A vadászat alapelvei
A szocialisták zsákmányszerző-politikáját nem akadályozzák a jogszabályok

Lukács Csaba

Az immár kilenc hónapja tartó vadásszezon (nevezhetjük cirkalmasan parlamenti ciklusnak is) eredményeit még talán maga Ceausescu fővadász is megirigyelné, pedig aztán nála jobban senki sem tudott padlőfűtéses magaslesről elaltatott barnamedvét lőni. Nem véletlen a párhuzam: a száz
százalékig EU-komform, határokon átívelő román-magyar közöskasszás nagyvadejtéseket kíséreljük meg most felsorolni.

Alexandru Mudura nagyváradi kinderkirály (kedvenc sportja a Medgyessyvel való vadászat) a magyarországi választások után lőtt magának tízmillió eurót az Eximbanknál. Kiss Sándor nagyváradi extévészerelő (jelenleg a megyei tanács alelnöke, kedvenc sportja a vadászat Mudurával és Medgyessyvel) pár hete elejtett (vagy inkább felvett?) háromszázhúszmillió
forintot a Miniszterelnöki Hivatalban. Bige László nagyváradi származású nagyvállalkozó (magyarország hetedik legggazdagabb embere, kedvenc sportja a vadászat, már fel sem sorolom, hogy kivel) a kormányváltás után
leteríthette az ország egyetlen műtrágyagyárát (mellesleg a legnagyobb vegyi kombinát, a TVK is az öve), majd hozományul tíz napos védővámot kapott ráadásnak. De ez mellékszál, maradjunk a határon túli magyar vadaknál.

A kormányzás fedőnevű zsákmányszerzésnek érdekes az előzménye: a választási kampányban a szocialisták nem győzték hangsúlyozni, hogy az előző kormány klientúrát épített határon innen és túl, a határon túli
magyarok támogatása átláthatatlan volt, ugyanis az EU-kompatibilis Fotexes műanyagzacskók helyett csikóbőr bőröndökben vitték a kötegelt forintokat a Fidesz-fiúknak. Bizonyítékok persze azóta sem kerültek elő, de Keller úr
nyomon van, a következő kampányra biztosan kifundál valami magyarázatot.

Szocialista módszer, hogy amivel riogattak ellenzékben, azt fű alatt megcsinálják kormányra kerülve. Ám a győzelem mámorától megittasodva most már férfiatlannak gondolják az óvatosságot: Szabó Vilmos, a határon túli magyarok ügyeiért felelős államtitkár szemrebbenés nélkül bevállalta, hogy
például a királyhágómelléki reformátusok által elnyert háromszázhúsz millió forint átirányítása a partiumi barátokhoz "részben politikai döntés eredménye volt", az akció része az általuk tapasztalt egyenlőtlenségek
kiigazításának. Szabó rendszeresen elmondja a széles nyilvánosság előtt, hogy a Fidesz-klientúra többé nem kap támogatást – de hogy ki a Fidesz klientúra, akit ki kell és lehet zárni négy évre a támogatásból, azt természetesen ők döntik el. Szerintük az sem tartozik a nagyközönségre,
hogy melyek a kiigazítás kritériumai, kiket érint és hogyan kivánják megvalósítani.

Ezen ügy kapcsán Gál J. Zoltán kormányszóvívő rezzenéstelen arccal közölte, hogy Tőkés már eddig is több mint kétmilliárdot kapott, ne ugráljon. Ha kilövésre váró nyúlként szabad megjegyeznem, Tőkés László nem
kapott pénzt a magyar költségvetéstől: az általa alapított intézmények (Partiumi Egyetem, Arany János Kollégium), az általa vezetett református egyházkerület és a Reformátusok Világtalálkozója kapott támogatást. Ha Gál J. Zoltán logikáját elfogadjuk, akkor gond nélkül kijelenthető, hogy Markó Béla több tízmilliárdot kapott az elmúlt években, ugyanis (a többi határon túli magyar közösséghez képest példátlan módon) Erdélyben ő a közpénzek korlátlan ura. Elnöke az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának,
ötven millió forintnyi magar közpénzt kamatoztat törvénytelenül az általa vezetett Iskola Alapítvány számláján, tagja a romániai kisebbségi támogatást kezelő Communitas Alapítványnak és további pénzosztó
szervezetek szürke eminenciása. Tőkésről még annyit: ha valaki agilis és tettrekész közösségi ember, akinek vannak jövőbe mutató elképzelései és ezek megvalósítása érdekében pályázatokkal bombázza az alapítványokat, annak ne adjanak csak azért, mert más nem akar, nem tud dolgozni? A
nagyváradi katolikusok (akiket strómannként kértek fel a átírányított pályázat megnyerésére) nem feledik el megjegyezni, hogy eddig ők nem kaptak a Tőkéséhez hasonló nagyságrendű támogatást, ám arra a kérdése, hogy a Fidesz-kormány utasította-e el jelentősebb összegű pályázatukat, csak hümmögés a válasz. A pénz szaga elkápráztatta őket is: az RMDSZ sajtótájékoztatót a püspöki rezidencián szervezték, ahol minden skrupulus nélkül el lehetett mondani a másik püspökről, hogy fantaszta és bajkeverő.
Arról nem esett szó, hogy épp az RMDSZ közönyének is köszönhető, hogy tizenhárom éve nem kapják vissza a Püspöki Palotát annak ellenére, hogy már két pert is nyertek az ügyben, miközben négy éven át a magyarok politikai szervezete kormányon volt, utána pedig évente megkötött
paktumokkal támogatja a bukaresti hatalmat.

Itt tartunk a vadászatban. Az új szabályok egyszerűek: a
szocialisa-szabaddemokrata kormány dönti el, hogy kire kell lőni és kit kell megjutalmazni. Nincs szabadverseny, pályáztatás, fölösleges macera: akinél a puska, az dönt és nincs apelláta. A még tökéletesebb káosz érdekében a MeH hajtói jól összezavarják a határon túli vadállományt,
összeugrasztva katolikust a reformátussal, szórványbelit a tömbmagyarral.

Hol a cinizmusnak a határa? Jogállam az az ország, ahol az egyik pályázó megnyer egy támogatást, amit majd odaadnak másnak, aki nem is pályázott? Tőkésék ugyanis a Széchenyi-terv keretében kérték a támogatást, a MeH
pedig tavaly decemberben ítélte meg másnak az összeget. Nem tudunk arról, hogy új pályázatot írtak volna ki, és a Mecénás projektjét sem látthatta még külső szemlélő. A nagyváradi pláza felépült, érdemes megnézni, mivel
járul hozzá a partiumi magyarság fennmaradásához. Azt is jó tudni, hogy a főrészvényese Alexandru Mudura vadász, kisebbségi részvényese Kiss Sándor vadász. Az Érmindszenti Ady-központ helyett lesz valami a nagyváradi strandon, aminek az esetleges jövedelmét "akár az Ady-kultusz ápolására is lehet fordítani". A magyarországi adóforintokból felépülő komplexum tulajdonosa a Mecénás Alapítvány lesz, melynek vezetője Kiss vadász, alapítója és szürke eminenciása Mudura vadász. Az úri közönség nemrég
bállal ünnepelte a sikeres szezont, ahol egy jótékonysági árverésen Markó Béla össze művei lealázták a száz éves imakönyvet, ugyanis tízmillióval többet fizetett értük a licitáló. Nem mellesleg: a bál bevételét tíz román
diák szülőföldön való tartására fordítja a Mecénás.

Az erdélyi magyar apróvadaknak marad a játék öröme. A túlélőshow veszteseinek nem kell aggódniuk: a Bihari napló pénteki számában például négy nonstop temetkezési szolgálatás is hirdette magát, kínálatuk legvonzóbb tétele "príma koporsók termelői áron".

Discussion/Fórum