NE CSAK OLVASSAD AZ HL FELHIVÁSAIT, DE VÉGY RÉSZT AKCIÓINKBAN! NEM A SZAVAK, CSAK A TETTEK SZÁMITANAK!
NE ÁTKOZZAD A SÖTÉTSÉGET, HANEM GYUJTS GYERTYÁT!

FELIRATKOZÁS VAGY LEIRATKOZÁS:

Tisztelettel kérek mindenkit, hogy NE NÁLAM JELENTKEZZENEK, ha fel vagy lekivánnak iratkozni az HL cimlistájárra/ról. Nagyon kérem, hogy ezt mindenki maga intézze úgy, hogy rákattint a -re.
Amikor kinyilt a honlapunk, a lap bal oldalán lévő ablakba beirja a saját villanypostai cimét és az ablak alatt rákattint a SUBSCRIBE gombra akkor, ha feliratkozni, vagy az UNSUBSRIBE gombra, akkor ha leiratkozni kiván, majd rákattint a SUBMIT (GO) szavakra.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

E HETI AKCIÓINK (TENNIVALÓINK):

1) LEVÉL BUSH ELNÖKNEK

HÁTTÉRANYAG

2) CIGÁNYKÉRDÉS
3) 1956-os SZOBORBIZOTTSÁG, EGERVÁRI GYULA
4) MÁRCIUS 13: ÜZENET SZEGEDRÖL NEW YORKBA
5) KÖNYVAJÁNLAT
6) KETTÖS PLLAMPOLGÁRSÁGRÓL
7) GYURCSÁNY FERENC VS. ORBÁN VIKTOR
8) MÁRTON ANDRÁS VS. SIMONYI ANDRÁS

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

1) LEVÉL BUSH ELNÖKNEK

(Elnézést kérek, hogy a megszokottnál egy kicsit hosszabb bevezetést füzök az alábbi akció levélhez.
Elsösorban szeretném megköszönni, hogy oly sokan már a múlt héten elküldték a levelet (csak én több, mint 200 levelet kaptam a mult héten, s mivel a többség nem küld másolatot,. remélem elértük az ezret). Egyben tájékoztatni is szeretném Önöket arról, hogy a Fehér Ház mérlegeli javaslatunkat, ezért a további levelek küldése is fontos.
Másodsorban szeretnék pár megjegyzést füzni az akciónkat ellenzö levelekhez. Ezek között kettö volt olyan hangvételü, hogy "minek a fáradtság, úgysem fog sikerülni", mig hat az amerikai pártpolitika szemüvegén keresztül nézve helytelenitette akciónkat. Mivel az HL-ben ugyan kisebbség, de a magyarság egészében a többség oszja ezeket a véleményeket, szeretnék kitérni azokra.
A Bush elnököt támogató, konzervativ és republikánus levélirók szerint, nem Bush elnöknek, hanem a magyar kormánynak kellene irnunk azt javasolva, hogy támogassa az iraki beavatkozást, küldje vissza a magyar katonákat Irakba és engedélyezze amerikai hadi támaszpontok épitését. Szerintük nem az 1702, 1848 vagy 1956-ra való hivatkozással, hanem ilyen lépésekkel nyernénk el a jelenlegi adminsztráció támogatását.
A Bush elnök politikáját elitélö, három demokrata levélirónk kifogásolta levelünk "talpnyaló" hangvételét és megkérdezték, hogy "mi haszna lenne annak, ha egy hazudozó tömeggyilkos" rontaná Budapest levegöjét?" Azt is állitották, hogy a világszabadság, demokrácia és kisebbségi jogok röviditése: olaj.
A fentiekböl is láthatjuk, hogy a magyar nemzeti érdekek elsödlegességében való gondolkodásnak milyen kerékkötője még ma is a párt vagy ideológiai elkötelezettség. Ezért van az, hogy az amerikai magyarságnak még csak kis hányada tartja fontosabbnak az összmagyar érdekeket az itteni pártérdeknél. Ez a kerékkötöje a 16 milliós családban való gondolkodásnak. Ezen változtatni a legfontosabb teendőnk! Persze otthon se jobb a helyzet, mert a kormánypártok ott sem gondolkoznak össznemzetben, a nyugati és kisebbségben élö magyarokat ellenfeleknek tartják.

Tudjuk, hogy az amerikai bevándorók sokáig úgy gondolták, hogy a beolvadásnak, az “amerikaivá válásnak” legjobb útja, ha hátat forditanak származásuk népének, feladják gyökereiket, másszóval, azt hitték, hogy 100%-os amerikai akkor lesz az ember, amikor már “elérte”, hogy 0%-os magyar legyen. Ebböl a gondolkozásból fakadt, hogy sokaknak fontosabb a republikánus vagy demokrata párt érdeke, mint nemzetünké.
Nos, a pártszemüvegén keresztül nézök leveleib9l idézettekkel kapcsolatban megjegyezném, hogy levelünk udvarias fogalmazása nem Bush elnök személyének, hanem az Egyesült Államok népét képviselö elnöknek szól. Az elnökkel való jó viszony kialakitása nem a republikánus párt érdekeinek a szolgálata, hanem a magyarságé, elvégre (attól függetlenül, hogy ki kire szavazott) az elkövetkezö négy évben a Fehér Házban csak akkor lesz befolyásunk, ha jó a viszonyunk Bush elnökkel.
Bizony tanulhatnánk az albán-amerikaiak példájából, mert ök képesek voltak nem csak egységbe tömörülni, de azt is elérni, hogy támogassák öket az albán állam külképviseletei, ezért ma Macedónia önálló és Kosovó autonóm. Nekünk is ezt kell elérnünk: el kell érnünk nem csak azt, hogy az amerikai magyar elöször legyen magyar, s csak aztán demokrata vagy republikánus, de el kell érnünk azt is, hogy magyar külköpviseletek és a nagykövet, minket ne mint ellenséget, de mint szövetségest kezeljen.
Tehát az HL nem pártpolitikai megfontolásból kéri fel Bush elnököt, hogy látogassa meg a "a szabadság fövárosát, Budapestet", hanem azért, mert ha Ö a Terror Házában Kossuthot idézi, vagy ha ott szól kisebbségeink védelmében, azt idézni fogja a világsajtó, az befolyásolja majd a világ közvéleményét, annak súlya lesz ügyünk jövöjét illetöen.
Ezért kérünk mindenkit, hogy küldje el az alábbi levelet. LB)

xxxxxxxxxxxxxxxx

TO: president@whitehouse.gov

SUBJECT: Visit to the "capital of freedom": Budapest

Dear Mr. President,

It was good to hear your call for universal freedom and liberty. As an American-Hungarian, I am proud to say that we are with you in the struggle for freedom, libery and democratic self-determination of all minorities. Our nation has shed more blood for freedom and liberty than any other nation on this planet. I am also proud to say that the American people stood with us in most of our struggles for freedom and liberty.

After the defeat of our fight for freedom in 1848, the leader of our revolution, Louis Kossuth on January 7, 1852, was invited by both the Senate and the House of Representatives – an honor previously accorded only to the Marquis de Lafayette. After that, at the banquette he said:

"..your fathers raised a home to freedom more glorious than the world has ever seen…Your principles will conquer the world by the glorious example of your freedom…it will be a noble joy to this great Republic, to feel that the moral influence of your glorious example has operated this happy development in mankind's destiny."

When the Communists crushed our fight for freedom in 1956, – while we received no help from the West, – the United States offered protection to Cardinal József Mindszenty, admitted tens of thousands of our refugees and gave scholarships to thousands of Hungarian students.

Because Hungarians and Americans stand together for freedom, I would like to respectfully ask you Mr. President that during your visit to Europe later this month, please visit Budapest, – in the eyes of many, the "capital of freedom". When there, you might want to see the Crown of St. Stephen, – which the United States protected for Hungary from the nazis and communists, – the apartment of Cardinal Mindszenty at the American Embassy and the House of Terror, where you can get a sense of what it was like to live under the nazis or the communists.

The 1.5 million American-Hungarians would be grateful if you visited the capital where Communism was mortally wounded by the freedom fighters in 1956. We would also be grateful, if during your visit you would make a statement that all national minorities anywhere deserve the right to local self government and autonomy.

Respectfully yours,

AZ ÖN NEVE ÉS CIME

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

HÁTTÉRANYAG

2) CIGÁNYKÉRDÉS

Reggel még sötét van amikor behozom az ujságokat és mivel fiam a New York Times riportere, ennek a lapnak ay elolvasásával kezdödik a napom. Az is érthetö, hogy szememet nyitvatartom a magyar vonatkozású hirekre. Nos ma (február 16) reggel, megint egy magyar vonatkozású hirt közölt a lap. (Ilyent utoljára január 22-én olvastam, arról szólt, hogy miként marja egymást a New Yorkban megjelenö 3 magyar nyelvü ujság).

A mai ujságból azt tudjuk meg, hogy a magyar interneten (mi erre a magyar szavunk? elektrónikus világháló?) van egy „Gypsy Action” nevü játék, melynek célja, hogy a játékos megtisztitsa az országot a cigányságtól. A tisztogatást különbözö fegyverekkel és stratégiákkal lehet elvégezni es amikor végre sikerül a lakosságnak eme 4-5%-nyi hányadát kiirtania, akkor a játékos gyözött! A siker jele, hogy a térkép kitisztul, fehérré változik.

Ugyan köztudomású, hogy a jó hir nem hir, mégis szomorú, hogy ennek a lapnak több millió olvasója az elmúlt hónapban csak ezt a két hirt kapta a magyarságról. Elszomoritó azért is, mert ilyen mozaik kockákból adódik össze az olvasóban az összkép arról a népröl, mely azért adott nóbel dijasokat is, meg áldozott a szabadságnak is (1702, 1848, 1956), de elszomoritó azért is, mert a belföldi kisebbségeink ilyentén kezelése megrontja a hitelünket, amikor az elszakitott magyar kisebbségek védelmében emeljük fel hangunkat.

Már csak ezért is ideje lenne, hogy elutasitsuk a fajelméleteket és elfogadjuk, hogy minden embert az élete és tettei alapján kell megitélnünk, nem pedig származása alapján. Magától értetödö ez az elv, elvégre senki sem választhatja meg a szüleit vagy az öseit és ezért igazságtalan annak alapján megitélni valakit, ami felett nincs befolyása. A fenti okokból helyes, ha a magyar társadalom elhatárolódik a fajelméletben gondolkozóktól, függetlenül attól, hogy azok pozitivumnak vagy negativumnak tartanak egy bizonyos származást (cigánygyülölöktöl, fasisztáktól, cionistáktól, mindenkitöl aki hisz a választott vagy übermensch fajokban, magasabb vagy alacsonyabbrendü fajokban), egyszerüen azért, mert bármilyen származással lehet valaki akár tisztességes ember, akár 100%-os jó magyar.

A magyar nép soha nem volt fajgyülölö, nótáiba nem a gyerekét koldulni tanitó cigányasszonyról énekelt, hanem arról a cigánylányról, kinek nem kell más, csak a “rongyos régi”, és nem a parazita zsebtolvaj cigány férfiröl énekelt, hanem olyan cigány primásról aki csak kér, hogy “egyszer még hadd muzsikáljon”, s aki úgy tudja húzni a vonót, hogy attól a “csalfa lány” is sir.

Amikor 1990-ben a Magyarországi Zöld Párt képviselöjelöltjeként Horn Gyula ellen kampányoltam Somogyban, a körzet 32 helyisége közül kettö cigány többségü földmüves falu volt. Mikor elmentem közéjük, nem nagyon értették, hogy miért is kell megakadályozni a Drávának Horvát országba való átterelését, vagy hogy plakátunkon mire is serkent a felirat, hogy: (“Ha már kivágtad az utolsó fát, megmérgezted az utolsó folyót, rádöbbensz, hogy a pénz nem ehetö!”), de azt értették, hogy elmentem közéjük és azt sejtem, hogy ezért szavaztak rám és nem Hornra.

Egy másik példám egy erdélyi, földes utcájú kisfaluból, Esztelnekböl való, mely falut családom segiteni igyekszik. (Ebben a faluban készitette 1848-ban Szacsvay János a löport Gábor Áron ágyuihoz). A multban, a falu elemi iskolájának tanitónénije egyesével és kézzel másolta a másnapi házifeladatokat a gyerekeknek, mert nem volt az iskolának egy sokszorositó gépje, a tanterem a hideg téli napokon félig üres volt, mert a gyerekek többségének nem volt cipöje. Ja igen, az egyformán szegény, de a tanitónénit tágranyilt szemü figyelemmel hallgató diákoknak a fele cigány gyerek, de olyan cigány gyerek akik büszkén csillogó szemmel vallják magukat magyarnak.

Végül eszembe jut az a magyar cigány képviselö, aki a mult évben, New Yorkban, angol nyelven, olyan elöadást tartott, hogy azt követöen gratuláltam is neki. Az ö létezése is bizonyitja, hogy cigány is lehet tanult és szorgalmas és ahhoz, hogy több ilyen cigány származású magyar éljen az országban, az nem csak a templomok és az iskolák dolga, de múlik azon is, hogy eltünjenek a magyar internetröl “Gypsy Action” játékok.

Elvégre mi sem örülnénk, ha a román internet népszerü játékában akkor gyözne a román gyerek, ha gombnyomogatásával sikerrel felszámolta az összes magyart. LB

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3) 1956-os SZOBORBIZOTTSÁG, EGERVÁRI GYULA

Kedves Barátaim!

21 esztendővel az első, 13 évvel a második, majd egy szívroham után az utóbbi hetekben olyan mérvű rosszabbodás következett be az állapotomban, hogy ma végül is arra kényszerültem, hogy soron kívül kerüljek el szívspecialistámhoz, aki holnap korán reggel egy újabb nukleáris teherbírási vizsgálatot fog elvégezni rajtam, melynek eredménye meghatározza majd, hogy (valószínűleg) jövő hét elején mi lesz a sorsom a kórházban. Azt már most tudom, hogy harmadszor operálni engem már nem lehet.

Aki még nem tudná, tisztségemben jelenlegi helyettesem Bauer Lali barátom, kit 1959 év óta ismerek, és aki egyike azoknak a ritka egyéniségeknek, akik nemcsak lelkesek, hanem tehetségesek, kitartóak és igaz, hű magyarok, mely erények képviselete mindig a gerince volt a Magyar Studies of America működésének. Ha bármi történne velem, Lali viszi tovább az 56-os szobor ügyét Lengyel Zsuzsa elnökünk, Szoborbizottságunk, Sz. Wargha Andrea hazai főképviselőnk, dr. Borsosné Júlia floridai képviselőnk és számtalan többi támogatónk segítségével.

Kampfl József szobrászművész az elmúlt vasárnap készítette el egyik pályázatát, a másikat e héten fejezi be, az azokról szóló dokumentumokat a 12. kerületi polgármesteri hivatal email útján ide küldi, azok megérkezése után nagyon rövid időn belül bizottsági gyűlésen határozni kell a kiválasztással kapcsolatban, majd vissza továbbítani Gonda Attilának. Amennyiben nem tudnék rendelkezésre állni, úgy Szabó Karolinát kérem meg, hogy erről a számítógépről az adatokat levegye, továbbítsa.

Az időrendi beszámolót még ma este felfrissítem, 40.-től a 44.-ig terjedően ajánlom olvasásra.

Ezúton köszöntöm nagy szeretettel Bizottságunk két új tagját, Szedlmayer Sanyit és Marikát, kik gyümölcsöztető lendítői lesznek anyagi kampányunknak (a legfontosabb ide vonatkozó adatismertető anyagot igyekszem továbbítani számukra).

…A 30-at megközelítő működési esztendőink során semmit nem tudtunk volna elérni áldott magyarlelkű barátaink, tanáraink, támogatóink, vezetőségi tagjaink áldozata nélkül! Ezt a hallatlan segítséget elfeledni nem lehet!… Most még egy – személyes – kérésem van: Bármi is legyen az Úr terve, az ügyet, a szobrot FEL NE ADJÁTOK! NEM Egervári Gyuláért, NEM a Magyar Studies of America-ért, hanem a hősök szent emlékéért, kiknek itteni helyzetünket, magyar történelmünk aranylapjait köszönhetjük! …Az „elvtársaknak” NEM szabad elégtételt nyújtani!…

Honfitársi, hű üdvözletem, köszönetem a személyesen is tapasztalt magyarországi igaz hivatalosok barátságáért, segítőkészségéért.

Isten, áldd meg – végre – a magyart!

El nem múló szeretettel, emlékezéssel, hálával:

Gyula/Gyuszi

dr. Egervári Gyula, MSA

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

4) MÁRCIUS 13: ÜZENET SZEGEDRÖL NEW YORKBA

(Jó hirrel jelentkezünk: a két new yorki márciusi ünnepség idöpontjai nem fogj'k lehetetlenné tenni, hogy valaki úgy a kormány, mint az ellenzék rendezvényén is résztvehessen! Köszönet az összes levélirónak, igy az alább idézett Szabó T. Attilának is fáradtságukért. Azt az értesitést kaptuk, hogy a konzulátus rendezte koszoruzási ünnepség a Kossuth szobornál, melyen Deák István, a Columbia egyetem tanára mondja a megemlékezö beszédet, délután 14.15-kor véget fog érni. Ezért, akik meg kivánják hallgatni a FIDESZ és a Székely Nemzeti Tanács képviselöinek beszédeit is a Wagner gimnáziumban, azok elérik majd a 15:30-kor kezdödö ottani ünnepséget is.)

TO: ghorvath@humisny.org, Erno Hoka@aol.com

Dr.Horváth Gábor nagykövet,
Magyar Köztársaság New Yorki Fökonzula

Mr. Hóka Ernö elnök,
Magyar Szabadságharcos Szövetség

Tisztelt Elnök és Nagykövet Urak!

Szeretnék csatlakozni a Magyar Lobbi (Hungarian Lobby) azon tagjaihoz, akik úgy ítélik meg, hogy eljött a romboló, a destruktív érzelmek ellenőrzésére képes építő, konstruktív értelem ideje.

Miután köszönetet mondok a munkáért, melyet a new yorki magyarság márciusi ünnepségeinek szervezésébe fektettek, egy kérést is megfogalmazok: Azt szeretném kérni, hogy idözitsék a két március 13-ára tervezett rendezvényt úgy, hogy mutasson példát népünknek: az ideológiai különbségeknél és pártérdekeknél fontosabb az ami minden magyart összeköt, amiben minden magyar egyetért!

Úgy gondoljuk, hogy ez egyrészt méltó lenne az évfordulóhoz, másrészt nagyon is idöszerü lenne, ha az ünnepélyen a New Yorkban élő magyar ifjak egyike, felolvasná Kossuth Lajos szobránál angolul és részben magyarul is azt a beszédet amit Kossuth mondott 1849-ben, az Egyesült Államok képviselöházban. Bizony helyes lenne figyelmeztetni a világot, hogy a beszéd üzenete, – melyet akkor a képviselök és szenátorok összevont ülése hallgatott meg, – a világszabadság eszméje honnan is indult? Bizony itt az ideje, hogy emlékeztessünk Kossuth Lajosra és a népre, mely elsőnek fogott fegyvert a világszabadságért és a népek jogáért az önrendelkezéshez!

Bizony itt az ideje, hogy a New York Times, ne az egymást maró három ujságunkról számoljon be (mint tette 2005, január 22-én), hanem arról, hogy mi, jobb és baloldali, zsidó és keresztény, konzervativ, liberális és szocialista magyarok EGYÜTT ünnepelnek és egységben szólnak a világ minden népének szabadságáért, igy a magyar honpolgárságuktól megfosztott honfitársainknak szabadságáért is.

Ebben az összefogásban, ebben az egységben erö lenne, olyan erö, melyröl nem csak a New York Times írna, de melyre már nagyon régen várnak józan magyarok.

Minden más megoldás csak gyengít és gyanakvást szül.

Tisztelettel,

Szabó T. Attila
Prof.habil., DSc, FLS, FRHS stb.
Veszprémi Egyetem
8800 Veszprém
Egyetem u. 10.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

5) KÖNYVAJÁNLAT

Kedves Barátom!

Tisztelettel ajánlom szíves figyelmébe ezt a művet Magyar Elektronikus Könyvtár gyűjteményéből:

A bibliás politikus Kiss Sándor Isten s a haza szolgálatában.

Itt lehet megnézni:

Életére és munkájára Isten áldását kérve, szíves köszöntéssel és megbecsüléssel,

Pótor Imre

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

6) KETTÖS PLLAMPOLGÁRSÁGRÓL

A kettös állampolgársággal kapcsolatosan ahhoz amit Tanitó Béla Ausztriáról írt, a következök volnának még említendök:

Az osztrák jog az "egy állampolgárság" elvét vallja, azonban ismeri, íll. elfogadja a kettös állampolgárságot is, föként a származás, ill. vegyes házasság révén.

Külföldön lakók csak államérdekböl kaphatnak állampolgárságot, tehát pl. sportolók, müvészek, tudósok, stb. Azonban államérdekböl kapták meg az állampolgárságot a 18.sz. végi, 19.sz. elejei Moldvába, ill. Bukovina déli területeire kivándorolt osztrák telepesek utódai is.

A származás szerinti állampolgárság csak az 1918 utáni osztrák állam területéröl származókra vonatkozik, kiterjed azonban azokra, akik a nácik elöl menekültek el, illetve leszármazottaikra. Ezen az alapon érvényesítik külföldön osztrák állampolgárságukat izraeli polgárok, akik ezáltal kettös állampolgárok lesznek.

A határon túli magyar kisebbségekkel analog helyzetü déltiroli németajkú kisebbség a St, Germain-i békeszerzödés értelmében olasz állampolgár lett, és az olasz osztrák kétoldali megállapodás értelmében csak egy állampolgárságra tarthat igényt, vagyis ha felveszi a másikat, le kell mondania az elözöröl. Az osztrák állampolgársági törvény ennek a népcsoportnak nem biztosít semmilyen megkülönböztetett bánásmódot az állampolgárság odaitélése terén. Ennek oka hivatalos körökben és nyilvánosan is közismert: az olasz állam az ilyen eljárást egy "barátságtalan lépésnek" tekintené, mely a két állam viszonyát érezhetöen zavarná. Az akkori osztrák állam az állampolgárságra való jogot ki szerette volna terjeszteni a monarchia területén élt összes németajkúra, így pl. a Csehszlovák Köztársaság, vagy a Délszláv Királyság területén élökre is, ám ezzel a gyöztes szövetségesek nem értettek egyet, és elvetették.

Egyébiránt az osztrák állampolgárság odaitélése tartományi hatáskör, ezért mindenegyes eset az individuális körülmények mérlegelése mellett nem feltétlenül szövetségi állami szempontokat követ, hanem erösen befolyásolt az illetékes tartományban uralkodó gyakorlattól.

Szemerédi Tibor

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

7) GYURCSÁNY FERENC VS. ORBÁN VIKTOR

(Ön döntse el, hogy kinek a gondolatai a múlté és kinek a koncepciója a jövöé?)

ORBÁN VIKTOR:

Nem tudják úgy tönkretenni hazánkat, hogy közös erővel 2006-ban ne tudnánk felépíteni
2005-02-16 20:18

Orbán Viktor megújult országértékelésében a 2004-es évről szólva kijelentette, az új Magyarország mérésére ezentúl a hantaméter használata javasolható. Egy csöndes, nyugodt kormányváltásnál így hirtelen nincs jobb gondolatom – mondta a jelen problémái kapcsán, s megoldásokat kínált fel vitára.

"Folytatjuk a hagyományt", az idén a hetedik alkalommal tart Orbán Viktor országértékelő beszédet, és első alkalommal országértékelő beszélgetést – mondta a rendezvényt megnyitásakor Martonyi János volt külügyminiszter, az Magyar Polgári Együttműködés Egyesületének elnöke. Emlékeztetett: Orbán Viktor miniszterelnökként először 1999-ben tett eleget az egyesület felkérésének. "Folytatjuk a hagyományt, mert a hagyomány nagyon fontos a mi oldalunknak. Új helyszínen, mert így sokkal többen lehetünk itt, de nem elegen, mert az újítás is fontos a mi oldalunknak. Sűrű év volt, beléptük az EU-ba, de voltak olyanok is, akik az ország felét kint hagyták volna; ebben az évben új kormányt kaptunk, anélkül, hogy választanunk kellett volna" – jelentette ki Martonyi János.

Orbán Viktor országértékelő beszélgetésének kezdetén a budapesti Körcsarnokban felidézte az elmúlt évi hasonló rendezvényt. Rámutatott, régi hagyomány alapján az ajtófélfához állt a magyar, és megnézte, hogy mekkorát nőtt egy év alatt. Orbán Viktor úgy vélte, tavaly óta csak annyi változott, hogy akkor azt sugallták, "merjünk kicsik lenni", most meg azt, "nem az számít, hogy ki mekkorát nőtt, hanem az, hogy ki milyen nagyot tud mondani".

Ezért, mint rámutatott, 2004 a kisebbedés, a nagyotmondás és a ráfizetés ve volt.

Az új Magyarország mérésére Orbán Viktor a hantaméter használatát javasolta

Medgyessy Péter az év elején egész Európát megdöbbentve azt jívasolta: induljunk egy listán; Gyurcsány Ferenc szerint pedig nagy a jólét – ez legalább három hantaméternyi volt.

Ráfizetéses év volt 2004 a nyugdíjasoknak, közalkalmazottaknak és a vállalkozóknak is. Ugyanakkor aktív év is volt: a választók háromszor is elmondhatták véleményüket, ugyanakkor szembeállították ebben a vidékieket s a városiakat, a hívőket és a nem hívőket, a szegényeket és a gazdagokat – mutatott rá Orbán Viktor. "Bokszolni sakkozókkal, sakkozni bokszolókkal szeret ez az új kormány". Mit lehet tenni a kommunikációs offenzíva ellen a magunkfajtáknak? A nagyotmondás ellen a legjobb a nagyothallás – mondta.

Mint mondta, sokat változott az elmúlt három évben: elvesztette az erejét önbecsülését. 1998 és 2002 között olyan dolgokra éreztük magunkat képesnek, melyekre korábban nem, és nem azért, pedig akkor is voltak természeti és gazdasági katasztrófák. Mégis történtek változások, mert 1998 és 2002 közt hittünk, szögezte le Orbán Viktor. Most sokan arról beszélnek, hogy mit miért nem lehet – na, ezen kell változtatniuk.

Míg az Európai Unióban falun élni a legboldogabb, a legbiztonságosabb dolog, nálunk a vidékiek, a falusiak élete reménytelennek tűnik. Arra kérte a falusiakat, hozzanak létre faluparlamentet, ahol elmondják a problémáikat, javaslatokat, állítsák össze javaslataikat – és bármilyen kormány lesz hatalmon, kérjék számon ezeket a megvalósításokat. Ha ez nem történik majd meg, akkor azt tanácsolja, hogy ne támogassák azt a politikát. A vidéki életet vállaló értelmiségnek pótlékot bevezetni, amire van példa Európában.

A gazdák gondjaira külön kitérve Orbán Viktor rámutatott: esetükben nem a naptári év jelenti az egy évet, az sokkal inkább tüntetéstől tüntetésig tart. A gazdákat arról kell biztosítani, hogy mellettük állunk – szögezte le.

Budapest mint kiképzőtábor

Miért van az, hogy szeretjük Budapestet, és mégsem érezzük otthonunknak – tette fel a kérdést Budapest kapcsán Orbán Viktor? Olyan az élet itt, mint gy kiképzőtábor, egy akadálypálya, mutatott rá. Ezért Budapestet egy új terv segítségével kell megújítani, melyet többek között az országjáráson és sms-ben fogalmaztak meg az emberek. A távfűtéssel és az alapvető energiaforrások külföldi tulajdonban levésével kapcsolatosan elmondta, az árakat nem a világpiacnak, hanem a kormánynak kell befolyásolnia.

Egy csöndes, nyugodt kormányváltásnál így hirtelen nincs jobb gondolatom ezzel kapcsolatban – jelentette ki. A panellakások általános rossz állapotáról elmondta, Schmitt Pál nemrégiben arról tájékoztatta őt, hogy az Európa Parlamentben felvetette már, hogy a most csatlakozott országokban élők milyen körülmények között élnek, és hogy ezeket a problémákat önerőből nem tudjuk megoldani. "Budapest olyan, mintha kerékbilincset tettek volna rá, ha ilyen sokan vagyunk, ki tudjuk majd szabadítani. Nem lehet úgy szeretni egy nemzetet, hogy ne szeressük a szívét, vissza kell adni a nemzetnek a fővárosát, Budapest terve erről is kell majd szóljon".

Meglepő, de az egy személyre jutó eladósodás az emberek a legfontosabb kérdései közt szerepelnek. Mára kiderült, hogy 3500 milliárddal nőtt az államadósság. Az egy főre azt jelenti, hogy ma minden embernek 2002 óta 350 ezer forinttal nőtt az adóssága. Ezt a pénzt egyesek szerint nyugdíjakra költötték. Vidéken a nyugdíjasok erre nem is azt mondják, hogy de jó is lenne, ha ez náluk lenne. Azt mondják:
nagyon nagy baj van, ha a nyugdíjakat hitelből fizetik.

"Ha valakinek szike van a kezében, az ne rángassa!" A kamat naponta 4-5 milliárd forintos összeg. Ezt azt jelenti, hogy egy csecsemőt 1,7 millió forint adósság terheli, ha ma megszületik.

Az Európai Unió verseny, mi jelentkeztünk oda, ott világbajnokok vannak, és mi a szintidőket sem tudjuk teljesíteni, nevetnek rajtunk. "Ezért azt gondolom, hogy nekünk az a dolgunk, hogy elgondolkodjunk azon, hogy milyen technikákkal tudjuk csökkenti az adósságot, és növelni a gazdaság teljesítőképességét. El van adva a jövőnk, ha gyorsan nem változtatunk rajta."

Üzlet helyett nemzetpolitika kell az egészségügyben

Ma az országban az egészségügy kapcsán nem nemzetpolitika, hanem üzletpolitika érvényesül, ismertette az egészségügyben dolgozók véleményét Orbán Viktor. Nem véletlen, hogy a népszavazáskor majd két millió ember azt mondta, hogy nem akarja, hogy eladják a köztulajdonban levő kórházakat. Azt a tendenciát is meg kell állítani, hogy az ingatlan miatt eladják a kórházakat, és azt is, hogy a kórházban profitorientált részlegeket hozzanak létre. Legkésőbb 2006-ban választások lesznek Magyarországon, ezzel is foglalkoznunk kell! – jelentette ki a volt miniszterelnök. Nem arról van szó, hogy nem lehetnek magánkórházak: lehetnek, csak meg kell építeni őket.

Karrier vagy család: ne a kormány döntsön a nők helyett

Egy kormánynak nem dolga, hogy eldöntse a nők helyett, hogy mi helyes: ha karriert akarnak, vagy ha családban sok gyermeket nevelni. A kormánynak az a dolga, hogy mind a két választást támogassa. Azt mondták a hölgyek, a nők, hogy nem veszik fel a nőket dolgozni, ha családjuk van, és nem veszik fel őket azért, ha egy éven belül gyermeket akarnak vállalni. A Fidesznek családbarát vállalkozásokat kell támogatnia.

Családi adózás helyettesítheti a személyi jövedelemadózást

Családi adózás arról szólna, hogy a mostani szja-rendszert elfelejtjük, és ez sokkal kedvezőbb lesz azoknak, akik családban élnek. Az a lényege, hogy azt az igazságtalanságot, amit látunk, felejtsük el, és nézzük meg, hogy ki hány embert tart el abból a jövedelemből, amit hazavisz. Ha ez alapján adóznak a sok gyermeket eltartók, akkor sokkal több marad majd a borítékban.

Visszaadni a munka becsületét

Magyarországon ma arról akarják meggyőzni az embereket, hogy rossz, ha nő az emberek fizetése, mert akkor romlik a versenyképesség. Ez egy rossz eggyőződés. A béreknek meg kell haladnia az elérhető segélyek összegét, ert akkor miért is kel fel az ember minden reggel, ha egyébként is megkaphatja azt az összeget. A rendszerváltoztatás környékén találjuk meg a választ arra, hogy miért van az, hogy a tehetségesek ügyeskedők, a dolgozni akarók pedig tehetségtelenek – ez egy torz eszme. Mi a munka? Az, a azzal a munkával másoknak termelünk, ha nem ez van, akkor azt úgy hívják, hogy spekuláció. A munka természetes előfeltétele kell legyen a jólétnek.

Nőtt a munkanélküliség, de ez keveset mond a magyar gazdaság állapotáról.

Sokkal több ember szeretne munkát találni, mint azt a statisztikák mutatják, legalább 100 ezerrel többen. A kérdés súlya sokkal nagyobb, mint azt gondolnánk. A teljes foglalkoztatást kell célul tűznünk, van erre példa az unióban. A volt kormányfő a roma foglalkoztatással kapcsolatban elmondta, szeretném megerősíteni, hogy az az érdekünk, hogy a romának született magyarok felemelkedhessenek, beilleszkedhessenek, a kérdés az, hogy milyen út vezet el ehhez az úthoz? A munka és tanulás, ezt a két lehetőséget kell felkínálnunk nekik. Itt állami beavatkozásra van szükség.

Meg kéne nézni, hogy az olyan foglalkozási ágakban, ahol sokkal többet kell dolgozni, mint napi 8 órát, vagy egészségkárosító hatása van a munkának, hogy lehet korkedvezményesen nyugdíjba menni. Rugalmas nyugdíjkorhatárt kéne megállapítani, hogy az emberek választhassanak. A nyugdíjkasszával komoly baj van, de nem szabadna megengedni, hogy elhatárolódjunk a nyugdíjrendszert rugalmasabbá tévő javaslatoktól.

Az Európai Unióban nehezebb versenyben kell megvédeni a nemzeti érdekeinket, ugyanis nemcsak a franciáktól és a németektől fogunk lemaradni, hanem a románoktól és a bolgároktól is. Járhatunk úgy, mint ma Szlovákiával szemben, hogy rendszeresen alulmaradunk velük a versenyben.

Azért, mert alacsonyabbak az adók, és azért, mert tudják, hogy először szlovákok, románok, és csak utána szocialisták vagy kereszténydemokratát, ha mi nem tanuljuk meg ezt, akkor elvesztünk.

Nem ellenfél a másik ember

Nagyon sokan vannak, akik azt gondolják, hogy nekünk az a jó, ha kevesebben vagyunk, mert úgy gondolják, hogy a másik ember az neki nem barátja, hanem ellenfele. Ha ezen nem változtatunk, nem válik Magyarország újra versenyképessé. Amíg nem gondoljuk, hogy az állam, a nemzet azért van, hogy könnyebb legyen nekünk, addig nem is így lesz. Mindig tedd fel magadnak a kérdést, hogy mivel tartozol a hazádnak? Erre az emberek azt mondják, hogy mi már adtunk a hazánknak, és nem tudjuk, hogy mit kaptunk érte cserébe.

Mit kell csinálni holnap, hogy a dolgok megváltozzanak – tette fel a kérdést Orbán Viktor. Vegyük észre, az kell, hogy értsük meg a gondokat.

2005-ben ezért tegyük lehetővé, hogy mindenki eljuthasson hozzánk, tegyük lehetővé, hogy 2005 legyen a nemzeti konzultáció éve. Ezt a gépezetet kell eindítani, és ezt a munkát a jövő héten el kell indítani.

Kapcsolatot a politika és a nemzet között, ez a cél, ez lesz a 2006-os választások tétje. Sohase adják fel! – ezt a szót, hogy feladni, töröljük a nemzeti polgári szótárból! Nem tudják úgy tönkretenni hazánkat, hogy közös erővel 2006-ban ne tudnánk felépíteni" – fejezte be Orbán Viktor.

xxxxxxxxxxxxxxxx

GYURCSÁNY FERENC: MAGYARORSZÁG SIKERES
mszp.hu 2005. február 16.

Két politika feszül egymásnak; az egyik kormányoz, teljesít, programot mond, a másik visszasír és panaszkodik

Öt főpróba után gyenge előadást hallottunk – mondta Hiller István az MSZP elnöke Orbán Viktor Fidesz elnök a Körcsarnokban elhangzott évértékelő beszédét követően. Míg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Parlamentben programbeszédet tartott, a Fidesz vezérének csak panaszbeszédre futotta.

A szocialisták versenyképes Magyarországot akarnak, míg Orbán Viktor a múltba réved. Mint kijelentette, a magyarok számára aktív esztendő volt a 2004-es év. A legnagyobb ellenzéki párt vezetőjének azonban igencsak passzív volt, hiszen egyetlen egyszer sem szólalt fel a Parlamentben. Orbán Viktor azt mondta, hogy Budapest olyan, mint egy tábor, miközben a Fidesz-kormány négy éven keresztül büntette a várost. Azt is hangoztatta, hogy Európa nevet rajtunk, miközben Európa büszke Magyarországra, és örül, hogy a magyarok az Unió polgárai lettek.

Orbán Viktor szerint a jelenlegi kormány hátrányosan megkülönbözteti a nőket, ugyanakkor egyetlen nő sincs a Fidesz vezetőségében. A politikusok népszerűségi listájának első tíz helyén öt nő van. Közülük egyik sem fideszes, négyen viszont szocialisták.

Az MSZP a baloldal újjászületéséről, Orbán Viktor a Fidesz panaszairól beszél. A megélhetési adatok, amelyekről Orbán Viktor szólt, 2001-esek, tehát az Orbán-kormány hagyta ránk örökül ezt az állapotot (február 2-án Ferge Zsuzsa, a Szociális Szakmai Szövetség elnöke közleményben tiltakozott érvelése ellen). Különösen visszatetsző az államadósság felvetése, hiszen a Fidesz adócsomagja gyermekenként és felnőttenként újabb 100 ezer forinttal emelné az összeget. Összességében a Fidesz adócsomagjának éves kihatása 1000 milliárd forint.

Öt főpróba után egy gyenge előadást hallottunk. Orbán Viktor semmi újat nem mondott.

A meghirdetett új kapcsolat sem új; 2004. szeptemberében hirdette meg az MSZP elnöke, s ezt fogadta el a párt 2004. októberi kongresszusa. Szociáldemokrata utalásokat nem hallottunk, szociális demagógiát igen.

Orbán Viktor a közeli és a távolabbi múltból egyaránt vissza akar hozni bizonyos elemeket. Két politika feszül egymásnak; az egyik kormányoz, teljesít, programot mond, a másik visszasír és panaszkodik. Egy "jojó-beszédet" hallottunk, amely régen egy Fülöp-szigeteki fegyver volt, ma pedig egy játék; egykor tehát súlya volt, ma már azonban egyre nehezebb komolyan venni.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

8) MÁRTON ANDRÁS VS. SIMONYI ANDRÁS

"Rendszereken átívelő" kulturális koncepció?
2005. február 14. (6. oldal)

Márton András

A Magyar Nemzet január 10-i számában a Hiller István miniszteri búcsúztatója című cikkben tévesen jelent meg, hogy a New York-i Magyar Kulturális Központot Magyar Kálmán igazgatta volna. A 2001
decemberében megnyíló intézet igazgatója én voltam visszahívásomig, ez év január másodikáig. Az igaz, hogy legközelebbi munkatársam az a Magyar Kálmán volt, akiről azt írta a cikk szerzője, Tokaji András, hogy lelkiismeretes, nemzeti érdekeket védő ember és – ezt már én teszem hozzá – Amerika legtapasztaltabb szervező menedzsere, aki a magyar kultúra tengerentúli terjesztésében elévülhetetlen érdemeket szerzett az elmúlt évtizedek során. Aki ezen a területen dolgozik, egyszerűen nem kerülheti ki a vele való kapcsolatot. Az is igaz, hogy 2004 januárjában kirúgta központunkból a Kulturális Intézetek Igazgatóságának vezetője, bizonyos Csapody Miklósné (nyilván miniszteri engedéllyel), anélkül, hogy erre bármi okot adott volna.

Ebben önmagában nincs semmi meglepő, hiszen a hölgy két és fél éves együttműködésünk során jószerével egyetlen alkalommal sem adott érdemi, szakmai választ kérdéseimre. Utasításai arról tanúskodtak, hogy nem volt teljesen tiszta képe arról, milyen jogi, hatásköri, gazdálkodási és személyi anomáliák mellett volt kénytelen munkáját végezni intézetünk, amelyet a minisztérium tökéletesen magára hagyott. Meglepetés akkor sem ért, amikor megtudtam, hogy maga Simonyi András nagykövet járt el a kulturális tárca vezetőinél Magyar Kálmán eltávolítása érdekében.

A sikeres diplomáciai beavatkozás okát keresve hamar eljuthatunk a lényeghez, ha vetünk egy pillantást Simonyi nagykövet honlapjára (www.hungary emb.org). Ebből kiderül, milyen kulturális ambíciók feszítik hazánk vezető diplomatáját. A sok Simonyi-képpel tarkított oldalon láthatjuk, milyen programokat mutattak be a washingtoni nagykövetségen, hány rockkoncerten lépett fel, milyen személyiségekkel tartotta fontosnak a közös fényképezkedést stb., csak azt nem látjuk, hogy legsikeresebb rendezvényeit éppen az ő általa bezáratott New York-i központ szervezte és finanszírozta. Ennek közhírré tételétől makacsul elzárkózott az ambiciózus zenész-diplomata. Pedig nem egy alkalommal csillanthatta meg virtuóz játékát közös rendezvényeinken, például amikor Szakcsi Lakatos Béla trióját vagy a Dresch-kvartettet vittük el hozzá. Nem sokat kérette magát, ha kierőszakolt egy-egy felkérést, hogy dugná be a konnektorba azt a régi, kopott erősítőjét és szólaltatná meg legendás hangszerét, amellyel annak idején megdöntötte a létező szocializmus
reformkommunisták által már erősen kikezdett falát. És tényleg, milyen gyönyörűen játszott! Magam is elgondolkoztam, mikor láttam konok, szenvedő arckifejezését, miközben megcifrázta a kontrabasszusszólamot, hogy csakugyan, ettől aztán retteghettek a jó öreg komcsik.
Félelmetes!

Intézetünk valamivel szélesebben értelmezte kulturális örökségünk képviseletét Amerikában, Hiller István azonban, úgy látszik, ezt a nagykövethez hasonló módon látta, és ellenünk fordult. Ezen azért, bevallom, kissé meglepődtem.

Simonyi András sajátságos történelemfelfogása a kádárizmus bukásáról megjelent az amerikai sajtóban is. Magyar Kálmán felesége erre álaszolva nagyon szerényen megjegyezte, hogy bár roppant figyelemreméltó Simonyi teóriája, de több olyan amerikai magyar is van rajta kívül, aki nem álcázta magát kommunistának a rendszer belső elrothasztásáért, és ők úgy látják, hogy ez a folyamat azért valamivel komplikáltabb volt. Egy demokratikus országban senki nem veszi zokon, ha kinyomtatott véleményét egy ellenkező álláspont követi ugyanabban a lapban. A nagykövetnek viszont elállhatott a lélegzete a meglepetéstől. Munkatársam feleségének szabad
véleménynyilvánítását a férjen és a New York-i Magyar Kulturális Központon torolta meg. A nagykövetség és a New York-i főkonzulátus magához ragadta a kultúra amerikai képviseletét. A kiemelkedő szakmai munkát végző intézet évi kétszáz rendezvényének, nehezen felépített kapcsolatrendszerének, koncepciózus munkájának folyamata megszakadt, a redőnyt lehúztuk. A rockzene ezúttal a magyar kulturális központot döntötte meg.

Utódom nyilatkozataiból zavarodottság és tájékozatlanság sugárzik, láthatóan nem tudja pontosan, mi lesz a dolga. A pályázati kiírás szerint neki egy működő intézetet kellett volna átvennie, nem egy bezártat, amely jogi értelemben nem létezik. Magyar Kálmánra nem számíthat – nyilván -, marad tehát Csapodyné és csapata a Kulturális Intézetek Igazgatóságán meg a minisztériumi főosztályok. Érdekes lesz.

Drukkolok neki. Helyesebben neki drukkolok…

A szerző a New York-i Magyar Kulturális Központ előző igazgatója

Discussion/Fórum