NE CSAK OLVASSAD AZ HL FELHIVÁSAIT, DE VÉGY IS RÉSZT AKCIÓINKBAN!

NEM A SZAVAK, CSAK A TETTEK SZÁMITANAK!
NE ÁTKOZZAD A SÖTÉTSÉGET, HANEM GYUJTS GYERTYÁT!

FELIRATKOZÁS VAGY LEIRATKOZÁS MIKÉNTJÉRÖL:

Tisztelettel kérek mindenkit, hogy NE NÁLAM JELENTKEZZENEK, ha fel vagy lekivánnak iratkozni az HL cimlistájárra/ról. Nagyon kérem, hogy ezt mindenki maga intézze úgy, hogy rákattint a -re.

Amikor kinyilt a honlapunk, a lap bal oldalán lévő ablakba beirja a saját villanypostai cimét és az ablak alatt rákattint a SUBSCRIBE gombra akkor, ha feliratkozni, vagy az UNSUBSRIBE gombra, akkor ha leiratkozni kiván, majd rákattint a SUBMIT (GO) szavakra.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx
AKCIÓINK
1a) PÁRBESZÉD MARKÓ BÉLÁVAL
1b) A VAJDASÁGI MAGYAR VEZETÖK VÉDELMÉBEN

HÁTTÉRANYAG
2) KÉPVISELÖHÁZI SZAVAZÁS
2a) EGY MSZPs KÉPVISELÖ VÁLASZA, VÉLEMÉNYE
2b) SZAVAK ÉS TETTEK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG
2c) KÉRDÉS A HHRF-RÖL
2d) FIDESZ-SZDSZ KOALICIÓ?
2e) DEMOKRÁCIÁHOZ KELL A FELELÖS
HIRSZOLGÁLTATÁS
2f) KI HOGYAN SZAVAZOTT A PARLAMENTBEN?
3) 50. ÉVFORDULÓ
3a) MEGHALT PERR GYULA: EMLÉKEZZÜNK
3b) DOKUMENTUM FILMEK DVD-N
3c) A DALAI LÁMA ÉS 1956
4) ERDÉLY
4a) A BÓLYAI EGYETEM AZ EU-HOZ FORDULT
4b) MEGVERTÉK, MERT NEM TUDOTT ROMÁNÚL
5) A BÖSI ERÖMÜRÖL
5a) JESZENSZKY-LIPTÁK LEVÉLVÁLTÁS
6) VAJDASÁG
7) A TÖRTÉNELMI ALKOTMÁNY ELISMERTETÉSÉRÖL
8) GYURCSÁNY FERENC NEW YORKBAN ÉS WASHINGTONBAN

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

1) PÁRBESZÉD MARKÓ BÉLÁVAL

Mivel több magyar képviselö azzal magyarázta szavazatát (lásd a 2a bekezdést), hogy Markó Béla véleményét követi, talán hasznos lenne, ha az HL-nek a világpolitikában járatosabb tagjai, egy épitöszándékú párbeszéd kialakitásának reményében kapcsolatba lépnének Markó úrral. Ezért az alábbiakban megadom cimeit:

Miniszterelnökhelyettesi telefonja +40 21 3191582

Marosvásárhelyen: + (40) 265-21 00 20

Fax: (32-2) 296 94 98

E: cabinet.marko@gov.ro

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

1b) A VAJDASÁGI MAGYAR VEZETÖK VÉDELMÉBEN

Kérjük az HL minden tagját, hogy a nyugati sajtóban és a nyugati politikai fórumokon terjesszék az alábbi hirt és kérjék az azonnali segitséget!

District Prosecutor Files Charges against Gabriella Agoston and Gabor Nemes of Subotica, Serbia
Defendants Released from “Preliminary” Detention

Gabriella Agoston, lawyer, and Gabor Nemes businessman of Subotica/Szabadka, in Vojvodina Province, Serbia, were released on Monday, September 19, after several months of illegal detention. The court decision acknowledged, among others, that their incarceration violated the European Convention on Human Rights. Concurrently, the Subotica District Prosecutor filed charges against Agoston, former town clerk and Nemes, a director of the Subiro Company, for their 1997 role in a business venture between the latter and the municipality.

At a September 20 meeting with the Hungarian Human Rights Foundation’s (HHRF) Vojvodina representative, Agoston and her husband, Antal Kujundzsics, thanked international organizations for their intercession, as well as Congressman Tom Lantos, whose September 9 letter to Serbian Prime Minister Vojislav Kostunica was pivotal in securing her release. This was the Ranking Democratic International Relations Committee Member’s second letter to Kostunica on his government’s failure “to take effective action to suppress harassment and physical violence against non-Serbs, the intimidation of ethnic Hungarian, the harassment of individuals who have advocated greater autonomy in Vojvodina, the desecration of cemeteries, the appearance of anti-Hungarian, Croatian and Semitic graffiti in public places, and the vandalism of historic symbols.”

The couple reiterated to HHRF that Agoston’s legal defense of several victims of anti-minority violence in the province was the true reason for her detention and current indictment. HHRF has documented 132 incidents since January 2003 in this escalating campaign. Agoston and Nemes’s incarceration and indictment are part of a seemingly coordinated series of “legal” measures to incapacitate key leaders of the country’s 300,000-strong Hungarian community, the largest national minority in Vojvodina province. HHRF’s August 23 report details the numerous due process violations in Agoston’s case, which we continue to monitor closely.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

HÁTTÉRANYAG

2) KÉPVISELÖHÁZI SZAVAZÁS

2a) EGY MSZPs KÉPVISELÖ VÁLASZA, VÉLEMÉNYE

Kedves Kazella Éva,

legalább annyi fáradságot vehetett volna magának – ha már a magyar lobby tagja, és annyira szívén viseli a sorsunkat, valamint erdélyi testvéreink sorsát -, hogy a Lipták Béla úr által fogalmazott körlevelet átcopyzza egy olyan üzenetbe, amiről lehagyja Lipták úr eredeti kísérőlevelét. Nem mintha nem tudnám, hogy ha egyszerre harminc azonos szövegű levelet kapok, akkor azt egy valaki írta és néhány barátját rábeszélte, hogy küldjék el, de legalább annyi illúziót meghagyott volna nekem, hogy Önnek ténylég fontos, amiről a levélben ír – vagy, legalább, hogy tudja, mit küldött el. Na, sebaj.

Kérem, gondolja meg egyébként, ha tegnap nem szavazom meg a csatlakozási szerődés kihirdetését, azzal nem csak Romániát rekesztettem volna ki az Unióból, hanem másfél-kétmilliónyi magyar nemzetiségű román állampolgárt is. Könnyű Önnek az Egyesült Államokból arra bíztatni a magyar képviselőket, hogy ezt tegyék meg – elvégre nem az Ön bőrére megy a játék. Könnyű, de tisztességtelen. Románia magyar nemzetiségű polgárai éppúgy – ha ugyan nem még inkább – az Unióban akarják látni hazájukat, mint a románok. Ön azonban úgy gondolja, Amerikából jobban tudja, mi kell nekik. Hát, az is egy álláspont, de nem az enyém.

Meggyőződésem egyébként, hogy az erdélyi magyarságnak hamarabb lesz autonómiája, ha Románia az Unió tagja lesz, mint akkor, ha kívül reked rajta. Ahhoz, hogy a romániai magyarság sorsa hosszú távon megnyugtatóan rendeződjék, az kell, hogy a mindannyiunk által vágyott és igényelt autonómiára a román többség is úgy tekintsen, mint ami a magyar kisebbség természetes jogaként a román nép akaratából és helyeslésével jött létre, és nem mint valami olyanra, amelyet kívülről, erőszakkal, a jobb életre való lehetőség megtagadásával fenyegetőzve rákényszerítettek .

Üdvözlettel

Szabó Zoltán

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

Mivel e válaszlevél jellemzö volt az "igennel szavazók" véleményére, megkérdeztem Szabó képviselö urat, hogy milyen gondolatmenetre alapozza azt a véleményét, hogy:

"..az erdélyi magyarságnak hamarabb lesz autonómiája, ha Románia az Unió tagja lesz, mint akkor.."

de e kérdésre választ nem kaptam.

Egyszóval még a végén kiderül, hogy azért kellett igennel szavazni, mivel ugyanezek a képviselök 2004. december 5.-én elvették a romániai magyaroktól a magyar állampolgárságot és igy, ha Románia nem kerülne be az EU-ba, ez elvenné tőlük az EU-állampolgárság lehetőségét is. Az ilyen érvelést nevezzük fából vaskarikának.

Elvégre éppen az MSZP volt az a párt, mely vezette a harcot a magyar állampolgárság ellen. Arról nem is beszélve, hogy most Románia éppen azért adta volna meg az autonómiát, mert ez lett volna az ára annak, hogy bekerüljön az EU-ba.

LB

:xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2b) SZAVAK ÉS TETTEK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉG

Részletek Orbán Viktornak a 2004. július 24-én Tusnádfürdőn elhangzott beszédéből:

Ezért arra kérek mindenkit, hogy mélyen érezzük át annak a történelmi felelősségét, hogy az elkövetkező tizenöt-húsz évben valószínűleg nem jön vissza olyan kedvező nemzetközi csillagállás az autonómia ügyében, mint amilyen Románia európai uniós taggá válásának pillanata. Most lehet kellő súllyal, most lehet kellő nemzetközi megértéssel és szimpátiával porondra lépni az autonómia érdekében. Attól tartok, hogy néhány év múlva már nem lehet. Azt hiszem, hogy aki most nem az autonómiát állítja minden más kérdést meghaladóan az itteni politikai célkitűzések középpontjába, az valószínűleg történelmi hibát vét, és egy olyan esélyt mulaszt el, amely nem tér vissza. Nem tudjuk, hogy így van-e, de valószínű, hogy nem tévedünk nagyot.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2c) KÉRDÉS A HHRF-RÖL

Béla Bácsi!

Mi történt a HHRF-el? Vagy én, nem figyelek jól? Mi volt ez a fülsüketitö hallgatás a CHRR részéröl? Harcoltak ök a képviselöházi szavazáskor? Ha nem, miért nem? Talán anyagilag függenek a kormánytól? Mit tud Béla bácsi?

Bálint (Hungary1956@aol.com)

xxxxxxxxxxx

A HHRF általában diszkréten, reálpolitikai megfontolások alapján dolgozik. E mellett, – mivel Hámos Lacinak Simonyi nagykövettel és Tom Lantossal jó kapcsolata van -, lehet, hogy ö tud olyan szempontokról, titlos román igérekröl, stb, melyekröl mi nem. (Annyit persze én is tudok, hogy Gyurcsány október 7-én Bush elnökkel találkozik, majd október közepén Romániába utazik).

Többröl én nem tudok, de alantas megfontolásokat nem tételezek fel a HHRF részéröl. Eszembe se jut, hogy a HHRF a kormánytól pénzt fogadjon el, elvégre Hámos Laci ügyvédi karrierjét feláldozva egész életét Erdély védelmére áldozta, tehát nem eladó. Arról pedig, hogy munkájukat a kisebbségi magyarság védelmében folytatják, olvashattál a fent közölt 1b) akciónkban, melyet ök kezdeményeztek.

Leveledet átküldtem Hámos Lacinak és válaszát (engedélyével) közzéteszem.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2d) FIDESZ-SZDSZ KOALICIÓ?

A most lezajlott lengyel választásokról a New York Times tegnapi számában ez a szerkesztöségi vélemény olvasható:

".. A következö kormányt két olyan párt koaliciója hozza létre, melyek közös célja a gazdasági fellendülés szolgálata és a korrupció elleni harc. A probléma az, hogy a két pártot támogató szavazók másként gondolkoznak. Az egyik párt nacionalista, Katolikus és a szociális kérdésekben konzervativ, a másik európai orientációjú és gazdasági szempontból liberális.

A választás egyik üzenete tehát az, hogy az újáalakult Kommunisták lejáratták magukat és lejáratták a szavazókban megszüntették a kommunista mult visszakivánását is. Ezért, ez a választás megadja az új koaliciónak a mandátumot a valódi rendszerváltásra…"

Elképzelhetö lenne, hogy a lengyel példa ragadós? Elképzelhetö, hogy a szeptember 26-i külpolitikai lépésnek belpolitikai oka volt? Nem tudom, én ehhez nem értek és azt sem érteném, hogy miért lenne az SZDSZ ellene az erélyi autonómiának? Azt viszont tudom, hogy nálunk is ideje lenne egy valódi rendszerváltásnak! És azt is tudom: elöfordult már, hogy az országot olyan szabadelvüek vezették akik egyben hazafiak is voltak (Deák Ferenc, Kossuth Lajos..)! Vagy csak álmodozom?

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2e) DEMOKRÁCIÁHOZ KELL A FELELÖS HIRSZOLGÁLTATÁS

Igen Tisztelt Lipták Úr!

Elnézést, de hadd mondjak el még annyit Önnek, hogy sajnos nem véletlen, hogy hétfőn este nem hallottam a rádióban – magyar közszolgálati, Kossuth – azt, hogy ratifikálták Románia EU csatlakozasát. Kedd reggel is csak a krónikában mondták el. Később már csak elvétve. Ehelyett viszont tájékoztattak arról, hogy az olajfinomítók 25 százaléka nem müködik a hurrikán miatt!!! Hogy miért fontosabb ez a magyar embereknek…, nekem!!!???

A rádió web oldalán sem szerepelt kiemelt hírként, egyáltalán "agyonhallgatták" ezt az eseményt!!!

Miért írom ezt Önnek: mert azon gondolkoztam, elolvasva az Ön elkeseredést sugalló nyílt levelét, hogy ezek után, hogyan lehet abban reménykedni, azt elvárni, hogy a magyar választópolgárok megjegyezzék maguknak, ki nem szavazott NEM-el és majd arra ne szavazzanak…??? Arról nem is beszélve, hogy nem egy olyan ismerőssel beszélgettem, aki különben tisztességes magyar ember, de semmit nem tudott a Parlamentben hétfőn lezajlott eseményekről!

Nagy itt még a "sötétség, ködösítés"!

Aki a nemzetért tesz, tenni akar, az legyen nagyon optimista, mert igen sok csalódással kell szembenéznie és igen "nehéz fába vágja a fejszéjét"!

Üdvözlettel,

László Ildikó

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

2f) KI HOGYAN SZAVAZOTT A PARLAMENTBEN?

A 385 képviselö közül 6 állot ki a "nem" szavazatával az erdélyi magyarságért, 1 tartózkodott, 121 nem szavazott, s a többi igennel. Kérjük az HL tagjait, hogy nézzék meg az alábbi felsorolásban, hogy az ö képviselöjük miként szavazott, s vonják le abból a szükséges következtetést.

Alföldi Albert (MSZP) Igen
Arató Gergely (MSZP) Igen
Dr. Avarkeszi Dezső (MSZP) Igen
Dr. Baja Ferenc (MSZP) Igen
Dr. Bakonyi Tibor (MSZP) Igen
Balogh József (MSZP) Jelen, nem szav.
Dr. Balogh László (MSZP) Igen
Dr. Balogh Miklós (MSZP) Igen
Bán Imre (MSZP) Igen
Dr. Baráth Etele (MSZP) Jelen, nem szav.
Boldvai László (MSZP) Igen
Dr. Bóth János (MSZP) Igen
Botka Lajosné (MSZP) Igen
Dr. Botka László (MSZP) Igen
Burány Sándor (MSZP) Igen
Csabai Lászlóné (MSZP) Igen
Dr. Csákabonyi Balázs (MSZP) Igen
Dr. Csicsay Claudius Iván (MSZP) Jelen, nem szav.
Csige Tamás (MSZP) Igen
Dr. Csiha Judit (MSZP) Igen
Csizmár Gábor (MSZP) Igen
Csontos János (MSZP) Igen
Dr. Czinege Imre (MSZP) Igen
Dr. Dávid Gyula (MSZP) Igen
Devánszkiné Dr.Molnár Katalin (MSZP) Igen
Donáth László (MSZP) Jelen, nem szav.
Doszpot Péter (MSZP) Igen
Ecsődi László (MSZP) Jelen, nem szav.
Élő Norbert (MSZP) Igen
Érsek Zsolt (MSZP) Igen
Dr. Faragó Péter (MSZP) Jelen, nem szav.
Farkas Imre (MSZP) Igen
Fedor Vilmos (MSZP) Igen
Fetser János (MSZP) Jelen, nem szav.
Filló Pál (MSZP) Igen
Fogarasiné Deák Valéria (MSZP) Jelen, nem szav.
Földesi Zoltán (MSZP) Igen
Dr. Füle István (MSZP) Igen
Gál J. Zoltán (MSZP) Igen
Dr. Gál Zoltán (MSZP) Igen
Dr. Garai István Levente (MSZP) Igen
Gazda László (MSZP) Igen
Gazdag János (MSZP) Jelen, nem szav.
Dr. Géczi József Alajos (MSZP) Igen
Dr. Gedei József (MSZP) Igen
Godó Lajos (MSZP) Igen
Gőgös Zoltán (MSZP) Igen
Göndör István (MSZP) Igen
Gráf József (MSZP) Igen
Gulyás László (MSZP) Igen
Gúr Nándor (MSZP) Igen
Gy. Németh Erzsébet (MSZP) Igen
Gyárfás Ildikó (MSZP) Igen
Hagyó Miklós (MSZP) Jelen, nem szav.
Hajdu László (MSZP) Jelen, nem szav.
Halmai Gáborné (MSZP) Igen
Hárs Gábor (MSZP) Igen
Dr. Havas Szófia (MSZP) Igen
Herbály Imre (MSZP) Jelen, nem szav.
Dr. Hiller István (MSZP) Igen
Horn Gyula (MSZP) Igen
Horváth Csaba (MSZP) Igen
Dr. Horváth Klára (MSZP) Igen
Dr. Ipkovich György (MSZP) Jelen, nem szav.
Iváncsik Imre (MSZP) Igen
Dr. Jánosi György (MSZP) Igen
Jauernik István (MSZP) Igen
Dr. Józsa István (MSZP) Igen
Juhász Ferenc (MSZP) Igen
Juhász Gábor (MSZP) Igen
Dr. Juhászné Lévai Katalin (MSZP) Igen
Káli Sándor (MSZP) Igen
Dr. Kálmán András (MSZP) Igen
Kapás Zsolt (MSZP) Igen
Dr. Kapolyi László (MSZP) Jelen, nem szav.
Karakas János (MSZP) Igen
Kárpáti Zsuzsa (MSZP) Igen
Dr. Karsai József (MSZP) Igen
Dr. Katona Béla (MSZP) Igen
Dr. Kékes Ferenc (MSZP) Igen
Kékesi Tibor (MSZP) Igen
Keleti György (MSZP) Igen
Keller László (MSZP) Igen
Kis Péter (MSZP) Igen
Kiss Péter (MSZP) Igen
Kocsi László (MSZP) Jelen, nem szav.
Dr. Kolber István (MSZP) Igen
Korózs Lajos (MSZP) Igen
Kósa Ferenc (MSZP) Igen
Dr. Kovács László (MSZP) Igen
Kovács Tibor (MSZP) Igen
Kozma József (MSZP) Igen
Dr. Kökény Mihály (MSZP) Igen
Kránitz László (MSZP) Igen
Laboda Gábor (MSZP) Igen
Dr. Lamperth Mónika (MSZP) Igen
Lénárt László (MSZP) Igen
Lendvai Ildikó (MSZP) Igen
Dr. Magda Sándor (MSZP) Igen
Mandur László (MSZP) Igen
Márfai Péter (MSZP) Igen
Dr. Medgyessy Péter (MSZP) Igen
Dr. Mester László (MSZP) Jelen, nem szav.
Mesterházy Attila (MSZP) Igen
Molnár Albert (MSZP) Igen
Molnár Gyula (MSZP) Igen
Molnár József (MSZP) Igen
Molnár László (MSZP) Igen
Dr. Nagy Imre (MSZP) Igen
Nagy Jenő (MSZP) Igen
Nagy Nóra (MSZP) Igen
Dr. Nagy Sándor (MSZP) Igen
Németh Erika (MSZP) Igen
Dr. Németh Imre (MSZP) Igen
Nyakó István (MSZP) Igen
Dr. Nyul István (MSZP) Jelen, nem szav.
Dr. Orosz Sándor (MSZP) Igen
Pál Béla (MSZP) Igen
Pál Tibor (MSZP) Nem szav.
Papp József (MSZP) Igen
Pásztohy András (MSZP) Igen
Páva Zoltán (MSZP) Jelen, nem szav.
Podolák György (MSZP) Igen
Puch László (MSZP) Igen
Puszta Béla (MSZP) Igen
Rózsa Endre (MSZP) Jelen, nem szav.
Dr. Schvarcz Tibor (MSZP) Igen
Dr. Serfőző András (MSZP) Igen
Simon Gábor (MSZP) Igen
Dr. Simon Gábor (MSZP) Igen
Dr. Soós Győző (MSZP) Igen
Sós Tamás (MSZP) Igen
Dr. Steiner Pál (MSZP) Igen
Stipkovits Pál (MSZP) Igen
Dr. Suchman Tamás Gábor (MSZP) Igen
Szabados Ákos (MSZP) Igen
Szabados Tamás (MSZP) Igen
Szabó György (MSZP) Igen
Szabó Gyula (MSZP) Igen
Szabó Imre (MSZP) Igen
Szabó József (MSZP) Igen
Szabó Lajos (MSZP) Igen
Szabó Vilmos (MSZP) Igen
Dr. Szabó Zoltán (MSZP) Igen
Dr. Szanyi Tibor (MSZP) Nem szav.
Dr. Szekeres Imre (MSZP) Igen
Dr. Szili Katalin (MSZP) Nem szav.
Szitka Péter (MSZP) Igen
Szűcs Erika (MSZP) Igen
Tatai-Tóth András (MSZP) Igen
Teleki László (MSZP) Jelen, nem szav.
Dr. Tittmann János (MSZP) Igen
Tóbiás József (MSZP) Igen
Dr. Toller László (MSZP) Jelen, nem szav.
Dr. Tompa Sándor (MSZP) Igen
Tóth András (MSZP) Igen
Tóth Gyula (MSZP) Igen
Dr. Tóth István (MSZP) Igen
Dr. Tóth József (MSZP) Igen
Tóth Károly (MSZP) Igen
Tóth Sándor (MSZP) Igen
Török Zsolt (MSZP) Igen
Dr. Újhelyi István (MSZP) Igen
Urbán Árpád (MSZP) Jelen, nem szav.
Dr. Vadai Ágnes (MSZP) Igen
Vadász István (MSZP) Igen
Varga László (MSZP) Jelen, nem szav.
Vargáné Kerékgyártó Ildikó (MSZP) Jelen, nem szav.
Vári Gyula (MSZP) Igen
Varju László (MSZP) Igen
Dr. Vastagh Pál (MSZP) Igen
Dr. Veres János (MSZP) Igen
Dr. Vidorné Dr.Szabó Györgyi (MSZP) Igen
Vitányi Iván (MSZP) Jelen, nem szav.
Dr. Vojnik Mária (MSZP) Igen
Warvasovszky Tihamér (MSZP) Igen
Dr. Wiener György (MSZP) Igen
Zatykó János (MSZP) Igen
Dr. Áder János (Fidesz) Igen
Ágota Gábor (Fidesz) Igen
Arnóth Sándor (Fidesz) Igen
Babák Mihály (Fidesz) Igen
Dr. Bagó Zoltán (Fidesz) Igen
Balla György (Fidesz) Igen
Balla Mihály (Fidesz) Igen
Balogh József (Fidesz) Nem szav.
Dr. Balsai István (Fidesz) Nem szav.
Balsay István (Fidesz) Igen
Bánki Erik (Fidesz) Jelen, nem szav.
Dr. Bartha László (Fidesz) Nem szav.
Básthy Tamás (Fidesz) Jelen, nem szav.
Bebes István (Fidesz) Nem szav.
Becsó Zsolt (Fidesz) Jelen, nem szav.
Bernáth Ildikó (Fidesz) Nem szav.
Birkás Tivadar (Fidesz) Jelen, nem szav.
Dr. Bóka István (Fidesz) Igen
Borkó Károly (Fidesz) Jelen, nem szav.
Dr. Braun Márton (Fidesz) Igen
Búsi Lajos (Fidesz) Igen
Cseresnyés Péter (Fidesz) Jelen, nem szav.
Cserna Gábor (Fidesz) Nem szav.
Czerván György (Fidesz) Jelen, nem szav.
Dr. Czira Szabolcs (Fidesz) Igen
Dr. Dancsó József (Fidesz) Igen
Deák András (Fidesz) Jelen, nem szav.
Demeter Ervin (Fidesz) Igen
Dr. Deutsch Tamás (Fidesz) Nem szav.
Dr. Dobó László (Fidesz) Igen
Domokos László (Fidesz) Igen
Dr. Dorkota Lajos (Fidesz) Nem szav.
Endre Sándor (Fidesz) Igen
Erdész Zoltán (Fidesz) Igen
Erdős Norbert (Fidesz) Igen
Farkas Flórián (Fidesz) Igen
Farkas Sándor (Fidesz) Igen
Fehérvári Tamás (Fidesz) Igen
Dr. Fenyvesi Máté (Fidesz) Igen
Firtl Mátyás (Fidesz) Nem szav.
Dr. Fónagy János (Fidesz) Igen
Font Sándor (Fidesz) Jelen, nem szav.
Dr. Frajna Imre (Fidesz) Igen
Fülöp István (Fidesz) Jelen, nem szav.
Garamvölgyi György (Fidesz) Jelen, nem szav.
Dr. Gógl Árpád (Fidesz) Jelen, nem szav.
Dr. Gruber Attila (Fidesz) Igen
Gyapay Zoltán (Fidesz) Jelen, nem szav.
Dr. Gyimesi Endre (Fidesz) Jelen, nem szav.
Hadházy Sándor (Fidesz) Nem szav.
Halász János (Fidesz) Igen
Dr. Hargitai János (Fidesz) Jelen, nem szav.
Harrach Péter (Fidesz) Jelen, nem szav.
Dr. Hende Csaba (Fidesz) Nem szav.
Homa János (Fidesz) Jelen, nem szav.
Dr. Horváth János (Fidesz) Jelen, nem szav.
Horváth László (Fidesz) Igen
Dr. Horváth Zsolt (Fidesz) Igen
Horváthné Stukics Erzsébet (Fidesz) Jelen, nem szav.
Dr. Hörcsik Richárd (Fidesz) Igen
Dr. Illés Zoltán (Fidesz) Jelen, nem szav.
Imre Zsolt (Fidesz) Jelen, nem szav.
Ivanics Ferenc (Fidesz) Jelen, nem szav.
Ivanics István (Fidesz) Jelen, nem szav.
Járvás István (Fidesz) Nem szav.
Dr. Juhos Katalin (Fidesz) Igen
Dr. Karakó László (Fidesz) Nem szav.
Kékkői Zoltán József (Fidesz) Nem szav.
Dr. Kelemen András (Fidesz) Nem szav.
Dr. Kerényi János (Fidesz) Igen
Kiss Attila (Fidesz) Igen
Kocsis Róbert (Fidesz) Jelen, nem szav.
Koltai Tamás (Fidesz) Igen
Koncz Ferenc (Fidesz) Igen
Kontrát Károly (Fidesz) Jelen, nem szav.
Kósa Lajos (Fidesz) Igen
Kosztolányi Dénes (Fidesz) Igen
Kovács Ferenc (Fidesz) Igen
Dr. Kovács Zoltán (Fidesz) Jelen, nem szav.
Kozma Péter (Fidesz) Jelen, nem szav.
Dr. Kövér László (Fidesz) Jelen, nem szav.
Kuzma László (Fidesz) Igen
Lasztovicza Jenő (Fidesz) Jelen, nem szav.
Dr. Latorcai János (Fidesz) Jelen, nem szav.
Láyer József (Fidesz) Jelen, nem szav.
Lázár János (Fidesz) Jelen, nem szav.
Lázár Mózes (Fidesz) Jelen, nem szav.
Lenártek András (Fidesz) Igen
Lengyel János (Fidesz) Nem szav.
Lengyel Zoltán (Fidesz) Igen
Lukács Mihály (Fidesz) Igen
Mádi László (Fidesz) Igen
Manninger Jenő (Fidesz) Igen
Márton Attila (Fidesz) Igen
Dr. Martonosi György (Fidesz) Igen
Dr. Mátrai Márta (Fidesz) Igen
Dr. Mikes Éva (Fidesz) Jelen, nem szav.
Molnár Oszkár (Fidesz) Jelen, nem szav.
Móring József Attila (Fidesz) Igen
Dr. Nagy Andor (Fidesz) Jelen, nem szav.
Dr. Nagy Gábor Tamás (Fidesz) Jelen, nem szav.
Nagy Kálmán (Fidesz) Nem szav.
Németh Szilárd (Fidesz) Nem szav.
Németh Zsolt (Fidesz) Igen
Nógrádi László (Fidesz) Jelen, nem szav.
Nógrádi Zoltán (Fidesz) Igen
Dr. Nyitrai Zsolt (Fidesz) Jelen, nem szav.
Nyitray András (Fidesz) Jelen, nem szav.
Dr. Ódor Ferenc (Fidesz) Jelen, nem szav.
Orbán Viktor (Fidesz) Igen
Pánczél Károly (Fidesz) Igen
Dr. Pap János (Fidesz) Nem szav.
Dr. Papcsák Ferenc (Fidesz) Nem szav.
Parragh Dénes (Fidesz) Igen
Pichler Imre László (Fidesz) Jelen, nem szav.
Pogácsás Tibor (Fidesz) Igen
Pokorni Zoltán (Fidesz) Nem szav.
Dr. Pósán László (Fidesz) Igen
Potápi Árpád (Fidesz) Nem szav.
Rácz Róbert (Fidesz) Igen
Dr. Rákos Tibor (Fidesz) Igen
Dr. Répássy Róbert (Fidesz) Igen
Révész Máriusz (Fidesz) Jelen, nem szav.
Rockenbauer Zoltán (Fidesz) Nem szav.
Rogán Antal (Fidesz) Igen
Dr. Rubovszky György (Fidesz) Igen
Sági József (Fidesz) Jelen, nem szav.
Dr. Salamon László (Fidesz) Igen
Schmidt Ferenc (Fidesz) Igen
Selmeczi Gabriella (Fidesz) Nem szav.
Dr. Semjén Zsolt (Fidesz) Jelen, nem szav.
Dr. Simicskó István (Fidesz) Jelen, nem szav.
Dr. Simon Miklós (Fidesz) Igen
Soltész Miklós (Fidesz) Jelen, nem szav.
Steinerné Vasvári Éva (Fidesz) Nem szav.
Stolár Mihály (Fidesz) Igen
Dr. Sümeghy Csaba (Fidesz) Igen
Dr. Szabó Erika (Fidesz) Igen
Szabó Ferenc (Fidesz) Jelen, nem szav.
Szabó István (Fidesz) Nem szav.
Dr. Szabó József Andor (Fidesz) Igen
Szakács Imre (Fidesz) Igen
Szalay Ferenc (Fidesz) Jelen, nem szav.
Szászfalvi László (Fidesz) Igen
Dr. Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz) Igen
Szijjártó Péter (Fidesz) Igen
Szűcs Lajos (Fidesz) Igen
Tállai András (Fidesz) Igen
Tasó László (Fidesz) Igen
Dr. Tiba István (Fidesz) Nem szav.
Tirts Tamás (Fidesz) Jelen, nem szav.
Tóth András (Fidesz) Igen
Tóth Ferenc (Fidesz) Igen
Tóth Gábor (Fidesz) Nem szav.
Tóth Imre (Fidesz) Igen
Tóth István (Fidesz) Jelen, nem szav.
Dr. Tölgyessy Péter (Fidesz) Nem szav.
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz) Nem szav.
Varga József (Fidesz) Igen
Varga Mihály (Fidesz) Igen
Végh László (Fidesz) Igen
Dr. Vidoven Árpád (Fidesz) Jelen, nem szav.
Vígh Ilona (Fidesz) Igen
Vincze László (Fidesz) Jelen, nem szav.
Dr. Vitányi István (Fidesz) Igen
Dr. Weszelovszky Zoltán (Fidesz) Igen
Wintermantel Zsolt (Fidesz) Igen
Zsigó Róbert (Fidesz) Nem szav.
Béki Gabriella (SZDSZ) Igen
Dr. Bőhm András (SZDSZ) Igen
Dr. Eörsi Mátyás (SZDSZ) Igen
Dr. Fodor Gábor (SZDSZ) Igen
Gulyás József (SZDSZ) Igen
Gusztos Péter (SZDSZ) Igen
Dr. Hankó Faragó Miklós (SZDSZ) Igen
Horn Gábor (SZDSZ) Igen
Jüttner Csaba (SZDSZ) Igen
Dr. Kis Zoltán (SZDSZ) Igen
Dr. Kóródi Mária (SZDSZ) Igen
Kovács Kálmán (SZDSZ) Igen
Kuncze Gábor (SZDSZ) Ig.távol
Dr. Magyar Bálint (SZDSZ) Igen
Mécs Imre (SZDSZ) Igen
Dr. Mézes Éva (SZDSZ) Igen
Dr. Pető Iván (SZDSZ) Igen
Szalay Gábor (SZDSZ) Igen
Dr. Világosi Gábor (SZDSZ) Jelen, nem szav.
Dr. Wekler Ferenc (SZDSZ) Jelen, nem szav.
Dr. Csáky András (MDF) Igen
Dr. Csapody Miklós (MDF) Ig.távol
Dr. Dávid Ibolya (MDF) Igen
Dr. Gémesi György (MDF) Ig.távol
Herényi Károly (MDF) Igen
Karsai Péter (MDF) Igen
Pettkó András (MDF) Igen
Sisák Imre János (MDF) Igen
Balogh Gyula (független) Ig.távol
Balogh László (független) Nem
Dr. Boros Imre (független) Nem
Csampa Zsolt (független) Jelen, nem szav.
Ékes József (független) Nem
Dr. Gyimesi József (független) Jelen, nem szav.
Dr. Horváth Balázs (független) Tart.
Körömi Attila (független) Nem
Lezsák Sándor (független) Nem
Dr. Medgyasszay László (független) Nem
Németh Zsolt (független) Jelen, nem szav.
Püski András (független) Jelen, nem szav.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3) 50. ÉVFORDULÓ

3a) MEGHALT PERR GYULA: EMLÉKEZZÜNK

"Abba a házba igyekeztünk, ahol tudtuk, hogy Perr Gyuszi és Marika harcolnak. Ők a földszinten voltak. Az udvarból a pincébe vezetett a bejárat. Ott, az óvóhelyen tartózkodott már csaknem az egész ház lakossága. Káosz, pánik és általános zűrzavar uralkodott a helyiségben. Nem sokkal korábban hozták be a házmestert, aki haslövést kapott a harcokban. A rögtönzött fekhelyen feküdt eszméletlenül, hörgött és vérzett.

– Vigyék el az Orlay utcai rendelőbe! – mondta valaki és máris vállamra terített egy fehér mentős köpenyt.

Laci kerített egy kis létrát, azt használtuk hordágynak. Rákötöttük a szerencsétlen embert és megindultunk a kerteken át, ugyanazon az úton ahogy jöttünk. Dr. Bakay rendelőjéig hosszú volt az út. A haldokló ember nehéz volt, a sötétben nehezen találtuk az utat a meredek terepen. A rendelő már tele volt sebesültekkel. Lefektettük a házmestert a földre és mentünk vissza a térre. A létrát visszavittük magunkkal, hátha szükség lesz még rá.

Éjfél körül lehetett, mire visszaértünk. A téren már elszabadult a pokol. Házak álltak lángokban, torkolattüzek villantak a sötétségbe. A robbanások hasogatták a dobhártyámat és megbénították az agyamat. Amit éreztem, több volt, mint csupán félelem és pánik; úgy éreztem, hogy az agyam kapott rövidzárlatot és egyszerűen megszűnt működni.

Perr Gyusziék házának felső emeletei már lángokban álltak. A lövések zajába a tűz sercegésének és a falak omlásának robaja vegyült. Az épület bejárata a körtérre nézett, hátfala a Gellért hegyre. Az udvari részen a második emeleti körfolyosón megpillantottam a metallurgia tanszékről Bónis professzort , amint az egyik lakásból a másikba rohan, géppisztollyal a kezében.

Amelyik lakásból tüzet kaptak, azt szétlőtték a páncélosok.

A legtöbb lövés az oroszok oldaláról jött. Tankjaik a körtér közepén kör alakzatban álltak, mint az indián filmekben a fehér telepesek. A szabadságharcosok egyre ritkábban lőttek rájuk; legtöbb fegyverük már elhallgatott. Az oroszok viszont rendszeresen, szisztematikusan adták le lövéseiket a házak azon ablakaira, ahol még mozgást észleltek, vagy ahonnan lövéseket adtak le rájuk.

Felrohantunk a pincéből a földszintre, ahol Perr Gyuszi és Marika egy géppuskát kezeltek. A lakás már több belövést kapott, a térre néző fal beomlott, a szobában térdig ért a törmelék.

Gyusziék csoportja több egymás melletti lakásban működött. Azokból lőtték a tankokat, amelyek kis időeltolódással viszonozták a tüzet. Valahányszor az orosz tank feléjük irányította ágyúcsövét, a védők a hátsó folyosón keresztül egy másik ablakhoz szaladtak és onnan folytatták a harcot.

Gyuszi géppuskája még üzemképes volt, de fogytán volt a lőszere. A legközelebb álló tank üzemanyagtartályát próbálta kilőni, de az újabb tankokon a tartály már nem kívül, hanem a páncélzat alatt volt, így nem volt könnyű lyukat ütni azon. Mégis, négy vagy öt páncélost sikerült a védőknek harcképtelenné tenniük. Legsikeresebb mégis az az egy tankunk volt, amelyet mi vittünk ki a Körtérre, de Gyusziék géppuskája és a molotov-koktélok is hoztak némi eredményt.

A mi egyetlen páncélosunk, melyet az a tiszt vezetett, aki a korábbi harcokban vesztette el a bátyját, mostanra már egy alig felismerhető roncs volt. A páncélosunk is és egyetlen légelhárító ágyúnk is rossz irányba, a Villányi út felé irányitott tüzelésre lett felállítva. Mikor az oroszok a Fehérvári út felől támadtak, a mieinknek a hátába kerültek. Ők még egy darabig így is fel tudták tartóztatni a Bartók Béla út felől érkező tankoszlopot. Ha lett volna legalább még egy tankunk a Fehérvári úti oldalon, talán máshogy alakultak volna a dolgok…

Az orosz gyalogság még nem jelent meg a Körtéren; a Feneketlen Tó melletti teniszpályákon várták, hogy a páncélosaik elhallgattassák a mi kézifegyvereinket.
A lövöldözés szüneteiben, a harcizajon újra meg újra átszűrődtek a Szabad Európa adásának foszlányai. Már hétfő volt, november ötödikének hajnala, az amerikai elnökválasztást megelőző nap. A rádió idézett Eisenhower négy évvel korábbi beszédéből, amiben a rab nemzetek felszabadításának doktrináját fogalmazta meg. Ebben bíztunk, ezért igyekeztünk kitartani, addig amíg megérkezik a segítség.

Most Perr Gyuszi észrevette, hogy az egyik szovjet páncélos lassan ablakunk felé irányítja az ágyúját. – Ki innen, lőnek! – kiáltotta. Kirohantunk az udvari oldalon lévő gangra. Marikának eszébe jutott, hogy a kenyeret benthagyta és visszafordult. Hagyd a kenyeret, vissza gyorsan! – kiáltotta Gyuri eszelősen, de már késő volt. A következő pillanatban egy vakító villanás, aztán óriási robbanás, majd néhány másodperccel később egy hatalmas porfelhő gomolygott a lakáson keresztül az udvar felé.

Gyuszi eszeveszetten rohant be a lakásba, négykézláb tapogatózva a fojtogató porfelhőben, köhögési rohamokkal küszködve. Arca tiszta fekete volt, kivéve két szeme alatt, ahol könnyei utat találtak lefelé az arcán. Mindannyian Marikát kerestük. Én a zsebkendőmet a szájam és orrom elé tettem, így kevésbe köhögtem. Lacika, aki szintén négykézláb botorkált a lakásban, hirtelen felordított. Valami forró fémdarab megégette a kezét; talán a lövedék egy darabja, vagy Gyuszi géppuskájának csöve lehetett. Ahogy vakon tapogatózva mentem előre, majdnem az utcán találtam magam; az utcai fal teljesen leomlott és a kavargó porban nem lehetett látni, meddig tart a lakás és hol kezdődik az utca.

Hirtelen csend támadt. Köhögésünket visszafojtva hallgatóztunk. A szoba távoli sarkából valami zajt hallottunk. Most Gyuszi valami tapadós folyadékba nyúlt. Valami fájdalmas, állati nyöszörgést is hallottunk. Marika volt az. Az ő sebesült lábához ért hozzá Gyuszi keze. Ahogy eloszlott a por, láttuk, hogy Marikát félig eltemette a leomlott vakolat és téglapor, ruhája cafatokban, lábán pedig hatalmas nyílt seb, a térde csontig sérült. Kezében még mindig szorongatta a megmentett vekni kenyeret.

A kis szőke tornász olyan fehér volt, mint a mentőköpenyünk új korában. Könnyű teste petyhüdten hevert, mikor levittük a pincébe. Bekötöttük a sebét és a létrát újra üzembe helyezve átvittük az Orlay utcába. Terhünk most sokkal könnyebb volt, mint előző alkalommal. Marika még mindig görcsösen tartotta a kenyeret. Letakartuk a szemét, hogy ne zavarják a robbanások fényei. Hamar odaértünk Bakay doktor rendelőjébe, mivel ismertük már az utat és Marika jóformán súlytalan volt.

A rendelőben egy talpalatnyi helyet sem találtunk, mindenütt sebesültek hevertek. Több emberen átlépve végül a folyosón szorítottunk Marikának helyet. Ekkor ő már eszméletlen volt. Míg Gyuszi az orvossal beszélt, én Marikát figyeltem. Egyszer csak mintha a szemhéja megmozdult volna.

Letérdeltem melléje és láttam, hogy mondani akar valamit. Fülemet a szájához tartottam és így meghallhattam lehelletszerű suttogását: – Öcsi, a jobb zsebemben van egy kis cukor, vegyél.

A szívem a torkomban dobogott. Nem tudtam, mit mondjak vagy tegyek.

Mérhetetlen keserűség és harag vett erőt rajtam. Olyan jól esett volna sírni, megsiratni ezt az én kis húgomat, elsiratni az álmainkat, milliók álmait, azokét, akik mindenüket feláldozták – de nem voltam képes. Nem tudtam a bennem háborgó haragtól. Isten verését kívántam a gyalázatos vörös gyilkosokra, az ENSZ pipogya bürokratáira és a pénzéhes olajmágnásokra, akik a szuezi krízist kirobbantották. Meg akartam átkozni a Nyugat gazdag és szívtelen vezetőit meg a hazug amerikai elnököt. Legfőképpen pedig magamat átkoztam, amiért elhitettem ezzel a kislánnyal és másokkal, hogy igenis létezik igazság, hogy győzhetünk, hogy a szabadság többet ér, mint maga az élet, amikor valóban nem tettem mást, mint öngyilkosságba kergettem őket."

xxxxxxxxxxxx

Kedves Lipták Béla,

Értesítem, hogy Perr Gyuszi szeptember 25 hajnalban, Pécsen meghalt. 56-os emlékeit, amiket mindig magának tartogatott és amikre csak nagyon ritkán, szük családi körben emlékezett, már nem fogja továbbadni. Nagyon sikeres amerikai élete során hiába igyekezett megszabadulni az őt folyamatosan gyötrő és titkolt honvágy szorításától. Az elmúlt tíz évben minden nyárra hazajött szülővárosába, Pécsre, ahol házat épített magának, és ahová népes családját Amerika különböző városaiból évene összegyűjtötte. Az öt gyerek most is eljött, ezalkalommal búcsúzni.Hirtelen leromlott állapotában már nem javasolták az orvosok hogy repülőre üljön. A család döntése szerint most a Pécsen tartott gyász szertartás után, koporsóban hagyja el Magyarországot és megy "haza" Amerikába.

Szívélyesen üdvözli

Tassy-Becz Éva
(Perr Gyula a férjem révén rokonom.)

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3b) DOKUMENTUM FILMEK DVD-N

Miközben hálásan megköszönöm az HL fiataljainak, hogy professzionális minöségben összeállitották a 7 darab 1956-os nyugati dokumentum filmet tartalmazó két DVD-nk összeállitását és lesokszorositását, egy korrekciót szeretnék bejelenteni:

Az egyes számú DVD 3-ik filmje (a BBC: Cry Hungary c. dokumentum filmje) nem 1986-ban, hanem 1996-ban készült.

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

3c) A DALAI LÁMA ÉS 1956

Letter to the New York Times

To the Editor,

Thanks for the fine report on the Dalai Lama. I would like to share with you a nearly 50 years old memory, which concerns him:

In 1957, on MtAuburn Street in Boston, we, – a group of Hungarian refugee students -, were working late into the night, trying to stop the reprisals, which followed the crushing of our Revolution by the Soviet tanks.

A deeply bowing young man, about my age, in saffron robes was knocking on the door. We had no idea who he was and because we did not yet speak English, most of us did not understand what he was saying. After the humble and smiling figure left, an American student gave us the translation: "You have won. Tanks can not defeat ideas".

9/26/05
Béla G. Lipták, P.E.
84 Old N. Stamford Rd., Stamford, CT 06905
Tel: 203-357-7614, Fax: 203-325-3922
E-Mail: Liptakbela@AOL.COM

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

4) ERDÉLY

4a) A BÓLYAI EGYETEM AZ EU-HOZ FORDULT

Brüsszelhez fordultak a magyar Bolyai egyetemért
[ 2005-09-27 ]
Fotóval:

Az erdélyi magyar felsőoktatás jogfosztottságára keres orvoslást, támogatást az Európai Unió illetékeseinél a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem két oktatója.

Hantz Péter és Kovács Lehel méltatlannak tartják, hogy a 6,6%-os magyar népesség mindössze 1,5%-a végezheti anyanyelvén felsőfokú tanulmányait. Keveslik a romániai magyar nyelvű felsőoktatási intézmények, valamint a magyarul oktatók számát, és hiányolják a kétnyelvű feliratokat. Az oktatók a Duna Tv munkatársának elmondták: a brüsszeli szakemberek igéretet tettek a helyzet kiértékelésére.

Duna TV

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

4b) MEGVERTÉK, MERT NEM TUDOTT ROMÁNÚL

Rendőrök vertek meg egy betegnyugdíjast

A csíkszentgyörgyi rendőrőrsön Vlad Urzicã rendőr és egy rendőrtársa megverték a helybéli János Elemért, mert nem beszélt jól románul. Történt ez a romániai demokrácia 16. évében, egészen pontosan 2005. szeptember ötödikén délelőtt 11–12 óra között.

János Elemérrel szeptember 21-én találkoztam a Hargita Megyei Prefektúrán, panaszt tenni jöttek. Panaszában (iktatószáma 5245) szárazon leírja a tényeket: írott meghívót kapott, hogy jelenjen meg személyesen a rendőrőrsön, odament, s amikor kérte, hogy hozzanak valakit fordítani, mert nem beszél románul, megverték. A tanúk nem mertek közbeavatkozni, mert már sok ilyen eset volt a községben, s féltek. Panaszához János Elemér csatolta a 2005. szeptember 21-én kelt, 775-ös számú törvényszéki orvosi bizonylatot, mely alátámasztja, hogy alapos verést kapott, mely 7–9 nap gyógyulást igényel. Véletlenül vagy óvatosságból, nem tudni, mindenesetre tény, hogy a bizonylatban az áll, hogy János Elemért azért verték meg, mert „beszélt románul" (a vorbit româneste).

Ennyit a hivatalos papírokról.

Az áldozat el is mesélte az esetet, mondanivalójának lényege a következő: azért kapott meghívót a rendőrségtől, mert vitája van egy falustársával egy legelő okán, s kölcsönös szitkok hangzottak el. Be is ment az őrsre, s amikor mondta, hogy kéne valaki, aki fordítson, „Vlad nekemesett s elkezdett ököllel ütni, amikor leestem, rugódni a másikkal együtt." János Elemér megpróbált kimenekülni az őrsből, ki is jutott az épületből és segítségért kiáltott, Vlad Urzicã utánaszaladt, leütötte s visszahúzta az őrsbe, ahol tovább verték, s szidták őt, az anyját, a magyar nyelvet, a magyarokat. Miután megelégelték, kidobták. János Elemér segélykiáltását többen hallották, amikor menekülni próbált, többen látták, de beavatkozni senki sem mert… Egy tanúnak viszont volt bátorsága vállalni a látottakat, Halmágyi Imre urat lakásában kerestem meg, s a következőket nyilatkozta: „Szekérrel mentem el a rendőrség előtt, s annyit láttam, hogy Elemér kifutott, s kiáltotta: segéljetek, mert ölnek meg. Vlad utánajött, leütötte s visszavitte. Nem mertem utánamenni, öreg vagyok, s féltem, mert Vlad nagyon vad. Többeket megvert."

Megpróbáltam szemébe nézni ennek a Vlad Urzicã rendőrnek, sikertelenül, ugyanis éppen Csíkszeredában volt. Megtaláltam viszont Panaite Dumitru őrsparancsnok feleségét, egy kedves szentdomokosi magyar nőt, aki megadta férje mobilszámát. Panaite úrral Csíkszeredában találkoztam, elmondta: ő nem volt a rendőrőrsön, amikor az eset történt, de tud a panaszról, várja a kivizsgálást. Elmondta, felesége magyar, három gyerekük ott helyben jár iskolába, jól beszélnek magyarul. Őróla különben többen mondták a községben: rendes, nem vele van baj, hanem alárendeltjeivel. Arra a kérdésemre, mi a véleménye arról, hogy alárendeltjei azért vernek meg valakit, mert magyar, annyit mondott: „Én várom a vizsgálat eredményét." S elpirult.

Valószínűleg nem kell sokáig várnia. Daniela Crisan, a megyei rendőr-felügyelőség szóvivője közölte lapunkkal, hogy a megyei rendőrparancsnok a panasz tudomásulvétele után azonnal utasítást adott egy vizsgálócsoport megalakítására, s ezek már a helyszínen is vannak. „Ha beigazolódik, hogy jogos a panasz, az ügyet átadjuk az ügyészségnek" – mondta Daniela Crisan.

Végezetül hadd jegyezzem meg: több ismerősöm van Csíkszentgyörgyön, és nem ez az első eset, amikor panasz van Vlad Urzicã rendőrre. Tegnap név nélkül többen vádolták meg: „irgalmatlan rendőr", „gyűlöli, aki nem tud románul". Vitézségéről elegendő annyit írni, hogy János Elemér 1978 óta nyilvántartott szívbeteg, öt esztendeje betegnyugdíjas. Bezzeg a múlt héten, amikor a falubeli romák között tört ki verekedés, egy szemtanú szerint „Vlad s társa odamentek, azzal fordultak meg s futottak is el, ez a Vlad úgy szaladt, ahogy csak bírt." Na ja, a romák valószínűleg nem voltak se nyugdíjasok, se szívbetegek. De várjuk meg a vizsgálat eredményét.

SZONDY ZOLTÁN

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

5) A BÖSI ERÖMÜRÖL

5a) JESZENSZKY-LIPTÁK LEVÉLVÁLTÁS

A Duna elterelésekor – Lipták Béla barátom ezt úgy látszik nem tudja – az első nagy hibát azok az elvakult Duna-körösök követték el, akik papírtigrisnek nevezték a dunacsúnyi elterelés hírét, akik az akkori Parlament többségét meggyőzték, hogy a Duna Dunakilitinél lévő kulcsát kezünkben hagyó "D" variánst mi vessük el – így szlovák kézbe került az egész Duna. Az 1992. októberi elterelést még katonai eszközökkel is nehéz lett volna megakadályozni – de vállalta volna akkor ezért a háborút a még létező, komoly hadsereggel rendelkező Csehszlovákiával az ország, a Parlament? Bármiket beszél ma Für Lajos, akkor a katonai erőviszonyok ismeretében az ő tárcája, a politikai következmények (nemzetközi fölháborodás ellenünk) ismeretében pedig az egész kormány csak a nemzetközi intézményekhez fordulást tudta támogatni. Nagy kár, hogy akkor Béla mellé csak egy maroknyi ember állt, így az ő polgári akciójuk nem tudta megakadályozni a döntő lépést, a Duna fizikai elterelését. Pedig a Duna áradása is segítségünkre sietett. Azt sem tudhattuk akkor, hogy mind az Európai Közösség, mind a Nemzetközi Bíróság meg fogja tagadni saját elveit és nem fogja súlyosan elmarasztalni Szlovákiát.

Amikor viszont Szlovákia Európa Tanácsi fölvétele került naépirendre 1993 elején, akkor az Antall-kormány elment a végsőkig annak érdekében, hogy északi szomszédunk fölvételét komoly feltételekhez (többek között a Benes-dekrétumok megtagadása és eltörlése, a magyarságot sújtó törvények visszavonása) kösse. Sajnos senki sem állt mellénk, ezért végül a tartózkodást választottuk a jogilag eredményt úgysem hozó "nem"-mel szemben. Most azonban más volt a helyzet, minden fontos intézmények a tagjai vagyunk, nem járt volna kockázattal egy hangos, figyelemfelkeltő "nem." Persze okosabb lett volna, ha a magyar kormány ezt megelőzőleg bizalmas tárgyalásokat kezd Romániával a székely autonómia ügyében – és ehhez támogatást keres szövetségeseink körében.

JG

xxxxxxxxxxxxx

Kedves Géza!

Én tudom, hogy tisztességes ember és jó hazafi vagy, s ezért nem szivesen szállok vitába Veled, de hát a tények önmagukért beszélnek:

A MULT (1992 október 23-4)

1) A mindenkori magyar kormányt (igy az Antall kormányt is) kötelezte volna az Alkotmány az ország integritásának a megvédésére, s a határfolyó az ország része. A világ összes állama, intézménye elismeri a kormányok jogát az önvédelemre, s a hazáját (a Csallóköz magyar vidékein) védö honvédnek egyetlen puskalövést sem kellet volna leadnia ahhoz, hogy Mechiárék leálljanak.

2) Magyarországot a Rioi szerzödés kötelezi a világon egyedül a Szigetközben (a néhai Pannon tenger deltájában) kialakult élövilág megvédésére.

3) A magyar kormány, a magyar tulajdont képezö betontömböket bármikor hazahozathatta volna, s e tömbök nélkül nem tudják elzárni a Duna medrét.

4) Végül pedig arra hivatkozni, hogy a magyar kormány a Duna Kör "papir tigris" véleménye miatt volt tétlen, bizony nem jő szinben tünteti fel a magyar hirszerzést, elvégre én New Yorkban a Times cikkeiböl pontosan tudtam mi történik.

A HÁGAI PER (1997)

A Horn kormány leszabotálta, hogy a biróság megismerje a világ környezetvédöi által kidolgozott Kiegyezési Tervet, s ezért a felek 3 éven belüli egymás közötti megegyezése mellett döntött, azzal a kitétellel, hogy ha ez nem sikerül, úgy térjenek vissza egy második körre, s a biróság dönt helyettük. Minderröl részletesen olvashatsz a honlapunkon:

AZ ALKOTMÁNY BIRÓSÁGI PER (2000-2005)

A 3 év leteltével, 2000-ben beadtuk az AB-nél perünket, követelve a második hágai kört. Az AB (988e/2000-es sorszámmal) elfogadta a pert és ezután 5 évig (!) nem tüzte napirendre. Végül idén megváltoztatta korábbi döntését és elhatározta, hogy mégsem tüzi ki tárgyalásra. Minderröl a magyar közvélemény nem is tud, a magyar sajtó és média nem tartotta szükségesnek erröl tájékoztatni (egyedül a Magyar Szemle 1999 jóniusi száma ismertette a Kiegyezési Tervet. A az amerikai sajtó foglalkozott vele.)

A JÖVÖ

Amikor végre valódi magyar kormány kerül hatalomra, akkor a második hágai körben a biróság jóváhagyja majd a Kiegyezési Tervet, s megoldódik a bösi probléma. Viszont attól félek, hogy erre még sokáig kell várnunk, s akkorra már a természet megoldja ennek a betonmonstrumnak a gondját, ami viszont tragikus lesz!

LB

xxxxxxxxxxxxxx

Kedves Béla!

A hazaárulást súroló cselekedet volt, ha itthoni gyártású betontömbökkel rekesztették el a Dunát. Akkor erről a kormány nem tudott, a szállítást meg tudtuk volna akadályozni.

A szakasz katona csak jogi értelemben agresszióval vonulhatott volna be. A csehszlovák kormány közölte velünk, hogy minden erőszakos katonai lépést a teljes csehszlovák hadsereg erejével fog visszaverni. Én ezt is vállaltam volna, de Für Lajos és a hadsereg nem.

Ölel

Géza

xxxxxxxxxxxxxx

Kedves Géza,

A betontömböket a Duna Dunakilitinél való, tehát a szerzödésben elfogadott elzárására gyártotta le a magyar fél. Azoknak Dunacsúnyra való átszállitását a vizügy intézte, igy a kormány illetékes miniszterének tudnia kellett arról. Érdekes lenne megtudni, hogy miért nem tájékoztatta a kormányt?

Nagyon örülök hallani, hogy (mint a világ összes állama) az ország integritásának megvédésére Te is )és gondolom az Antall kormány is) hajlandó lett volna fegyveresen fellépni. eröt alkapmazni. Azon viszont csodálkozom, hogy a magyar hadseregnek vétó joga van és nem köteles a kormány parancsát végrehajtani.

Ölel, Béla

xxxxxxxxxxxxx

Kedves Béla!

Te korrekt módon megkérdezed, hogy közölheted-e levélváltásunkat – sokan e nélkül megtennék. Quod dixi, dixi, tehát hozzájárulok.

Sajnos az 1947-es békeszerződés Dunacsúnyt átcsatolta Csehszlovákiához, tehát nemzetköi jogi nézőpontból Magyarország megsértette volna Csehszlovákia szuverenitását, ha bármilyen akciót tesz. A cseh fenyegetés vagy blöff volt, vagy komolyan gondolták. Ha a honvédelmi miniszter nem tartja képesnek a hadsereget egy potenciális konfliktus vállalására, akkor a kormány felelőtlen, ha mégis lép. És mint mondtam, mi akkor még bíztunk Hága és az EK pártatlanságában, környezet iránti érzékenységében.

Hajósy Adrienne és a többi agresszív "szakember" nem a kormányt, hanem a képviselők többségét vezette orruknál fogva. Ha mi elfogadtuk volna a jobb, "D" változatot, másnap a Parlament leszavazza a kormányt és egy rosszabb kormány jön. Én persze vállaltam volna ezt a konfrontációt.

Mint mondtam, a magyar szállítású betontömbökről akkoriban nem is hallottunk.

Most azonban szerény elégtételt kaptunk: egy horgony kilyukasztotta a betoncsatornát, sürgősen le kellett ereszteni a vizet és a Duna ismét régi medrében folyik. Félek, nem soká.

Szívből kívánom, hogy egy új kormány hallgasson Rád a Duna ügyében.

Ölel

Géza
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

6) VAJDASÁG

Rendkívüli ülés a külügyi bizottságban a vajdasági incidensek miatt
szeptember 28.

A vajdasági magyarellenes incidensek miatt az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke csütörtökre összehívta a testület rendkívüli ülését – jelentette be Németh Zsolt Újvidéken, miután tárgyalt a szerb parlament külügyi bizottságának elnökével és a vajdasági képviselőház integrációs bizottságának vezetőjével.

RENDKIVŰLI ŰLÉSEK a magyar (sic) parlament berkeiben annyit érnek mint halottnak a csók. Ha Németh Zsolt és nem létező ellenzékünk vezérkara valamit ténylegesen TENNI is akarna, réges régen Brüsszelben tartanák napirenden a magyarveréseket a lehető legnagyobb rivaldafényben. Érdekes hogy pont most jöttek rá az évek óta rendszeresen folyó magyarverésekre. Talán csak nem elterelő igyekezet a szeptember 26-i gyalázatról??

Metz Éva
Melbourne
Ausztrália

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

7) A TÖRTÉNELMI ALKOTMÁNY ELISMERTETÉSÉRÖL

Tisztelt Lipták Béla,
Kedves Béla bátyám!

Az elmúlt 10 évben (természetesen más hasonló kezdeményezések mellett) Alkotmányossági Műhely nevű munkacsoport, majd egyesület keretében próbáltam felhívni a figyelmet arra, hogy nem szabadna társadalompolitikában csak sodródnunk, csak Nyugat-Európától várni a megoldásokat (sőt kényszereket). …….

A társadalom-szervezés sarok-tényezője az alkotmány a modern korban. És amikor elkezdtem érdeklődni az alkotmány iránt, akkor találkoztam egy nekem akkor meglepő ténnyel: a magyar történelmi alkotmány nem írható le, nem vethető el mint nosztalgikus kolonc, tehertétel múltunkban, nem tekinthető túrista látványosságnak, nem egy régi műemléknek. Ennek a közjogi hagyománynak tartalékai vannak számunkra a legmodernebb időkben is.

Előnyei közé szokták sorolni hívei például:

– nem 10-15 évet vesz figyelembe, hanem kis túlzással az örökkévalóságot, tehát nemzedékek sorsát, azaz a hosszú távú trendekkel szembesít (felfogó képességünktől függően – ebben a szellemben a nemzet a társadalom nemzedékeinek sorát együtt jelenti közös kultúrában, sorsközösségben – az anyanyelv használatban ismert, jobban számon tartott ez az egymásra utaltsága a nemzedékek hosszú sorának)

– a diktatúrát (a teljhatalom gyakorlásának legitimációját) elvileg zárja ki, mert minden hatalom a koronáé, ami a katolikusoknak Szűz Máriáé, azaz élő emberé nem lehet

– a természeti erőforrásokat a nemzet egészéhez köti (régi megfogalmazásban a földbirtok forrása a korona föld-tulajdonlása, a korona pedig a nemzetet szimbolizálja, tehát alóla magántulajdonra hivatkozva a föld-víz-levegő nem daható el)

– az egyforma szabadság eszméje (amely ma egyáltalán nem érvényesül, ha a pénzrendszer szabályozási elveit tekintjük, vagy a természeti és társadalmi erőforrások tulajdoni kezelését

– hiszen itt nemzedékek sorának lehetőségeit kellene szem előtt tartani, és az állami- vagy magán-monopolizálás erre nem a legjobb megoldás)

– történelmi korokon átívelő hagyományát a történelmi alkotmánynak csak úgy tudjuk értelmezni, ha az egyes korszakok specialitásai mögött egyetemes elveket keresünk, illetve ezen egyetemes tartalom értelmezésének fejlődését (ilyen az a megofgalmazás, amely szerint a szntkorona a szent királyok hatalmának örököse – tehát az egykori személyi hatalmat ezen megfogalmazás szerint sem lehet vissza-venni a koronától), másrészt a korszakonként más-más mezben felmerülő uzsorának mindig ellent kell állni

– a chartális alkotmányoktól elvileg, műfajában különbözik, mert inkább tekinthető "örök" emberi elvek, értékek rendszerének, mint egyetlen alkalmi testület végső soron ad-hoc döntésének. Talán meglepő módon az ENSZ-alapelvek rendkívül szorosan felelnek meg a történelmi alkotmány lényegi értékrendjének (ezek gyökerükben európai értékek). Az örök elveket is emberek határozzák meg természetesen, de ebbe a teljes kultúrális élet tud bele dolgozni, ennek minden költő, tudós kritikusa, értelmezője lehet, a történelmi alkotmány identitásunk egyik tényezője lehet – szemben chartális alkotmányok hatalmi súllyal erőltetett, az identitástól meglehetősen távoli természetével.

– igen lényeges, hogy a ma elszeparált kis nemzetek különállamiságának konfliktusait nem európai birodalmi kényszerrel tenné kezelhetővé, hanem olyan közös elvek elfogadásával, melyek mindegyiknek kibontakozást, működtethető közös platformot kínálna (a korona közjogi tisztelete nem specifikus vallás, nem, nyelv, stb szerint), mindegyiknek a maga eszközrendszerével, a maga módján kellene a közös elvekhez igazodnia (ez az európai sokszínűség működési módja!)

– A hosszú távú európai hagyományok a történelmi alkotmányos elvekhez köthetők (eszerint a magyar történelmi alkotmányos hagyomány az európai társadalmi gondolkodás egyik ága, nem is a legrosszabb), és a polgári korszak minden vivmányát kétségbe nem vonva, sőt azokat "megmenthetővé" téve áthidalhatóvá tenné annak számos fonákságát – pld a XX. század totális elfajulásait (amelyeken ki tudja mennyire vagyunk túl).

– önszervezésünket, önállóságunkat segítené identitásunk erősítésével (minden társadalmi rétegben, hiszen ez már pont olyan közös emlékünk, szellemi kincsünk, mint a legkisebb kirákyfi mesék – azok sem csak a trónkövetelők gyerekeinek okulására szolgálnak)

A lényeg az, hogy a társadalmi gondolkodás horizontját, a társadalompolitika szempont-redszerét tudná kiszélesíteni a történelmi alkotmány elismerése (nem minden felkészülés nélkül). Hatásaiban a legfontosabb lenne, hogy egyik oldalról a társadalomtudományok művelését inspirálhatná nagy erővel, másik oldalról pedig ez találkozhatna az érzelmi kötődéssel. Tehát a nemzet úgy találhatna egymásra, hogy az alkalmat teremtene a tudatosabb, hatékonyabb társadalom-politikára, "önszerveződésre".

A www.alkotmany.ngo.hu honlapon sok írás olvasható, kisebb műfaji kaotikusságban. Idővel meg kellene talán szűrni.

Elméletileg néhány érleltebb rész a honlapról:
– hozzászólás a "gazdasági konzultációhoz" – új gazdasági modell témakörben
– Elismerés és kritika a Szent István tervről
– Alkotmányos Piacgazdaságot II. – ez kifejezetten elméleti útkeresés, egy kisebb kötet 2005 elején
– kötet 2003-ban, figyelem felkeltőnek értelmiségieknek
– alkotmányos evidenciák
– kötet 2002-ből, minden akkori képviselő kapott belőle
– falinaptár 2002-ből 200 példányban, nem akadtunk finanszírozóra nagyobb példányszámhoz
– kötet 2001-ben, hogy a korona mellett feles emlékező törvényben meg kellene fogalmazni az alkotmányos örökségünk lényegét is
– válogatás 2000-ben az előző másfél év vitáiból
– 1999-es kötet Alkotmányos Piacgazdaságot címmel, hogy a rendszerváltás visszásságai ne váljanak tartós és súlyos hibákká.

A fenti írások szellemében kerestük az elmúlt években egyebek mellett veled is a kapcsolatot – de eddig nem sikerült figyelmedet felkeltenünk.

Tudom, hogy sajátosra sikeredett mai szemmel ez a felvetés, hogyan lehet a rendi-dzsentri és egyéb ilyesztőnek tanított emlékektől függetlenül az értékét megmenteni, felhasználni a történelmi alkotmánynak – csakúgy, mint Erdély létének értékét.

Üdvözlettel
Fáy Árpád

xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx

8) GYURCSÁNY FERENC NEW YORKBAN ÉS WASHINGTONBAN

Szerdán, október 5-én este félnyolckor Gyurcsány Ferenc Sylvia Plachy fotográfia kiállitásával nyitja meg a Magyar Kulturközpontot a 447 Broadway @ Grant St. #5 cimen. Jelen lesz Simonyi András követ, Horváth Gábor konzul és Orsós Jakab László, a kulturközpont vezetöje.Pénteken, október 7-én Bush elnök fogadja a magyar miniszterelnököt.

Discussion/Fórum