A KT a Hagai Birosag dontesevel teljes osszhangnan (5. Abra), felszamolja ugy a dunacsuni mederzarat mint a dunakilitii fenekgatat is es ezt a Duna-szakaszt 100%-ban visszatereli a folyo termeszetes medrebe. Igy a Hagai Birosag altal jogerosnek nyilvanitott 1977-es szerzodesnek megfeleloen, a "Duna csapja" visszakerul magyar felsegteruletre.

Mivel a birosag egyreszt semmilyen uj eromu epiteset nem rendelte el, masreszt viszont nem csak a Duna elterelesenek a kivitelezeset nyilvanitotta illegalisnak, de megallapitotta a C-valtozat okozta termeszeti karokat is, ezert a KT teljesen mertekben erre a dontesre alapul. A KT prioritasai kozott egyenertekukent szerepel az ivovizkeszlet es a termeszet vedelme, illetve az arvizvedelem es hajozas szempontjai, mig az energiatermeles az elobbieknek alarendelt szempont.

Mint az 5. Abran lathato, a KT Dunakilitinel mederzar nelkul (a medret nyitva hagyo mesterseges szorossal) emeli meg a bosi felvizcsatorna szintjere a folyomederben a vizszintet. Tarozot nem hoz letre, mert csak a meder partjan emeli magasabbra a gatakat. Igy az 1977-es szerzodesben lefektetett mukodese a bosi oldalcsatornanak valtozatlan marad, mig a dunakilitii hajozsilip biztositja a parhuzamos hajozast a Duna termeszetes medreben. A KT elso fazisanak kivitelezese (a dunacsuni mederzar felszamolasa, a mederparti gatak megemelese, a felvizcsatorna megnyitasa es a dunakilitii szoros megepitese joval kevesebbe kerul majd, mint amibe a C-valtozat “tarstulajdonossa valasa” kerulne, ugyanis a C-valtozat koltsege $603 millio volt es ahhoz meg a kamatok is hozzajonnek.