Eörsi Mátyás, SZDSZ-es képviselő a Klub Rádióban a minap kifejtette, nem lenne jó a kettős állampolgárság a vajdasági magyaroknak, hiszen ha miközben verik őket, a magyar állampolgárságukra hivatkoznának, ezzel csak azt érnék el, hogy még többet kapnak. Ez bizony sajátos politikai filozófia. Jelenség, amely nemzetünk állapotára legalább három szempontból irányít fénycsóvát.

Az első, hogy a vajdasági magyar kisebbség pártjai szinte soha nem sokallták a magyarországi "intervenciót". Egyetlen nagy nyilvánosság előtt elkövetett kivétel Kasza József "zorbánviktorozása" volt. Ő a NATO-bombázások alatt, Milosevic politikai céljainak megfelelően, nyilvánosan ítélte el a magyar kormány döntését, mellyel az intervenciós légierő gépei számára engedélyezte Magyarország légterének használatát.

Mondani sem kell, ez akkor nem fejezte ki a vajdasági magyarság alapérdekeit. (Ebben az időben Temerinben a kenyérért sorban állók inkább azt kifogásolták, hogy Csurka úgy húzta meg a "kerítést", hogy abból Temerin kimaradt.)

A második, hogy a magyarországi "pártfogásnak" ez a formája tükrözi a huszadik században érvényes politikai alapállást, miszerint a kisebbségek helyzete belügy, s ebben Magyarország nem sokat tehet.

Végül, de nem utolsó sorban: a "csak nektek ne ártsunk" hamis filozófiája, voltaképen a magyar diplomácia bátortalanságával függ össze. Kellemesebb a jó hangulatú fogadásokon pezsgővel koccintani, mint a helyszínen tudakozódni a tényleges helyzetről, majd kemény kifogásokkal zaklatni a vendéglátó ország illetékeseit. Példa erre bánsági Beodrán még július 24-én történt magyarverés, melynek következményeként a sértett Bálint Kornél arccsonttöréssel a becskereki kórházba került. S amelyről még mindig nem tudjuk, eljut-e a bírósági szakaszig.

Ágoston András (VMDP Hírlevél)

Eva Maria Barki: a magyarság elmulasztja a történelmi lehetőséget

Az Erdélyi Magyar Ifjak első, nemzeti táborában, Gyergyószentmiklóson Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász a kollektív jogokról és az európai népek önrendelkezési jogának gyakorlatáról tartott előadást. Eva Maria Barki hét év után először jött Romániába, miután nem kívánatos személynek nyilvánították, és csak nemzetközi nyomásra sikerült tavaly Romániát jobb belátásra bírni.

A nemzetközi jogász nem lát látványos változást Romániában az emberi jogok tiszteletben tartása terén, szemben a többi volt kommunista országgal. Példának hozta fel a táborban történt rendőri zaklatást, ahol leigazoltak minden táborból kilépőt, felírták az útlevelek számát és az autók rendszámát, levetették a magyar zászlókat és gazdasági kivizsgálást rendeltek el a szervezők ellen. Ebben az országban még a félelem uralkodik – összegzett Barki asszony, és kijelentette: csak a fiatalok képesek kivívni az önrendelkezés jogát, mert bennük nem rögzült a Ceausescu rezsim megfélemlítő mechanizmusa.

Eva Maria Barki az önrendelkezés jogáról kifejtette: csak akkor lehet autonómiát elérni, ha egységesen lép fel egy nép és az erdélyi magyarság esetében erős védőhatalom szerepét tölti be az anyaország. Sajnos egyelőre egyik sem valós tényező. Az Európai Unió nem oldja meg ezt a kérdést, de ott vannak az uniós tagországok gyakorlati példái az autonómiára, és azokat kell követni. Szerinte a magyarság nem kéri nyomatékosan az önrendelkezés jogát és előfordulhat, hogy elmulasztja a történelmi lehetőséget.

Krónika Hírszolgálat

Hol lappang az állampolgárságunk?
forrás: Magyar Szó

"Lappang-e" a Délvidéken élő magyarok magyar állampolgársága?

A témát – és egyáltalán a kifejezést – a Magyarok Világszövetsége dobta be a köztudatba, nem sokkal a tavaly december 5-ei magyarországi népszavazás után. Dr. Gaudi Nagy Tamás Európa-jogi szakjogász tanulmányára hivatkozva az MVSZ azt állítja, hogy a Délvidéken élő magyarok revíziós törvények által visszakapott magyar állampolgárságát semmilyen törvény nem vonta vissza. Azaz – eszerint — ma is érvényben van.

Rácz Szabó László, az MVSZ délvidéki elnökségi tagja mai lapinterjújában kifejti a (feltételezett?) lappangó állampolgárság három feltételét is.
Ezek a következők:
1. 1921. július 26-án magyar állampolgársággal rendelkezett valaki,
2. A trianoni békeszerződés következtében vált a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság állampolgárává,
3. 1931 és 1941 között állandóan a visszacsatolt délvidéki területen lakott.

Az az egyén tehát, aki eleget tesz e három feltételnek, az MVSZ szerint "automatikusan visszaszerezheti magyar állampolgárságát", mert – az indoklás szerint — "Magyarország nem kötötte meg Jugoszláviával azt az államközi szerződést, amely arról szólt, hogy azok az egyének, akiknek van magyar állampolgárságuk és nem Magyarországon élnek, megszűnnek továbbra is magyar állampolgárnak lenni". Hogy ez azért mégsem ennyire egyszerű, kiderül az interjúval szembeállított összeállításból, amelyben mind a négy magyarországi parlamenti párt véleményét kikértük ebben a kérdésben. Ebből kiderül, a magyarországi pártok egyöntetűen – tehát függetlenül pillanatnyi kormányzati, vagy ellenzéki szerepvállalásuktól – nem támogatják ezt az elképzelést.

Nem támogatják

A magyarországi parlamenti pártok álláspontja a lappangó állampolgársággal kapcsolatban Avarkeszi Dezso (MSZP):
A lappangó állampolgárság minden jogi alapot nélkülöző felvetés volt a Magyarok Világszövetsége részéről: ilyen lappangó állampolgárság természetesen nincs. Amire hivatkoztak, hogy Magyarország a többi volt szocialista országgal megkötötte a kettős állampolgárságot elkerülő egyezményeket, Jugoszláviával pedig nem, az alapvető tévedés. Ez ugyanis nem azt a célt szolgálta, hogy megfosszák vele a magyarokat magyar állampolgárságuktól, hanem azoknak az eseteknek a kiküszöbölése, amikor vegyes állampolgárságú házaspárnak gyermeke született (hogy ne legyen az újszülött mindkét ország állampolgára). Tehát itt egy abszolút téves kiindulási pont volt. A nemzetközi jog alapján szűnt meg, sajnos, a határon túli magyar közösségek magyar állampolgársága. Tehát ilyen, hogy lappangó állampolgárság, nem létezik, Patrubány úrék ezzel kívánták menteni saját felelősségüket, amikor ezt a felelőtlen népszavazást kezdeményezték.

Csapody Miklós (MDF):
Akiknek felmenői magyar állampolgárok voltak, és akiktől akaratuk ellenére és megkérdezésük nélkül vették el az állampolgárságot, továbbá, akik magyar állampolgárnak születtek, azok számára a magyar állampolgárság megadandó. Nincsen olyan, hogy csak egy állampolgárság van (ez tarthatatlan). Lappangó állampolgárság esetében meg kell alaposan vizsgálni a kérdést. Önmagában ez bemondásra nem megy. Ha a külhoni állampolgárságot elfogadnák, akkor ez a lappangó állampolgárság más megközelítési módba kerülne. Nem az a kérdés, hogy lappang vagy nem lappang; igazolja, nem igazolja. Ha külhoni állampolgárságot adnánk, akkor az természetesen automatikus lenne.

Eörsi Mátyás (SZDSZ):
Az állampolgárságnak nincsen jelzője: lappangó vagy részleges. Nincsen lappangó állampolgárság: azok a jogi érvelések, amelyeket Patrubány úrtól lehet hallani, amelyek a Vajdaságra vonatkoznának, jogi szakértők meghallgatása után, nem megalapozottak.

Révész Máriusz (Fidesz):
A Fidesznek meggyőződése, hogy az MVSZ-nek jogi szempontból nincsen igaza. Innentől ez nem támogatás kérdése, hanem jogszabály-értelmezési helyzet. Az MVSZ rendkívül sokat ártott rövid távon a határon túli magyarok, illetve a magyarországi magyarok kapcsolatának és a nemzetpolitikának. Nem kell újabb kérdésekkel megalapozatlan reményeket ébreszteni a vajdasági magyarokban. Jogszabály esetében van hivatalos eljárás, amelynek végén a bíróság dönti el, hogy a magyar jogszabályok szerint így van, vagy nincs így. Az MVSZ-nek végig kell mennie ezen a jogi eljárási úton. Ez nem politikai kérdés, és teljesen indifferens, hogy a különböző politikai pártok mit gondolnak erről a kérdésről. Ebben a kérdésben a politikai pártok nem illetékesek. A Fidesz jogászai megvizsgálták az MVSZ érvelését, és szerintünk nem állja meg a helyét.

Hol tart a lappangó állampolgárság ügye?
Dr. Gaudi Nagy Tamás, Európa-jogi szakjogász tanulmányára hivatkozva a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) áprilisban azt állította, hogy a Délvidéken élő magyarok revíziós törvények által visszakapott magyar állampolgárságát semmilyen törvény nem vonta vissza. Azaz ma is érvényben van.

Az 1921. évi XXXIII. törvény, amely a trianoni békediktátumot iktatta a magyar jogrendbe, ugyan kimondta, hogy az elszakított területeken élő magyarok elveszítették állampolgárságukat, azonban a revíziós törvények (1938, 1939, 1940 és 1941) helyreállítva az 1879-es törvényt (a Magyar Királyság területén élő állampolgárok és azok leszármazottai azonos jogokkal rendelkeznek), visszaadták azt nekik. Az MVSZ szerint ez egy lehetőség a magyar állampolgárság megszerzésére, de nem garantálják azt, hogy aki erre hivatkozik, az meg is kapja a magyar állampolgárságot. Többen bele is vágtak az állampolgárság megszerzésének procedúrájába, ami nem is annyira olcsó mulatság, hiszen a különböző papírok, illetve a hiteles fordítások beszerzése, a különféle illetékek mintegy százeurós összegbe kerülnek. Erről kérdeztük Rácz Szabó Lászlót, a Magyarok Világszövetségének elnökségi tagját.

— Mi is a lappangó állampolgárság?
— A lappangó állampolgárság a bácskai magyarságra vonatkozik, abból következoen, hogy a második világháború során ezt a területet visszafoglalta Magyarország, és az itt élő magyar emberek magyar állampolgárrá váltak. A háború befejeztével Bácska közigazgatásilag Jugoszláviához került, de érdekes módon semmilyen szerződés, törvény nem foglalkozott az állampolgárság kérdésével. Az állampolgárság olyan emberi joga az embernek, amelytől semmilyen bíróság sem tudja megfosztani. A bácskai magyarságot sem fosztották meg tehát magyar állampolgárságától.
— Egyesek szerint egy 1948-as törvény megszüntette magyar állampolgárságunkat, és a Magyarok Világszövetségének nincsen igaza ebben az ügyben.
— Erre ellenbizonyítékként tudjuk felhozni azt a tényt, hogy később Magyarország kötött államközi szerződéseket a volt szocialista országokkal (köztük Romániával és Csehszlovákiával is), ami arról szólt, hogy azok az egyének, akiknek van magyar állampolgárságuk és nem Magyarországon élnek, megszűnnek továbbra is magyar állampolgárnak lenni. Ilyen szerződés Magyarország és Jugoszlávia között nem jött létre, amiből következően mi még ma is magyar állampolgárok vagyunk. Ezt az állampolgárságunkat eddig nem tudtuk vagy nem is akartuk érvényesíteni. Ezt az hozta felszínre, hogy az EU lezárja határait, ami a mi számunkra élet-halál kérdést jelent.
— Konkrétan kik kaphatják meg ez alapján az állampolgárságot? Csak a magyarok, vagy nemzetiségtől függetlenül mindenki?
— Elvileg mindenki, de gyakorlatban végül is a magyarokra vonatkozik. A magyar állampolgárság automatikus visszaszerzésének három alapvető feltétele van:
1. 1921. július 26-án magyar állampolgársággal rendelkezett valaki,
2. A trianoni békeszerződés következtében vált a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság állampolgárává,
3. 1931 és 1941 között állandóan a visszacsatolt délvidéki területen lakott.
Akik e három feltételnek megfelelnek, 1941. április 11-i hatállyal visszakapták magyar állampolgárságukat. Az MVSZ érvelése szerint, ha valakinek a felmenői megfeleltek ezeknek a feltételeknek, akkor ő is rendelkezik magyar állampolgársággal.
— Hányan kérvényezték eddig?
— Pontos számot nem tudok mondani. Az első Zentáról érkezett. Egy esetben elutasították a kérelmezőt. Nagyjából tízen vannak, akik már benyújtották kérelmüket, vagy jelezték, hogy a közeljövőben benyújtják.
— Ön kérvényezte már?
— Nem.
— Miért?
— Politikai dimenziója lett a dolognak, és a politikusnak nem csak az a feladata, hogy felfedezzen dolgokat, a mi feladatunk az is, hogy áldozatot vállaljunk.
— Nem gondolja, hogy az MVSZ szélmalomharcot vív, mivel egyik parlamenti párt sem támogatja kezdeményezését?
— A pártok valóban nem támogatják, azonban Körömi Attila javaslatát 21-en szavazták meg a parlamentben: több MSZP-s politikus szavazott rá igennel, mint fideszes. Az arányok tehát ilyenek, azonban itt nem kell megváltoztatni a törvényeket, csak a belügyminiszternek annyit kell mondania: Elismeri, hogy ez így van.
— Mikor várható hivatalos reagálás Magyarország részéről?
— Az első kérelemnek nemsokára lejár a három hónapos határideje, és ha elutasító határozatot hoz a belügyminisztérium, ezt követően rögtön indul a gépezet: az MVSZ három napon belül reagál rá, és fellebbezünk a
budapesti bíróságon. Ha meghosszabbítja a BM még három hónappal a határidőt, hogy reagáljon a kérelemre (erre lehetősége van), akkor pedig ki kell várni azt az időt is.

írta Badis Róbert

"Görög" típusú személyi kettős állampolgárság helyett?
2005. augusztus 24. 8:59

MNO
Speciális személyi igazolvány bevezetését mérlegeli a kormány, melynek révén a kettős állampolgárság megadása nélkül is biztosítható lenne, hogy a környező államokban élő magyar nemzetiségűek a kontinens huszonöt államában szabadon mozoghassanak. Ehhez modellként szolgálhat az a megoldás, melyet Görögország alkalmaz az Albániában élő görög kisebbség esetében Brüsszel jóváhagyásával.

Egy speciális, az Európai Unión belüli utazásra jogosító személyi igazolványt kaphatnak a határon túli magyarok – értesült a Népszabadság. A lap úgy tudja, jelenleg ezt a lehetőséget mérlegeli a kormány. Ezzel a kettős állampolgárság megadása nélkül is biztosítható lenne, hogy a környező államokban élő magyar nemzetiségűek a kontinens huszonöt államában gyakorlatilag szabadon mozoghassanak. Esetükben is csupán az az általános korlátozás érvényesülne, hogy hat hónapon belül legfeljebb kilencven napig tartózkodhatnának az unió területén.

Ennek kidolgozásához modellként szolgálhat az a megoldás, melyet Görögország alkalmaz az Albániában élő görög kisebbséggel szemben Brüsszel jóváhagyásával. A Határon Túli Magyarok Hivatalának honlapján található egyik dokumentum szerint Görögország először hat hónapra szóló nemzeti, tehát csak saját területére érvényes vízumot ad ki, amelynek birtokában a kérelmező felkeresheti a kijelölt rendőrkapitányságot, ahol a görög nemzetiségű, de idegen állampolgárok számára rendszeresített személyi igazolványt kap. Ez a görög nemzetiségűeket az anyaország területén való korlátlan tartózkodásra és munkavállalásra is jogosítja, emellett ők – az uniós polgárokra vonatkozó általános feltételek mellett – más EU-tagállamokba is beutazhatnak. Erről Athén külön megállapodást kötött az unióval – cikkezik a Népszabadság.

A görög származású albán állampolgárok számára kiadható speciális személyi igazolvány megilleti a házastársakat és a közvetlen családtagokat is. A kedvezmény megadása előtt azonban a kérelmezőnek igazolnia kell a nemzetiségi hovatartozását; az erről szóló dokumentumot korábban az Albániában élő görögök egyesülete állította ki, a visszaélések miatt azonban a származást most már a tiranai görög nagykövetség vizsgálja.

(Népszabadság)

Discussion/Fórum