföld) területi önkormányzathoz jusson,
ráadásul a földrajzi távolság miatt föl sem merülhet, hogy ez területi
változáshoz vezetne. A többiek helyi és kulturális önigazgatásra, illetve
(a szórványban élők) személyi és kulturális autonómiára tarthatnak jogos
igényt.

Amíg Románia nem látja be, hogy ő is jól jár ezzel, addig Brüsszel nem
fogja erőltetni nála, sőt, fölerősödhet a románok fóbiája, hogy minden
fogadkozása ellenére Magyarország még mindig arra törekszik, hogy olyan
nemzetközi helyzetet teremtsen, amelyben visszacsatolhatja Erdélyt. Ha
Budapesten rosszul érvelnek az amúgy jogos autonómiatörekvések mellett, ez
a gyanú — legyen bármennyire alaptalan — befészkelheti magát brüsszeli
agyakba is. Másfelől: szívós, higgadt érveléssel, idővel meg lehet értetni
az Európai Unióban, hogy az autonómia nemcsak jogos, hanem közös —
biztonsági és fejlődési — érdek is.

Nastase csalódott Orban kijelnteseiben

A miniszterelnök szerint Romániában rendkívüli jogokat élveznek a nemzeti
kisebbségek

Csalódottságának és szomorúságának adott hangot Adrian Nastase román
miniszterelnök csütörtökön közzétett nyílt levelében, amelyben reagált
Orbán Viktor egykori magyar kormányfő tusnádfürdői beszédére. Németh
Zsolt, a Fidesz-frakció külügyi kabinetjének vezetője csütörtökön az
MTI-nek nyilatkozva szokatlannak nevezte, hogy Adrian Nastase román
miniszterelnök azelőtt nyilvánosságra hozta Orbán Viktornak írt levelét,
hogy azt a címzett megkapta volna.

A román miniszterelnök szerdai keltezésű, de a Rompres hírügynökség
és a román miniszterelnökség internetes honlapja által csütörtökön
közzétett nyílt levelében a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség elnökének a
Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor zárónapján elhangzott
beszédére reagált: "Mélységes szomorúsággal vettem tudomásul az Ön
beszédének radikalizmusát, a romániai etnikumok közötti normális és
harmonikus viszony tagadását" — olvasható a nyílt levélben, amelynek
szerzője szerint Orbán tusnádfürdői üzenete nem felel meg sem a mai
romániai valóságnak, sem pedig annak, amit a nemzeti kisebbségek, illetve
az európai partnerek érzékelnek.

Nastase hangsúlyozta: nem holmi "tömegmozgalmak" vagy szélsőséges,
ultimátumszerű követelések hozhatnak javulást a Magyarország határain
kívül élő magyar kisebbségek számára. Ehhez csak a párbeszéd vezethet el,
hiszen ez az egyetlen út, amely összhangban van a mai európai demokrácia
realitásaival — fűzte hozzá Nastase, aki szerint minden ezzel ellentétes
magatartás éppen a romániai magyarok ügyének okoz kárt, akik országukkal
fognak csatlakozni az Európai Unióhoz.

A román miniszterelnök elfogadhatatlannak tartja, hogy a romániai magyar
kisebbség vagy bármilyen más kisebbség az anyaország belpolitikai vitáinak
tárgya, bizonyos politikai ambíciók eszköze legyen. Nastase úgy látja: az
interetnikai kapcsolatokat érintő egyes "hamis témák" életben tartásából
látszólag lehet tőkét kovácsolni, de az emberek előbb-utóbb rájönnek majd,
hogy milyen törékenyek is ezek az eszmék. A román miniszterelnök szerint
Európa elutasította a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyarokra
vonatkozó törvény kezdeti formáját, mégpedig éppen annak éles
nacionalizmusa miatt.

Nastase azt is felidézi, hogy a két ország közötti tárgyalások alapján
végül sikerült megalapozni a román–magyar egyetértési nyilatkozatot ebben
a vitatott kérdésben. Ez azért volt lehetséges — fűzi hozzá –, mert
mindkét fél a magyar kisebbség valódi szükségleteit tartotta szem előtt.
Nastase szerint Romániát mintaszerűnek tekintik az etnikumok közti
kapcsolatok szempontjából, az Európai Bizottság legutóbbi jelentései pedig
nyilvánvalóvá teszik, hogy az ország teljesíti az EU-csatlakozáshoz
szükséges politikai kritériumokat, beleértve a nemzeti kisebbségek
védelmét is.

"Romániában olyan jogokat szavatolnak és alkalmaznak, amelyek más
államokban nem léteznek a nemzeti kisebbségek számára" — hangsúlyozza
Nastase, e jogok közé sorolva a romániai nemzeti kisebbségek parlamenti
képviseletét, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, valamint az
anyanyelv használatát a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban.

Nastase szerint nem az etnikai jelleg hangsúlyozása és az elkülönülés
segíti az identitás megőrzését a nagy Európában. "Együtt élünk és
kölcsönösen kiegészítjük egymást" — teszi hozzá a román miniszterelnök,
aki szerint a megoldást az összhang megteremtésében, nem pedig a
szegregációban és a széthúzásban kell keresni.

"Európa arra tanít, miként lehet hatékonyan kihasználni a forrásokat,
illetve közelebb vinni az emberekhez a döntéseket. A döntés
decentralizációja elengedhetetlen az európai polgárok számára, mert csak
így járulhatnak hozzá a regionális fejlődéshez, de nem egy etnikum, hanem
egy egész térség fejlődéséhez" — írta Nastase.

A román kormányfő végezetül megjegyzi: Orbán Viktornak felelős beosztása
van egy fontos európai pártban. Ebben a minőségében sokat tehet az Európai
Unió polgáraiért, a magyar állampolgárokért, az Európában élő magyarokért
és Romániáért, amely Magyarország szomszédja és stratégiai partnere —
szögezi le nyílt levelében Adrian Nastase.

A FIDESZ KORMÁNYON ÉS ELLENZÉKBEN UGYANAZT KÉPVISELI

"A Fidesz kormányon és ellenzékben egyaránt azokat a nézeteket képviselte,
amelyeket Orbán Viktor Tusnádfürdőn kifejtett" — szögezte le. Mint
mondta, ezzel szemben a román kormányfő eljárása a román választási
kampánnyal magyarázható. "Pártjának a romániai önkormányzati választásokon
megrendült pozícióit a nacionalizmussal és magyarellenességgel kívánja
erősíteni" — tette hozzá.

Németh Zsolt a román európai uniós csatlakozási szándék kapcsán felhívta
a figyelmet: a koppenhágai kritériumok és a csatlakozás feltételeinek
teljesítése nem olyan mint a régi világban az ötéves tervek teljesítése.
"A politikai kritériumoknak folyamatosan eleget kell tenni" — szögezte
le. A politikus szerint az utóbbi időben sajnálatos módon beigazolódott,
hogy a román választási törvény antidemokratikus és diszkriminatív.
Hozzátette, hogy erről hamarosan a velencei bizottság is kifejti
álláspontját.

Németh Zsolt kitért arra, hogy az autonómia a kisebbségi jogok
biztosításának azon európai eszköze, amely nélkül nem lehet teljes Románia
demokratikus fejlődése.

"Másfél millió ember egybehangzó akaratát nem lehet lesöpörni az
asztalról" — szögezte le Németh Zsolt, hozzáfűzve, hogy Románia uniós
csatlakozását a Fidesz támogatja és a múltban is támogatta.

Discussion/Fórum