Kettős állampolgárság: vita riogatással
A koalíció a vélt gazdasági következményekre koncentrál – Az ellenzék a magyarság összetartozására hivatkozik
2004. december 3. (5. oldal)
MN
Lukács Csaba

Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes
honosítással ^V kérelmére ^V magyar állampolgárságot kapjon az a magát
magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar
állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. törvény 19. §-a
szerinti ^DMagyar igazolvánnyal^T vagy a megalkotandó törvényben
meghatározott egyéb módon igazolja?
Elsősorban gazdasági okokkal magyarázva a döntést, a kormány pártjai
a nem beikszelésére szólították fel az állampolgárokat. Az MSZP több
millió példányban kiosztott A felelős döntés! című szórólapjában Gyurcsány
Ferenc kormányfő úgy vélekedett: ^DFelelős hazafi nem butít eldöntendő
kérdéssé egy olyan nemzeti dilemmát, amire bizony nem lehet egyszerű
igennel vagy nemmel válaszolni.^T A kiadványból kiderül, hogy nyolcszázezer
magyar áttelepülésével kell számolni, és ez évente 160 ezer forintnyi
többletadójába kerül minden jelenlegi magyar állampolgárnak (évente
összesen több mint ötszázmilliárd forintba).
A kampányban arról is szó esett, hogy húszféle segélyre és
támogatásra lesznek jogosultak a kettős állampolgárságot megszerző határon
túli magyarok. ^DFiktív lakcímbejelentés után^T jár nekik többek között a
családi pótlék, a gyes, a gyed, az anyasági támogatás, az ápolási segély,
a lakásfenntartási és lakbértámogatás, a temetési segély, a rokkantsági
támogatás és egyebek. Az igen győzelme esetén kiürül a Kárpát-medence ^V
állították ^V, a romániai és az ukrajnai nyugdíjasok áttelepülnek, és a
magyar nyugdíjfolyósítónak kell fizetni a havi járandóságukat. A szomszéd
országok kormányai rossz néven veszik a kettős állampolgárságot, és azt az
Európai Unió sem támogatja. Aki igennel szavaz, annak számolnia kell a
magyarországi életkilátások hirtelen és drámai mértékű romlásával ^V
fejtették ki ^V, a magyarságnak a határon túli területeken bekövetkező
visszafordíthatatlan hanyatlásával.
A kormány Szülőföld programot javasolt a kettős állampolgárság
helyett. Véleményük szerint ezzel támogatják a határon túl élő magyarok
boldogulását, de ^Dilleszkednek a legfontosabb nemzetérdekhez, az
anyaország gazdasági és társadalmi teherbíró képességének szempontjaihoz^T
is. A programhoz tartozna az egymilliárd forintos Szülőföld-alap, az
anyaországra való szabad utazást biztosító külhoni magyar útlevél,
valamint a vállalkozókat segítő húszmilliárdos hitelkeret is. Felmerült a
nemzetpolgárság intézménye is, amely a magyar nemzethez való tartozást
erősítené az állampolgárság megadása nélkül.
A szocialisták naponta egy kérdést tettek fel a magyar szavazókhoz a
kettős állampolgárságról szóló népszavazás ügyében. Tegnap például így
hangzott ez: ^DAkarja-e, hogy a magyar állam fizesse azok nyugdíját is,
akik nem itt szerezték meg erre a jogosultságot?^T A szocialista
miniszterelnök legutóbbi nyilatkozataiban arról is beszélt, hogy az igen
győzelme esetén Magyarországon feltámad a nacionalizmus, destabilizáció
következhet be, és az ország Jugoszlávia útjára lép. ^DKell egy olyan új
országot csinálnunk, amelyben nem csak nemzeti, bezárkózó, vérségi alapon
szervezünk^T ^V fejtette ki. Gyurcsány Ferenc a Timesnak nyilatkozva arról
beszélt, hogy a románok és a szerbek a kettős állampolgárság megadása után
azt mondhatják a magyaroknak: ^DMit akartok itt? Nem gondoljátok, hogy haza
kellene mennetek?^T
^V A kettős állampolgárság kérdésében egyik válasz sem oldja meg a
külhoni magyarság problémáját ^V jelentette ki Kuncze Gábor, aki szintén a
nemmel való szavazásra buzdította az embereket. Az SZDSZ elnöke szerint az
uniós tagságunkból fakadó előnyök kihasználása helyett csupán a hazai és
külhoni magyarságot osztja meg az MVSZ kezdeményezése.

———————————————————————–

Az igen hívei elsősorban a nemzeti összetartozásra és az önhibájukon
kívül a határokon túlra szorultak iránti szolidaritásra apelláltak. A
Fidesz elnöke, Orbán Viktor szerint a kettős állampolgárság kérdése
elsősorban az útlevélről szól, szerinte a határon túli magyarokat is
megilleti az a szabadság, amelyet a magyar útlevél jelent. ^V Az igennek
nincsen kockázata ^V fejtette ki a volt miniszterelnök ^V, mivel az érvényes
népszavazást követően a parlamenti képviselők kétharmadának egyhangú
döntése lesz szükséges ahhoz, hogy módosítsák az állampolgárságra
vonatkozó törvényeket. Orbán Viktor szerint a Fidesz garanciát vállal
arra, hogy az igen győzelme esetén csak olyan törvényt szavaz meg az
Országgyűlésben, amely a magyarországi magyaroknak egyetlen forintjába sem
kerül. Az ellenzék véleménye szerint békés nemzetegyesítésre kerülhet sor
vasárnap, amennyiben győz az igen.
Ugyancsak az igen mellett érvel a történelmi egyházak többsége,
civil szervezetek sokasága és a határon túli magyarok legitim képviselői
is. A népszavazást kezdeményező Magyarok Világszövetsége kiszámította,
hogy a kormány számításaival ellentétben minden, az anyaországba költöző
magyar család költségvetési bevételt jelent a befizetett adók és illetékek
után. A kampány során kiélesedő vitában kiderült, hogy a kettős
állampolgárok nem vehetik igénybe az anyaországi szociális juttatások
döntő többségét: az egészségügyi szolgáltatások például csak egy bizonyos
járulékfizetési idő után járnak a tb-kártyával rendelkező
állampolgároknak. Magyarországi lakhelyhez kötött a választójog, a
szociális és a családügyi ellátások döntő része; az esetek többségében a
rászorultságot is igazolni kell. A felmérések szerint a kettős
állampolgárság elnyerése után sem várható a határon túli magyarok tömeges
migrációja: aki akart, az már eddig eljött, ugyanakkor Magyarország és
Szlovákia EU-csatlakozása után sem volt tapasztalható a felvidéki magyarok
elvándorlása, pedig az unión belül szabadon letelepedhetnek a polgárok.
Az igen oldalon szólaltak meg a magyar gazdaság egyes szereplői is.
A kereskedelmi és iparkamara számításai szerint a potenciális munkaerő
megjelenésével nő az ország tőkevonzó képessége, és a kettős
állampolgárságnak köszönhetően csökkenhet a feketegazdaság is. Ezt a
vélekedést támasztja alá az elmúlt tizenöt év áttelepülőinek a vizsgálata:
leginkább az aktív, munkaképes, iskolázott réteg, és nem a szociálisan
rászorultak vándoroltak el szülőföldjükről.
A legélesebb vita a nyugdíjfizetés körül alakult ki. A nagyobbik
ellenzéki párt kiderítette, hogy Romániával szakértői szinten megtörtént a
megállapodás a pro ráta elv alkalmazására (amelynek értelmében a
letelepedéstől függetlenül az az állam fizeti a nyugdíjat, ahol a
járulékot a munkás fizette), de a kormány megpróbálta eltitkolni az
aláírás előtt álló egyezményt, és arról beszélt, hogy a magyar
adófizetőknek milliárdokba kerül a majdani áttelepülők nyugdíja.
A szomszéd országok esetleges fenntartásaira az ellenzék kifejtette:
Szerbia korábban felvetette Medgyessy Péter akkori kormányfőnek, hogy nem
gördítene akadályt a vajdasági magyarok kettős állampolgársága elé, az
ukrajnai elnökválasztás során is mindkét jelölt a kettős állampolgárság
lehetőségének engedélyezéséről beszélt. Románia maga is megadta a román
állampolgárságot a moldáviai románoknak, az unió pedig tagállamai belső
ügyének tekinti a kérdést. MN

Discussion/Fórum