A KT tervei szerint a Duna Pozsony-Budapest kozotti termeszetes meder- szakaszban sehol nem epulne mederzar, sehol nem szuletne szennyezett tarozo es a vizszint kizarolag csak a folyo medren belul emelkedne.

A szorosokra azert van szukseg, hogy a folyomederben a mergezett iszapot feltartoztato fenekgatak epitese nelkul emeltethessen meg a vizszint. Mivel a szoros beszukiti a folyo keresztmetszetet, ezert ahhoz, hogy ugyanannyi ido alatt azonos mennyisegu viz atfolyhasson rajta, a viznek fel kell gyorsulnia. A gyorsulas energiat igenyel es ezt az energiat a folyo a sajat vizszintjenek megemelkedesebol, a feltornyosodott viz helyzeti energiajabol nyeri.
Ezert pontosan kiszamithato es modellezheto, hogy milyen meretu es geometriaju szoros fogja 1000 (vagy 1,200) kobmeter masodpercenkenti (minimalis) vizfolyas eseten a bosi felvizcsatorna dunakilitii bejaratanal a vizszintet mondjuk 128.8 meteres tengerszint feletti magassagon megtartani. Amikor a vizfolyas ennel kevesebb, akkor az oldalcsatorna allovizuve valik (a vizszint mondjuk 128 meterre csokken) es amikor 600 kobmeter ala esik a teljes vizhozam akkor (mint ma is) leall a hajozas.

Amikor a vizhozam meghaladja az 1000-1200 kobmetert, akkot a tobblet vizbol villanyt termel a bosi eromu, mikozben a vizszint a felvizcsatornaban felemelkedhet 131.1 meterre is. Igy alacsony vizallaskor a modellezett szoros, magas vizallaskor a dunakilitii visszint-szabalyzomu hatarozza meg az uzemvizcsatornaban a vizszintet. Ugyanez a dunakilitii szabalyzomu biztositja az arvideki termeszet szamara fontos idoszakos arasztast is.
A szoros nem csak atengedi a hordalekot, iszapot, de nagy orvenylessel (turbulenciaval) engedi azt at. Ez nem csak az ullepedest gatolja, de a "fehervizes allapot" fenntartasaval maximalis oxigen felvetelt, telitettseget is biztosit. Igy, az oxigennel telitett folyoban helyreall az organikus szennyezest lebonto ontisztitasi folyamat.A szorosok alkalmazasanak tovabbi elonye, hogy (a gatakkal ellentetben) a szorosokbol nem lefele zuhan a viz, hanem elorefele tor. Ez csokkenti a szorosok alatt (meg a maguk keskeny savjaban is) bekovetkezo meder-melyulest.

Ezt a meder-eroziot , ma mar megakadalyozzak (a holland es kanadai tervezesu, drothaloban kavicsot raktarozo es egyeb megoldasu) "matracok" alkalmazasaval. A multban, a medermelyules miatt (a konvencionalis vizlepcsok eseteben) vagy allando es koltseges kavicspotlasra volt szukseg, vagy vizlepcsokkel kellett vegigrakni a folyot, egeszen le a tengerig.