Az MTI helyszíni forrásokból megtudta, hogy a székelyföldi városban 143
házat és 30 hektár termoföldet öntött el az ár, vízben áll a Modern Üzleti
Tudományok Foiskolája (MÜTF), akárcsak a városi kórház alagsora is.

Az elso árhullám csütörtök hajnalban érte a várost, a második délután
érkezett. A Hargita megyei prefektusi hivatal jelentése szerint a vízkárok
felszámolására jelentos eroket mozgósítottak, a lakosság küzdelmét az
árral a helybéli tuzoltók, fegyveres testületek és vízszivattyúkkal
rendelkezo vállalatok is segítették.

Szemtanúk szerint néhány házból csak az árhullám levonulása után tudtak
kimenekülni a lakók az ablakokon keresztül. A belvárost átszelo patak
ugyanis kilépett medrébol, és nagy mennyiségu víz zúdult alá a várost
körülölelo dombokról is. Az esovízcsatorna-hálózat, valamint a vízlevezeto
árkok megteltek, így a víz ott tört utat magának, ahol tudott. Az
alacsonyabb fekvésu
utcákon közel félméteres volt a víz.

"A hajnali órákban háromszáz homokzsákot osztottunk ki a belvárosi lakók
között, a nap folyamán további hétszázat bocsátottunk az igénylok
rendelkezésére" – tájékoztatta az MTI-t Komoróczy Zsolt, a helyi
önkormányzat szóvivoje. Mint mondta, nagy a kár, hiszen a belvárosi Petofi
utca valamennyi házának pincéje megtelt vízzel. Az intézmények közül a
városi kórház, a városi
könyvtár, valamint a MÜTF alagsora került víz alá – mondta a szóvivo,
hozzáfuzve, hogy számos cég is jelentos károkat szenvedett.

Komoróczy felhívta a figyelmet arra, hogy a híresztelésekkel ellentétben
nem veszélyezteti a várost a zetelaki víztározó, ugyanis annak 40 millió
köbméter a befogadóképessége, jelenleg pedig 18 millió köbméter víz van
benne. A Küköllo vízhozama azonban jelentos, 66 köbméter másodpercenként,
a vízállás pedig 3,5 méter. Ez pedig harminc centiméterrel kevesebb a
kritikus vízállásnál – közölte Komoróczy.

A szóvivo azt is elmondta, hogy az esti órákban megint kiöntött a Varga
patak, de homokzsákokkal nagyjából kordában lehetett tartani az
árhullámot.

Kereszt a sárban
A térség összes érintett falujában lényegesen javult a helyzet a rengeteg munkáskéznek köszönhetően
2005. augusztus 30. (4. oldal)

Lukács Csaba (Székelyföld)
Nyikómalomfalván, Magyari Dezső portáján jó néhány ember szorgoskodik: a romok közül szedik össze azt, ami menthető. Vasárnap délután van, a feleség és a gyerekek az utca túloldalán levő, kölcsönbe kapott ház udvarán éppen vadonatúj mosógépet pakolnak le egy terepjáróról. Ez a jármű tudott átjönni elsőként az ár által megrongált és csak vasárnap helyreállított hídon. A Baptista Szeretetszolgálat ajándéka láttán az édesanya, Anna becsülettel megjegyzi, hogy valakitől már kaptak egy használt mosógépet. – A kilenc gyerek mellé elkel kettő is, és ki tudja, hogy a régi gép meddig bírja, mondják, és lepakolják a járműről a hűtőszekrényt is. A Magyari család a sors különös kegyelme folytán emberáldozat nélkül úszta meg a tragédiát. A nagy víz láttán a családfő menteni kezdte a kicsiket, de mire a két legkisebbet biztonságos helyre vitte, a víz annyit nőtt, hogy nem tudott visszamenni a portára. Tehetetlenül nézte végig, ahogy nagylányát (karjában az unokával) elragadja az áradat, hogy aztán jó százötven méterrel lejjebb, csodával határos módon partra vesse őket – mindketten megúszták komoly sérülés nélkül a „vizes kalandot”. A család többi tagja, az édesanya és öt gyerek a padlásra menekült úgy, hogy a kályhacső mellett felszakították a deszkákat. Az apa több órán keresztül nem tudta, hogy élnek-e a házban szerettei, akkora volt a víz hangja. A ház szerencsére bírta a nyomást, nem roppant össze, így mindannyian megmenekültek.
Öt nappal vagyunk a tragédia után, de az áldozatoknak már van kedvük viccelni.
– Mi be kell fogjuk a szánkat, mert még vécénk sincs – mondja a családfő, majd nekilát bekötni a szögbe lépett önkéntes segítő lábát. – Miért keskenyedjek el, mindannyian élünk – folytatja, és nem győzzük csodálni életerejét. A házuk felújítását az özönvíz előtt pár nappal fejezték be, most nem omlott össze teljesen, de kezdhetnek mindent elölről. – Ebbe a házba soha többé nem fogok beköltözni, mondja az édesanya, mert innentől fogva félünk a víztől. A telek magasabban fekvő részén építenek házat, ha majd lesz miből, addig pedig felhúznak egy sátrat, mert „a saját kerten belül akkor is jobb, ha nincs fedél a fejünk fölött”.
Magyariék portájától nem messze, a patakban egy német rendszámú oldtimer autóbusz fekszik az oldalán. A tulajdonosa valahol a faluban lapátol, mondják a roncson mászkáló gyerekek, akik úgy tudják, hogy haza sem tudna menni, mert az útlevele is odaveszett azon a keddi éjszakán. A busztól nem messze egy Dacia lapul kerekeivel az ég felé, ezt három kilométerrel feljebbről hozta a víz. A helyiek szerint a kovácsmester üllőit is keresik azóta, Székelyudvarhelyen pedig esztergapadot tépett ki a műhelyből az ár.
Malomfalván, ebben a mélyen hívő faluban, a legjobban érintett részen az emberek az első sokk után nem a házukat kezdték takarítani, hanem az útkereszteződésben lévő keresztet sikálták fényesre. Átmegyünk egy másik faluba, Bikafalvába, ahol a vasútállomás környékét vitte el a víz. Vonat egyhamar nem fog erre járni, a sínek több helyütt a levegőben mennek, kimosta alóluk a töltést az ár. – Soha többé nem lesz vonat Székelyudvarhelyre – keseregnek, megemlítve, hogy a veszteséges szárnyvonalat amúgy is el akarta adni a román vasúttársaság, csak nem került vevő rá. A vasút fölötti utca gyakorlatilag nem létezik, szőnyegbombázások idején látni olyasféle romhalmazokat, mint amilyeneket most próbálnak eltakarítani. Boros Csaba vállalkozó négy napja hordja a meleg ételt a károsultaknak és a rajtuk segítő önkénteseknek – emberei most is kétszáz adag forró gulyást mérnek jókora karéj kenyérrel. Ezt az osztást már a Magyar Baptista Szeretetszolgálat finanszírozza, a cég három kamionjáról éppen a családoknak szánt élelmiszer- és tisztítószer-adományt pakolják le. A jókora szatyrokat odaviszik a házakhoz – sok helyütt csak az alap maradt meg az egykori portából. A segélymunkások azt is megkérdezik, kinek van szüksége gumicsizmára, vödörre vagy pokrócra, mert az is van az autókon.
Továbbmegyünk Hodgyára, ahol a templomban kísérteties látvány fogad. A padokat már kihordták, a csupa sár orgona is ott árválkodik a bejárat előtt, de a templom hajójában világos vonal választja el a poklot a mennyországtól. Két méter fölött ugyanis minden hófehér, frissen felújítottnak látszik, az egyenes vonal alatt viszont minden fekete sár. Ballai Zoltán hodgyai lelkipásztor precíz listát ad a károsultakról, e szerint összesen negyvennyolc családot ért kár, de elázott a templomon kívül az iskola, a kultúrház és a parókia is. A faluban két ember halt meg, összedőlt három ház, csűrből tizenkettő lett oda. Azt is pontosan tudják, hogy 329 tyúk pusztult el, kilenc mosógép lett használhatatlan, és majd három kilométer kerítést kell újraépíteni. A falu magánpéksége száz százalékban tönkrement, tizenöt tonna liszttel egyetemben – ezt különben a Fradi erdélyi származású edzőjének rokonai birtokolták.
Farcád központjában hatalmas kráter, a hidat elvitte a víz, tovább menni lehetetlen. Nem lehet eljutni Segesvárra sem, a munkába járókat a Küküllő partjáig viszi a busz, átmennek a híd helyén lefektetett deszkákon, és felülnek az ott várakozó másik járműre. A hét vége különben a gyász jegyében telt Udvarhelyszéken, volt olyan nap, hogy egy községben négy áldozatot is temettek. Vasárnap délután a Budvár oldalában megtalálták az utolsó eltűnt holttestét is: Málnási Ágoston másokat próbált menteni, amikor elragadták őt a hullámok. A térség összes érintett falujában rendkívül intenzív munka folyt, egyik napról a másikra nagyságrendekkel javult a helyzet a településeken a rengeteg munkáskéznek köszönhetően. Sok helyütt már fertőtlenítettek, elsősorban a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet – minden érintett portájára eljutó – higiéniacsomagjának köszönhetően, a városban pedig tucatnyi kárfelmérő bizottság járta az elárasztott házakat, hogy minél hamarabb el tudják juttatni kárigénylésüket a bukaresti kormányhoz. Az emberek ugyanis nagy hálával fogadták az ország elnökének pénteki villámlátogatását, és abban bíznak, hogy emberi szavai és ígéretei őszinték voltak, nem kell újra csalódniuk.

A Magyarországról érkező támogatásokat a következő bankszámlaszámon fogadják: Székelyudvarhelyért Alapítvány forintszámlája (BCR Bank): RO 30 RNCB 292 00000 326 100 13.

Segítség magyarországról. A hétfőn átutalt 30 millió forinttal együtt múlt péntek óta 143 millió forint értékű segítséget nyújtott Magyarország Hargita megyének – mondta el tegnap László Boglár kormányszóvivő. Mint hozzátette, az idei romániai áradások okozta károk enyhítéséhez a magyar kormány eddig 160 millió forinttal járult hozzá. Pénteken 40 millió forintos gyorssegély keretében élelmiszerek, három mentőautó és tíz szivattyú indult útnak a térségbe, majd vasárnap ezt újabb, 73 millió forintos szállítmány követte. Ez utóbbi gyógyszereket, szivattyúkat, fertőtlenítő- és kötszereket, vegyi felderítő autót, motorcsónakot, tábori konyhát, sátrakat, hálózsákokat és bébiételeket tartalmazott.

Lapátoló színészek
Rendőrkutyákra volt szükség ahhoz, hogy a Székelyudvarhely környéki árvíz tizenhatodik áldozatát is megtalálják. Az állatok az iszapban leltek rá az 51 éves udvarhelyi férfi holttestére, így most
már egyetlen embert tartanak eltűntként nyilván. Az áldozatok – egy négyéves kislányt leszámítva – valamennyien idős emberek.
A károk helyrehozatala mind a nyolc érintett településen gőzerővel folyik. Baráti körök tagjai, ismerősök, de sokszor ismeretlenek azok, akik reggel szerszámmal a kezükben megjelennek valamely árvíz sújtotta faluban, és az esti szürkületkor köszönnek el csupán a munkától. Iszapot lapátolt tegnap többek között az udvarhelyi Tomcsa Sándor Színház színészgárdája, több kereskedelmi rádiócsatorna és újság munkatársa is. Nyikómalomfalvára, ahol a 265 házból 200-at sújtott a katasztrófa, egy autóbusznyi önkéntes érkezett Parajdról. Nem csoda hát, ha olyan ház is akad, amelyikbe már vissza is költöztek a lakók. A csíkszeredai hegyimentő-alakulat tizenegy katonája Siménfalván, Kobátfalván, Bikafalván, Farcádon, Székelyudvarhelyen és Szentléleken vesz részt a helybeliekkel együtt az iszap eltakarításában.
Folyamatosan érkeznek a támogatások is. A magyar kormány és a főváros 73 millió forint értékű segélyszállítmánya tegnap a kora délutáni órákban érkezett meg Udvarhelyre. Komoróczy Zsolt, az udvarhelyi városháza szóvivője úgy tájékoztatott, hogy a magyar és a román forrásból származó segélyekből egységcsomagokat készítettek, és azokat osztották szét a rászorulók között. A segélyeket egyébként szinte folyamatosan osztják a városházán, a küldemények között egészségügyi felszereléstől a tisztító- és fertőtlenítőszereken át az élelmiszercsomagokig minden megtalálható. A román egészségügyi minisztérium ezer sárgaság- és ötszáz tífuszellenes védőoltást juttatott a térségbe, bár az illetékesek szerint kevés a valószínűsége annak, hogy járvány üsse fel a fejét a vidéken. A Hargita megyei prefektúra közlése szerint eddig mintegy 29 tonna élelmet – pástétomot, olajat, húskonzervet és cukrot – osztottak ki az állami tartalékalapokból, míg a magyar honvédelmi, illetve egészségügyi tárca 60 ezer konzervet és gyógyszereket hozott.

Székely szolidaritás a pusztító ár nyomában
Tegnap a helyszínen járt Traian Basescu román köztársasági elnök is · Több halálos áldozat, ezreket kellett kitelepíteni
2005. augusztus 27. (4. oldal)

Lukács Csaba (Székelyföld)
Ritkán tapasztalható összefogás jellemzi a Székelyföldet a keddi árvíz nyomán: a térségben lakó emberek élelmiszerrel, ruhaneművel vagy két kezük erejével siettek bajba jutott embertársaik megsegítésére. Székelyudvarhelyet és a környező településeket tegnap váratlanul meglátogatta Traian Basescu román köztársasági elnök is, aki megígérte, hogy az állam minden károsult román állampolgárt egyenlő mértékben fog segíteni.

Összeroskadt, síró emberek helyett összeszorított fogakkal dolgozó polgárokat látni azokon a székelyföldi településeken, ahol kedden emberemlékezet óta nem látott mértékű árhullám söpört végig. Kora délután két óra alatt négyzetméterenként száz milliméter csapadék zúdult alá, ennek köszönhetően kis patakokból lettek pillanatok alatt hatalmas folyók, és fél óra alatt méteres víz öntötte el a völgyeket. Romániában különben tavasz óta folyamatosan jelentenek árvizeket innen-onnan, eddig a harminc megyében összesen tizenhét ember halt meg, itt pedig egyetlen éjszaka tizenhárom. Aki Szováta felől érkezik Székelyudvarhelyre, a Tamási Áron úton – ahol két napja még két méter magasan hömpölygött a víz, egy teljes csűrt hozva a vasútállomás elé – már csak iszapot és szemetet pakoló munkagépeket lát, a házakat és a portákat kitakarították. A város lakói a környező falvak károsultjaira figyelnek, a vendéglősök százszámra főzik az ételadagokat, mások lapátokkal és kéziszerszámokkal indultak falun élő rokonaik és barátaik megsegítésére. Egy nyomda és a helyi lap szerdán negyvenezer liter ásványvizet, tegnap pedig ötezer liter tisztító- és fertőtlenítőszert vitt ki a településekre, de annyian próbálnak segíteni, hogy az ár által elöntött utakon szó szerint közlekedési dugókat okoznak az adományokkal teli járművek.
– Az emberek ivóvíz- és élelmiszer-ellátása megoldott, a székelyek jelesre vizsgáztak szolidaritásból – mondja tegnap korán reggel Szász Jenő polgármester, majd a városi sportpályához siet, hogy a váratlanul a városba látogató köztársasági elnököt fogadja. A helikopterből gumicsizmás, feltűrt ingujjú ember száll ki testőrök nélkül, hogy a városházán tett rövid látogatás után – amely alatt kisfilmet mutatnak neki az áradás pillanatairól – azonnal kiinduljon az érintett területekre. Az autókonvoj Tamási Áron szülőfalujában, Farkaslakán áll meg először. Az energikus Szász Jenővel nehéz lépést tartani, egymás után nyit be a portákra, ahol román nyelven hangos Jó napot!-tal köszönti a lakásból iszapot lapátoló embereket. Az elnök láttán sokan elsírják magukat, és megesik, hogy a bukaresti politikus is velük együtt könnyez a hatalmas pusztítás láttán. Van olyan rész, ahol a víz által felfordított betonhíd egyszerűen leborotválta a házakat. Ebben a községben kilencen haltak meg, köztük egy testvérpár, akik házukkal együtt tűntek el. Egy másik portán a 93 esztendős Jakab Erzsébetet saját fia kezéből ragadta el az ár, a férfi még több másodpercig látta édesanyját a tajtékzó habok között. A Sebestyén család házának földszintjén tizenkét méteres gerendák robogtak át, egy fentebb lévő csűrből szakíthatta ki őket az áradat. A család a padlásról, tehetetlenül figyelte a pusztítást, életüket a jól megépített háznak köszönhetik. Isteni szerencse, mondják, hogy nem éjjel jött a baj, mert akkor több százan meghaltak volna a faluban. Ők is a földszinti szobákban szoktak aludni, ott, ahol kedden este a mennyezetig ért a víz. Szerintük elsősorban gépekre volna szükség, hogy a patak medrét szabályozzák, ideiglenes hidakat építsenek, és elhordják az iszapos szemetet a portákról. A falu nagyobb részén még nincs villany, és nem tudnak inni adni a megmaradt állatoknak. Az államelnök akkurátusan bejárja az egész érintett területet, a halottas háznál viszont csak a kerítés romjain át fejezi ki részvétét. A gyászolókat nem akarja kitenni az őt kísérő operatőrök és fotósok „támadásának”. Sikerül mellé sodródni, és egy alkalmas pillanatban megkérdezem tőle, miben tud segíteni a kormány a bajbajutottakon.
– A Hargita megyei kárvallottak nem fognak más, kedvezőtlenebb elbírálásban részesülni, mint a közelmúltbeli bánáti vagy moldvai áldozatok. Az itt élők is román állampolgárok, és engem személy szerint lenyűgözött az a szolidaritás, ahogyan az emberek segítettek a bajbajutottakon. Erős emberek élnek itt, akik nem roskadtak öszsze a bajok láttán, hanem azonnal nekifogtak a károk elhárításának, az ország más részein előfordultakkal ellentétben, ahol az emberek a katonaságtól és Bukaresttől várták problémáik megoldását – magyarázza Traian Basescu. Az elnök az újságírók gyűrűjében kijelenti: pontos kárfelmérésre van szükség, hogy a felhasználható kereteket arányosan és optimálisan tudják kiosztani. Az áradás okait firtató kérdésekre elmondja: az országban a nagy folyókat sikerült szabályozni, így azok területén csak gátszakadás esetén van baj, de a klímaváltozásnak köszönhető hatalmas záporok miatt immár a kis patakok is okozhatnak nagy problémákat. – Meg kell találnunk a finanszírozás módját ezek szabályozására is – zárja rögtönzött tájékoztatóját a köztársasági elnök.
Átmegyünk a Nyikó menti Malomfalvára, ahol Sinka Lakatos Csaba portájára látogatunk be. Ma reggelig nem aludtak, hordták az iszapot a házból. Itt is szinte mindenkinek jöttek közeli és távoli rokonok, ismerősök segíteni. A férfi az egyik szobában két majdnem kész székely kaput mutat, a homoródalmásiak megrendelésére készíti, és szeptember elején kellene egy anyaországi, Balaton-parti testvértelepülésen felállítani. Az ár ezeket is el akarta ragadni, de a nyakig érő vízben sikerült kötéllel rögzíteni, majd a második emeleti ablakból egy kétségbeesetten kiabáló nőt is felhúztak az utcán hömpölygő vízből. Itt négy ember halt meg, négyet kórházban ápolnak, az elhullott háziállatok összeszedése tegnap kezdődött meg.
Siménfalván hallom a legmegrázóbb történetet: a négyesztendős Tánczos Izabella nagyapjával, autóval menekült az ár elől, de amíg a férfi kinyitotta a családi ház kapuját, a víz elragadta az autót, benne a kislánnyal. Az autót azóta megtalálták, a kislány holttestét még nem. A bikafalvi férfi története hollywoodi filmbe illő: másfél kilométert vitte az ár egy csűr tetején ülve, ahonnan átugrott egy házra. Az ár a házat is elvitte, a férfi ezen utazott tovább, hogy aztán – kilométerekkel lejjebb – átugorjon egy fára. A fa ága leszakadt, újra váltania kellett egy másik fára, ahol másnap reggel megtalálták. Nem tudjuk, mi az oka, de meglepően sok helyen megmaradtak a székely kapuk, miközben a kerítés, a nagykapu és néhol a ház is az ár martalékává vált. Érdekes szimbóluma a székely élni akarásnak. Az emberek keserűen bár, de jövőbe vetett hittel vallják, hogy ha már életben maradtak, mindent újra lehet kezdeni.
Visszamegyek Székelyudvarhelyre, ahova már kezdtek megérkezni a külföldi támogatók első képviselői is. A debreceniek huszonkét szivattyúja már második napja dolgozik (a helyiek tizenhat készüléke és a Bukarestből küldött tíz másik mellett), a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munkatársai pedig a városban és négy környező faluban fognak neki kiosztani higiéniai egységcsomagokat hatmillió forint értékben. Rövidesen indul Budapestről öt tonna tészta és más tartós élelmiszer is a szervezésükben, és az anyaországban elkezdték a gyűjtést nagyobb rehabilitációs programokra. A Magyar Baptista Szeretetszolgálat tízezer eurós gyorssegélyt juttatott el a térségbe – a szervezet emberei (amerikai baptistákkal közösen) éppen egy négynapos tréningen vettek részt Budapesten, amikor megkapták a katasztrófa hírét. Az első órákban még azon gondolkodtak, hogy a képzést megszakítva, éles bevetésre jönnek a Székelyföldre, de hamar kiderült, hogy a közvetlen életveszély éjjelre elmúlt, ezért inkább a készpénztámogatás mellett döntöttek. Délutánra már kész statisztikákat kapok: a régióban csaknem kétezer házat öntött el a víz, eddig huszonkilenc dőlt teljesen össze. Tizenhárom híd, tizenhét felüljáró lett járhatatlan, a város közúti és vasúti közlekedése megszakadt Segesvárral, megsérült több közintézmény, köztük a városi könyvtár és az országos bajnok teremlabdarúgó-csapatnak otthont adó sportcsarnok is. Szász Jenő polgármester az átszakadt Szejke-gáttól fél a legjobban – kedd éjszaka háromezer embert kellett kitelepíteni, és ha nem építik újjá hamar, a következő eső elmoshatja a várost.

*****
A Magyarországról érkező támogatásokat a következő bankszámlaszámon fogadják: Székelyudvarhelyért Alapítvány forintszámlája (BCR Bank) RO 30 RNCB 292 00000 326 100 13

Magyar gyorssegély. Péntek délután elindult az a konvoj Székelyudvarhelyre, amely a magyar kormány és Budapest 40 millió forint értékű gyorssegélyét szállítja az áradás sújtotta Hargita megyei településre – jelentette be Lamperth Mónika belügyminiszter. Mint mondta, a kormányfő és ő maga is egyeztetett Markó Béla RMDSZ-elnök miniszterelnök-helyettessel, így az általa elmondottak alapján azt küldik Romániába, amire az embereknek szükségük van. A Honvédelmi Minisztérium élelmiszert, az egészségügyi tárca három mentőautót és gyógyszereket, a Belügyminisztérium pedig 10 szivattyút indított útnak Székelyudvarhelyre. Lamperth Mónika, aki részvétét fejezte ki a székelyudvarhelyi áldozatok hozzátartozóinak, hozzátette: vasárnap újabb – elsősorban gyógyszereket tartalmazó – szállítmányt küldenek, és hétfőn 30 millió forintos pénzbeni segélyt is átutalnak a városnak. László Boglár kormányszóvivő hozzáfűzte: a Külügyminisztérium, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat, a Magyar Vöröskereszt, a Katolikus Karitász és a baptisták felhívással fordultak a nagy áruházláncokhoz és a gazdálkodó szervezetekhez, hogy lehetőségeikhez mérten ajánljanak fel élelmiszert, illetve fertőtlenítőszereket a székelyudvarhelyieknek. A szervezetek számláira pénzbeni adományt is lehet küldeni. A megyei közgyűlés pénteki döntéséről Szabó Imre elnök juttatott el közleményt az MTI-hez, amely szerint Pest megye több képviselő javaslatára, a frakciókkal teljes egyetértésben ötmillió forintos gyorssegélyt küld a napokban súlyos árvízkárt szenvedett erdélyi testvérmegyéjének, Hargita megyének. Erről az elnök saját hatáskörben döntött – olvasható a dokumentumban. A közlemény azt is megemlíti, hogy jelenleg nyolcvan, az árvíz sújtotta területekről érkezett székelyföldi gyermek vendégeskedik a Pest megyei önkormányzat költségén Magyarországon.

Ki segít a magyarokon?
„…a dolgot őt magát nézzük…”
2005. augusztus 29. (7. oldal)

Lukács Csaba
Vasárnap délután megtalálták az utolsó áldozatát is a Székelyföldön múlt kedden pusztító árvíznek, amely eláztatta a székely anyaváros jelentős részét, de a legnagyobb pusztítást a környező településeken végezte. A „székely cunami” borotvaként tarolta le Farkaslaka, Szentlélek, Nyikómalomfalva, Kobátfalva, Siménfalva, Bikafalva, Hodgya és Farcád patak menti részeit. Emberek százai maradtak fedél és ruha nélkül, s a több mint 2000 elárasztott ház lakóinak is kijutott a szenvedésből.

Amitől tartottunk, bekövetkezett: a baj most nem a távoli vidékek lakóit érte, nem a televízióból érkező borzongás késztetheti adakozásra Magyarország jó érzésű állampolgárait, hanem a világ legmagyarabb városát és annak környékét, Székelyföld szívét érte a tragédia. A tavaly karácsonyi dél-ázsiai szökőár után jelesre vizsgázott a magyar társadalom, forintmilliárdok és adományok tonnái mozdultak a kárvallottak megsegítésére. Most kiderül, maradt-e még anyagi erő, jóérzés, segíteni akarás a magyarokban arra, hogy a magyarokon is segítsenek. Az anyaországi civil szféra megint jelesre vizsgázott. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet két munkatársa vasárnapig ezernégyszáz családnak juttatott el higiéniai csomagot úgy, hogy minden egyes elárasztott portát felkerestek. Hasonló akciót szervezett a Magyar Baptista Szeretetszolgálat is, amely meleg és hideg élelmet, tisztítószereket, gumicsizmát, mosóeszközöket és más, a túléléshez és a takarításhoz szükséges eszközöket adott át személyesen a bajbajutottaknak.

A helyszínen megtapasztalt szolidaritásról nem lehet érzelmek nélkül megemlékezni. Az udvarhelyiek első napon a saját portáikat takarították, utána rögtön elindultak a falvakba segíteni. A Príma Rádió munkatársai médiatörténelmet írtak azzal, hogy a tragédia első percei óta gyakorlatilag élő adásban koordinálják a mentést és az adományok elosztását. A szerkesztők sorra olvassák be a segélykérő és az adományt felajánló hallgatók esemeseit, vagy adásba kapcsolják őket, összehozva a lehetőségeket a szükségletekkel. Amikor ezeket a sorokat írom, a magyar kormányzati adomány megérkezett ugyan a városba, de a hétvége miatt nem vámolták le. Reggel kaptam sms-ben egy anyaországi hírt arról, hogy újabb szállítmányt indít a katasztrófavédelem, szivattyúkat küldve a térségbe. Amire ideérnek (vám stb.), a debreceniek a maguk huszonkét szivattyújával már valószínűleg hazaindulnak, mert elvégezték a munkát. Érkezett (szintén kormánysegélyből) három mentőautó és sok kötszer is. A Magyar Szocialista Párt hihetetlen bőkezűséggel felajánlott egymillió forintos adományt. Udvarhelyi vállalkozók azt tervezik, összeadják ezt a pénzt, és köszönettel ugyan, de elutasítják a szocialista támogatást. Ők még emlékeznek arra, hogy ez a párt ebben a városban nyomtattatta ki csaknem negyvenmillióért azt a szórólapot, amellyel a december 5-i népszavazás kapcsán a nem szavazatra buzdította az anyaországiakat. A Magyar Polgári Szövetség udvarhelyszéki szervezete közleményében megköszöni (pártállásra való tekintet nélkül) minden jóérzésű magyar magánszemély és szervezet eddigi és jövőbeli adományát, az adófizetők pénzével gazdálkodó kormány felajánlását is szívesen veszi, de nem kíván támogatást elfogadni azoktól a pártoktól, amelyek a nemzet egysége ellen uszítottak.

Hogyan segíthet az, akit szíven ütött a székelyek újkori történelmének legnagyobb tragédiája? Kétnapos helyszíni barangolás és az adományosztás láttán azt tudom, hogy még a tél beállta előtt fedelet kell építeni a hajlék nélkül maradt emberek feje fölé. Pénzre van leginkább szükség és építőanyagra, s talán az a legjobb, ha a segíteni kívánó magánszemélyek, közösségek, szervezetek, önkormányzatok kiválasztanak egy-egy családot, és megpróbálják otthonhoz juttatni. A Magyar Baptista Szeretetszolgálat például a nyikómalomfalvi Magyari család kilenc szőke gyerekének épít otthont – most erre van leginkább szükség a Székelyföldön.

Ökológiai katasztrófát okozhat az erdőirtás
Állami segédlettel dolgoznak az erdőtolvajok
Forrás: Szabadság
2004. január 13.
(XVI. évfolyam, 8. szám)
(1., 4. old.)

Óriási méreteket öltött Romániában az illegális fakitermelés és a falopás, amely napjainkra az erdőmaffia által összehangolt keretben, az országos Romsilva erdészeti vállalat alkalmazottainak részvételével, és helyenként a rendőrség, a pénzügyőrség és az ügyészség hallgatólagos beleegyezésével történik. Ennek egyik élő pédája a Gyergyói medencében felfedezett több tízmilliárd lejes falopás, hangzott el tegnap délután a képviselőház visszaéléseket vizsgáló szakbizottsága két képviselőjének kolozsvári sajtóértekezletén. Dan Coriolan Simedru liberális képviselő, a szakbizottság alelnöke és Garda Dezső RMDSZ-es képviselő, a bizottság tagja elmondta: olyan parlamenti vizsgálóbizottság képviseletében vannak jelen, amely 2001-től helyszíni kivizsgálást végez az illegális Hargita megyei erdőirtások ügyében.

A két képviselő által ismertetett adatok egy velejéig korrupt ország helyi kiskirályainak és a nekik falazó bukaresti főigazgatóknak, államtitkároknak és minisztereknek a bűnrészességét taglalta. A történet 2001-ig nyúlik vissza, amikor több lakossági bejelentés alapján, Garda Dezső képviselő kezdeményezésére a képviselőház vizsgálóbizottságot hoz létre a gyergyói erdőirtások ügyében. A bizottság a helyi erdészeti vezetők, a rendőrség és az ügyészség ellenállása miatt az első körben dolga végezetlenül távozik, mivel a vádakat nem tudják egyértelműen bizonyítani.

Amikor kiderült, hogy a Hargita megyei bűnüldöző szervek az erdőtolvajoknak falaztak, a bizottság kénytelen volt az ország másik felében fekvő Arad megyei pénzügyőrség szakembereihez fordulni. Az aradi bűnüldözők, közösen a parlamenti vizsgálóbizottság tagjaival, átfogó vizsgálatot folytattak a helyszínen. Az erdészeti hivatalok, illetve a Hargita megyei Erdészeti Igazgatóság tiltakozása és a nyomozás ellehetetlenítésére tett kísérletei ellenére az aradi pénzügyőrség jelentést készített a visszaélésekről, amelyben a bűnvádi eljárás megkezdését javasolták több erdészeti vezető ellen.

A sajtótájékozatón Garda Dezső elmondta: a Gyergyói medencében négy erdőt irtottak ki (Gyergyóremetén, a Gyilkos tó környékén, Gyergyószárhegyen és a Pongráci erdőt). A leggyakoribb erdőlopási módszer olyan erdőkitermelési licitek megszervezése volt, amelyeken rendszerint az erdészek cégei vettek részt, noha ezt az érvényes jogszabályok szigorúan tiltják. A képviselő olyan eseteket ismertetett, amikor az illegális erdőirtást követően egy hónap múlva szervezték meg az illető erdőterület kitermelési jogát. Gyergyószárhegyen például a szakmai előírásokat teljességgel nélkülöző fakitermelés következtében az Alsóerdő határrészben egy erősebb szél tavaly 150 hektár erdőt tiport le. Itt több mint 2000 erdőtulajdonos kapott annakidején erdőrészt, az 1991/18-as törvény értelmében.

A helyi erdészeti hivatal törvénytelen módon két olyan társaság vezetőjének adott ki fakitermelési engedélyt, amelyeknek ehhez nem lett volna joguk. Az erdőtulajdonosok megdöbbenésére a nonprofit szervezetek emberei nem a letiport erdőrész fáit vágták ki, hanem a körülötte lévő ép erdőt irtották ki teljes egészében. Több mint 20 ezer köbméter fa esett áldozatul ennek, az államkasszát pedig 9 milliárd lejjel károsították. Az ilyen és az ehhez hasonló helyi visszaélések hosszú sora olvasható az aradi pénzügyőrség jelentésében. Csak ebből a székelyföldi térségből megközelítőleg 100 ezer köbméter fa tűnt el két év alatt szinte nyomtalanul.

A képviselők azt is elmondták, hogy a vizsgálóbizottság munkája nagyon vontatottan halad, mivel a mezőgazdasági és erdészeti minisztérium vezetői a terhelő bizonyítékok ellenére sem voltak hajlandók felfüggeszteni tisztségükből a Hargita megyei erdészeti igazgatókat az elindított bűnvádi eljárás idejére. A liberális képviselő szerint a Romsilva egy roppant korrupt intézmény, ahol a tisztségeket nem szakmai vagy morális alapon osztják el. Dan Coriolan Simedru szerint semmit sem lehet elvárni egy olyan állami intézménytől, amelynek vezetői a legmagasabb párt és kormányzati funkcionáriusokkal vadásznak. Az erdőirtások mögött legtöbbször igen magas érdekek állnak. A képviselők elmondták: nem tudják bizonyítani egyik vagy másik, erdőkitermelési korrupcióban megvádolt kormánypárti vagy RMDSZ-es honatya érintettségét, de egyértelmű, hogy magas politikai körök támogatják a romániai erdőirtást.

A képviselők a sajtó segítségét kérték a mérhetetlen erdészeti korrupció felderítéséhez, amely az egész országot behálózza. Becsléseik szerint Romániában az elmúlt években több mint 6 milliárd dollár értékben történt illegális erdőirtás, falopás. Ez rövid távon is ökológiai katasztrófával fenyegeti az országot, ha nem sikerül idejében gátat vetni a folyamatnak. Egyelőre ez a kormánypártnak nem érdeke, fogalmazott Garda Dezső, aki azt is elmondta, hogy hosszú hónapok óta a képviselőház egyik szakbizottságában porosodik a törvénytervezete, amely pótolná az illegális erdőirtást lehetővé tevő mai joghézagot.

Makkay József

Discussion/Fórum