A vallási ünnepekhez kapcsolódó népszokások

IV. 3. A nagyböjti ido

A húsvéti ünnepkör legelso napjaitól, hamvazószerdától húsvétvasárnapig terjed. Ez a negyven napos idoszak Jézus negyvennapi böjtölésének, majd kínszenvedésének emlékezete. Nevezetes hetei, vasárnapjai, ünnepei annak, amelyeken templomi szertartások mutatják be Jézus szenvedésének történeték, az emberek pedig tiszta szívbol gyászolnak.

A "böjt" szó magyar nyelv szakrális pogány rétegébol került át a keresztény szóhasználatba. Hidvégardói népnyelvi ejtés szerint, a nagybot az a 7 hetes idoszak, amelyben tilos minden mulatozás Mértékletesség lesz úrrá az emberek mindennapjain.

– Hamvazószerda –

Hamvazószerda

A nagyböjti idoszak legelso napja, szigorú böjti nap. A régi idok böjti fegyelme igen kemény volt. Csak kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket volt szabad enni, azt is napjában egyszer. Ennek az önmegtagadó életnek nyomai a mai vallásos gyakorlatban is megvannak. A egyház hivatalosan enyhítette a böjti szigort, mégis sokat tartják a régi megkötéseket.

A régi hamvazószerdákon általános volt, hogy gondosan kimosták az edényeket és eltették (pl. húsfazék). Voltak olyan edények, amelyekben csak böjti idoszakban foztek. A bennük készült ételek zsírtalan, habart, tejes étel a cibere. A ciberének két fajtája van:

đ Rizskása cibere: A rizst sós vízben megfozzük. Ha savanyúra akarjuk, akkor savanykás, de ha édesre akarjuk, akkor édes tejjel behabarjuk és ízlés szerint tálaljuk.

đ Kukoricakása cibere: A kukoricát megdaráljuk, megszitáljuk, megmossuk és ugyanúgy készítjük, mint a rizsbol készült ciberét.

Ez idoszak kedvelt étele még a lábatlan tyúk, paprikás krumplival és hordós káposztával.

đ Lábatlan tyúk: 4 tojást, ízlés szerint sót, borsot, 2 evokanál lisztet, zsemlemorzsát, 1 evokanál zsírral összekeverünk. Hozzáadunk egy kis fej apróra vágott vöröshagymást és petrezselyemzöldjét, késhegynyi szódabikarbónát, összekeverjük és forró zsírban kisütjük.

A böjtök ma már csak az idosebbek veszik igazán komolyan. A fiatalok csak a szigorú böjti napokat tartják meg, mivel sokan menzán étkeznek.

A böjt kezdetét a hamvazkodás jelenti. A templomban a misén, a felajánlás után lehet hamvazkodni, minden megkeresztelt embernek. A pap az elégetett szentelt barka hamujával keresztet rajzol az oltár elott sorakozó emberek homlokára és ezt mondja:

"Emlékezzél ember porból vagy és porrá leszel"

– Virágvasárnap –

Virágvasárnap

Az egyház ezen a napon ünnepli Jézus Jeruzsálembe való bevonulását. A Biblia szerint ekkor sokan ágakat törtek le a fákról és a szamárháton haladó Jézus elé dobták. Ehhez kapcsolódik a virágvasárnapi barkaszentelés és a barka szentelményként való felhasználása, hiszen a szentelt barkát következo év hamvazó szerdája elott elégetik, és ezzel hamvazza a pap a híveket.

Barkaszedésre az ünnep vigíliáján szombaton kerül sor. A barka beszerzése a harangozó feladata. A barka szentelésére a mise elott kerül sor, majd a szentelt barkával és a feszülettel végigvonulnak a templomon, aztán két férfi kiosztja a virágokat. Ezután kezdodik a mise.

Otthon a barka a vázába kerül, sokan használják késobb a húsvéti asztal díszítésére.

Az elso passiójátékot virágvasárnap éneklik a templomban. Szereploi középkorú férfiak és nok, akik már a böjt kezdetétol minden vasárnap délután a Keresztúti ájtatosság után próbálják a virágvasárnapi és a nagypénteki passiót. ( A passiók szövegkönyvét lásd a függelékbe).

– Nagyhét –

Nagyhét

A természet tavaszi újjászületése az embert is arra készteti, hogy megújítsa, felfrissítse környezetét. Ezek a szokások az ember egészségének és jólétének biztosítására szolgálnak. Falunkban ilyenkor mindenki felsöpri az udvarát, kitisztítják a kutakat, meszelik a szobákat és a "gangot" (tornác), a "falat" (a tornác fala). A múltbeli nagyhéti szokások elevenen élnek.

Az egyház elvárása, hogy hívei évente legalább egyszer, húst táján gyónjanak és áldozzanak. Az emberek ilyenkor fekete ruhába öltözve mennek a templomba. Ezzel is gyászukat fejezik ki.

Nagyhéten igyekeznek az emberek minden misén részt venni és szentáldozáshoz járulni. A katolikusok készülnek az ünnepre, amely vallásuk alapveto hittételét, Jézus halálát és feltámadását reprezentálja. A nagyhét jeles napjai Krisztus szenvedésének, a halál és teremtéstörténetnek útját követik végig.

– Nagycsütörtök –

Nagycsütörtök

Jézus szenvedésének kezdete. Zöldcsütörtöknek is nevezik

" az elnevezés a Getszemáni nevu kerttol származott, melyben a mi váltságunk zöldellni kezdett. " 3

A nagycsütörtöki misén szólnak utoljára a feltámadásig a csengok, harangok. Azután a harangok "elmennek Rómába", s csak a kereplo jelzi az idot és a szertartások kezdetét.

– Nagypéntek –

Nagypéntek

Jézus kereszthalálának emléknapja, a legnagyobb böjt és gyász ideje.

"Jézus tudta, hogy már minden beteljesedett. Ezért, hogy az írás egészen beteljesedjék, így szólt:

'Szomjazom!’ Volt ott egy ecettel telt edény. Izsópra tuztek egy ecettel átitatott szivacsot és szájához emelték. Amint Jézus az ecetet megízlelte, így szólt: 'Beteljesedett!' Aztán lehajtotta fejét és kilehelte lelkét." 4

Jézus halálának emlékére elkészítik a szentsírt a templomban, ami mindig a harangozó feladata. Az emlékhely az oltártól balra lévo Szent János -szobor alatt található. Egy kis sírkamrában fekszik Jézus, elotte feszület.

A szentsírt fiatalok és idosek egyaránt látogatják. Akik magányosan akarnak elotte imádkozni, azok jóval misekezdés elott, vagy utána látogatnak ide. Délután 5 órakor kerepelnek be a szentmisére. Mindenki gyászruhában érkezik, a nok fekete kendot viselnek. Még szomorúbbá teszi a hangulatot a nagypénteki passió (lásd függelék), amely Jézus kereszten való szenvedésérol és haláláról szól.

– Nagyszombat –

Nagyszombat

Nagyszombaton a feltámadási szentmiséig gyászol a falu népe. Az ünnepnap délutánján a kerepelo szentmisére hív, ezek a gyász utolsó órái. A templomban ekkor miden sötét, a megszentelt tuzre vár. A tuzszentelés a templomkertben történik.

A gyertyát, Krisztus jelképét a megszentelt tuz lángjánál gyújtják meg. A pap beviszi a templomban és az égo gyertyával végigvonul a padok között. Az oltár elé érve meggyújtja a többi gyertyát is, és a mise kezdetéig a szentírási részeket olvas fel / teremtéstörténet, vízözön…/ .

A szertartás része a feltámadás misztériuma. A pap felemeli a fekete fátyollal letakart feszületet és lassan felfedi, miközben egyre magasabb hangszínnel énekli a kántorral.

Pap: -Békesség veletek! Alleluja!

Kántor: -Én vagyok ne féljetek! Alleluja!

A gyász feloldódik Krisztus feltámadásával. A feszületet körbehordják a templomban, megszólalnak a csengok és a harangok. Kezdetét veszi a feltámadási körmenet, amelyen az Oltáriszentséget kiviszik az utcára. A körmenetet feltámadási énekek harang-és csengoszó kíséri végig.

Hazatérve a nagy böjtölés után az asztalok boséges vacsorától roskadoznak: töltött káposzta, rántott szelet, fasírozott.

– Húsvétvasárnap –

Húsvétvasárnap

A húsvét háromnapos egyházi ünnep. Jellegzetes szokása itt Hidvégardóban a vasárnap reggeli ételmegáldás. Az ételek megáldására már Krisztus is példát mutatott a kenyérszaporítás csodájával és az utolsó vacsorán.

A háziasszonyok sonkát, fott tojást, kalácsot, sót, tormát, bort raknak a szentelokosárba, a kosár tetejére ételkendot vagy szépen hímzett kézimunkát tesznek. Az étel szentelése vasárnap reggel 7 órakor kezdodik.

A legrégibb húsvéti eledelek közé tartozik a tojás, mint szentelmény, amely az életnek, a feltámadásnak a szimbóluma. Amit a tojásból új élet kel, úgy támad fel Krisztus a halálból. A megszentelendo fott tojáson kívül két nyers tojás is lapul a kosarakban, amin a pap és a harangozó osztozik meg. Az ételmegáldás elott a harangozó körbejár és kosárba szedi össze a tojásokat. Ezután szenteli meg a pap az étkeket, mindezekbol csak jelképes mennyiséget szenteltetnek, amennyi a családnak egy reggelire elég. A templomból hazaérve a reggelibol mindenki fogyaszt, ha marad sonka, az a húsvéti asztalra kerül.

– Húsvéthétfo –

Húsvéthétfo

Az egész locsolkodás a tavaszi megújulás, újraéledés, egészséges évkezdés jelképe.

Húsvét másnapja -így mondják nálunk- elsosorban a fiatalság ünnepe. Osi szokás volt, hogy a férfiak csak húsvét második napján locsolkodtak, a nok harmadik nap. Ha valamelyik férfi megszökött a locsolkodás elol, azt a lányok bepótolhatták még a következo nap is.

A locsolkodás a tavaszi újjászületés jelképe. Úgy is mondták, hogy "Locsoljuk meg, hogy ne rozsdásodjon!" Vagyis egészséges legyen, mert a rozsda a sárgulás jele. A piros tojást azért kapják a legények, hogy ok is pirosak, azaz egészségesek legyenek. A legények kora reggel összegyultek és kezdték a lányos házaknál a locsolkodást. Ketto kihúzta a lányt, ha vonakodott is és a kúthoz vitték. Ott aztán vedrekkel a kútból húzott friss vízzel úgy leöntötték, hogy borig ázott. Ezért a lányok tojást és pénzt adtak. Húsvét után a legények egy vasárnap mulattak a fizetségbol.

Ma már a locsolkodás is "modern" lett. A kölnivel való locsolkodás nem az igazi, csak jelképes. A kölni nem ad egészséget, esetleg illatot; míg a víz a frissesség, egészség jelképe.

Beszélgetéseim alkalmával az alábbi locsolóverseket gyujtöttem:

Én kis kertészlegény vagyok, öntözködni járogatok. Azt hallottam, itt is van egy rózsaszál megöntözlek rózsavízzel, hogy el ne hervadjál!

/ Spisák György 54 év/

­ ­ ­

Kerek erdon jártam , piros tojást láttam, Bárány húzta rengo kocsin, mindjárt odaszálltam. Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm-gyöngyirágom. Hol a tojás, piros tojás? Tarisznyámba várom.

/ Béres István 58 év/

­ ­ ­

Zölderdo mélyén kinyílt a liliom,így szólt az Úrjézus,

Én szerelmes húgom.

Liliom virága hervad minden ága,engedelmet kérek a meglocsolására.

Azért locsolom, hogy el ne hervadjon,

s szülei kezében egy se maradjon

/Csuka József 57 év/

­ ­ ­

Ma van húsvét napja második hajnala, melyben szokott járni az ifjak tábora. Kelj fel kislány kelj fel, cifra nyoszolyádból, vedd ki hímeskédet arany kasznicskádból vedd ki vedd ki vedd ki ne halasztd sokáig hogy az én táborom mehessen tovább is. Azt hallottam, hogy e házban van egy szál rózsa el akar hervadni ha én azaz meglocsolom ki fog virágozni.

/ Saláta Lajos 74 év/

­ ­ ­

Hasad a szép hajnal Most bontja sugarát. Szép szívvel és szóval köszönti az Atyát. Az Atyaistennek elsoszülött fiát, hogy meg hagyta érni húsvét másodnapját. Nem azért jöttem, hogy szép szavakat mondjak, Hanem, hogy e házban szép lányt meglocsoljak.

/Pozsgai Vilmos 56 év/

#include file="footer.shtml"