2005-10-25 17:04

Gyurcsány Ferenc szimbolikus jelentőségű áttörésként értékelte a múlt heti román-magyar együttes kormányülést. A miniszterelnök beszámolója után a román parlament felsőháza leszavazta az RMDSZ által benyújtott kisebbségi törvény tervezetét, amely a romániai nemzeti kisebbségek számára intézményesítette volna a kulturális autonómiát – mondta keddi sajtótájékoztatóján Németh Zsolt, a Külügyi Bizottság elnöke. Zsebrádióban a sajtótájékoztató hanganyaga

A tegnapi román események csattanós választ adtak Gyurcsány Ferenc bukaresti kontárkodására. A kisebbségitörvény-tervezet leszavazásának fényében nem nevezhetjük másnak a közös kormányülés eredményét, mint kontármunkának – jelentette ki Németh Zsolt. A képviselő elmondta, hogy Gyurcsány Ferenc tapasztalatlansága egy mai rádióműsorban is lelepleződött, ahol a kormányfő azt mondta, hogy nem a magyar kormány feladata a kisebbségi autonómia gondolatának felvetése és támogatása.

Ezek után jó lenne tudni, hogy a miniszterelnök hogyan értékeli a román szenátus mostani döntését. Vajon része volt-e a közös kormányülés megállapodásainak az is, hogy a szenátus leszavazza az RMDSZ törvénytervezetét? Mi a magyarázata annak, hogy a magyar miniszterelnök nem vetette fel a közös kormányülésen az autonómia kérdését, hiszen egyértelmű, hogy a romániai magyarságnak immáron másfél évtizede ez a legmeghatározóbb igénye? – tette fel a kérdéseket Németh Zsolt.

A Külügyi Bizottság elnöke emlékeztetett: Gyurcsány Ferenc azt is mondta Bukarestben, hogy a határon túli magyarok támogatása jövőre nem fog csökkenni, ezzel szemben a 2006-os költségvetésben 25 százalékkal kevesebb pénzt szán erre a célra a kormány, mint idén. Mi ennek a magyarázata? – kérdezte Németh Zsolt. A képviselő kifejezte örömét a csíkszeredai konzulátus megnyitásával kapcsolatban, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a jövő évi költségvetésben az intézmény megnyitásához szükséges összeg sem szerepel. Elmondta, hogy jövőre 600 milliárd forinttal csökken Sapientia Egyetem támogatása is.

A 2001-2002-es amerikai táviratokkal kapcsolatban Németh Zsolt elmondta, hogy az ezek alapján készített összeállítást a Fidesz képviselői is megkapták. A Külügyi Bizottság elnöke leszögezte, hogy az összeállítás nem mást, mint egy tendenciózus ollózás az időszak diplomáciai távirataiból, ezért az adatok hitelessége megkérdőjelezhető. De kétséges az egész eljárás jogszerűsége is, hiszen a táviratok titkosságának részleges feloldása és azok pártpolitikai koncepció alapján való összerendezése minden bizonnyal törvénytelen és súlyosan veszélyezteti a Külügyminisztérium működőképességét is – jelentette ki Németh Zsolt. Mint mondta, az összeállítás hiteltelensége mellet komikus is, hiszen arra van kihegyezve, hogy 2002 nyarán, amikor Kovács László ellátogatott az Államokba, akkor áttörést sikerült elérni a magyar-amerikai kapcsolatokban.
A képviselő emlékeztetett, hogy Gyurcsány Ferenc mostani útján ismét "áttörést" ért el. Azaz 2002 óta folyamatosan áttörünk Washington irányába – tette hozzá.

De mindennek az alapvető problémához semmi köze nincs. A alapvető kérdés az: miért hazudta Gyurcsány Ferenc, hogy az USA elnöke 2005-ben neheztelne Orbán Viktorra, illetve mire alapozta ezt az állítását a magyar miniszterelnök. Németh Zsolt elmondta, hogy a Külügyi Bizottság delegációja a napokban tért haza Washingtonból, ahol semmi olyat nem tapasztaltak, hogy az Egyesült Államok kormánya vagy maga az elnök neheztelne Orbán Viktorra vagy a polgári kormányra.

fideszfrakcio.hu

A Szenátus elutasította a kisebbségi törvény tervezetét

63 igen 43 nem 2 tartózkodás mellett ma a szenátorok elutasították a Nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetet. A Konzervatív Párt szenátorai, de a koalíció más pártjainak egyes honatyái is, az előzetes megállapodás ellenére voksukkal hozzájárultak a Nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezte elutasításához.

Annak ellenére, hogy Frunda György szenátor a tervezet európaiságáról, illetve alkotmányossága foglalt állást, annak ellenére, hogy Markó Béla szövetségi elnök, szenátor a plénum előtt ismertette a Velencei Bizottság tervezetre vonatkozó véleményezést, a Nagy Románia Párt szenátora Gheorghe Funar, a PSD szenátora, Ion Iliescu és Adrian Pãunescu javaslatára ma délután a plénum megszavazta 51 igen, 40 nem és 2 tartózkodás mellett a szenátorok megszavazták kulturális autonómia jogi kereteit megteremtő V. fejezet kiiktatását a törvényből. Ezt követően pedig a szenátorok a törvény egészét elutasították.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátorai, tiltakozásképpen kivonultak a teremből, akkor amikor a következő napirendi pont a házszabály megvitatása következett.

"A koalíciós egyezség megszegésére, a közös kormányprogram figyelmen kívül hagyására került ma sor a Szenátusban" – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök a ma délutánra összehívott sajtótájékoztatón, majd így folytatta:

"A Szövetség nem a koalíció kirakatszervezete. Különböző problémák rendezésében partnereink számíthattak támogatásunkra, most, a kisebbségi törvény esetében mi is elvártuk, hogy szolidárisan cselekedjenek. Elemezniük kell a kialakult helyzetet, mint ahogyan azt is, hogy tiszteletben kívánják-e tartani a közös kormányprogramot."

A ma esti egyeztetések nyomán úgy tűnik, a koalíció mégsem borul. Markó Béla nyilatkozata szerint a Konzervatív Párt és a Demokrata Párt vezetése ígéretet tett arra, hogy a törvénytervezet a Képviselőházban következő, döntő szavazáson támogatni fogják. (szerk.)

MPSZ: a román diplomácia feltörölte a padlót a magyar kormánnyal
A Magyar Polgári Szövetség elnöksége közleményben adott hangot véleményének a román-magyar közös kormányülés kapcsán.

Az MPSZ szerint borítékolható volt, hogy az esemény a román diplomácia újabb diadala lesz, ugyanis az aláírt megállapodások nagy része teljesen lényegtelen a romániai magyarság szempontjából. Egyedül a csíkszeredai főkonzulátus megnyitását értékelik olyan határozatként, mely az erdélyi magyarság számára jelentőséggel bírna, ha nem lenne napirenden a konzulátus ügye már hosszú évek óta minden eredmény nélkül. A MPSZ úgy tudja, Magyarország jövő évi költségvetésének tervezetében erre a célra egy fillér sincs elkülönítve, és már nem is lesz semmi jelentősége a konzulátus megnyitásának, hisz Románia 2007-től minden jel szerint az EU tagja lesz.

A közleményben kifejtik: a romániai magyarokat, az államilag finanszírozott magyar egyetemek ügye érintené valójában. Azonban ebben a kérdésben semmilyen előrelépés nem történt. A Bolyai egyetem újraindításáról csak a sajtó képviselői kérdezték a kormánytagokat. A Sapientia EMTE román állami finanszírozása is a "levegőben maradt".

Egy másik, a romániai magyaroknak fontos ügy: az erdélyi autópálya megépítése. Ebben szintén nem történt haladás. Az RMDSZ vezetői hetente megígérik, hogy elkészül miközben a megkezdett munkálatok helyét már belepte a gyom, a munkásokat rég elbocsátották, az MPSZ valószínűsíti, hogy "az egészből nem lesz semmi".

Úgy értékelik, hogy a magyar-román kapcsolatok a Kádár Jánosék nevével fémjelzett úton haladnak tovább, "a román diplomácia ismét feltörölte a padlót az ellenállást még bár nem is mímelő magyar kormánnyal, illetve indirekt módon az Országgyűléssel is". (szerk.)

Discussion/Fórum