A vallási ünnepekhez kapcsolódó népszokások

Az advent elejére több naptári ünnep is esik, amelyeket a hozzájuk kapcsolódó szokásvilág miatt érdemes megemlíteni.

– IV. I. 1. Katalin – nap –

IV. I. 1. Katalin – nap

( november 25. )

Szent Katalin a középkor híres szentje volt. Névnapja az új borrral kezdodo kisfarsangnak utolsó napja. Ezen túl már sem bál, sem lakodalom nem volt egészen a nagy farsangig Hidvégardóban Katalin – napkor gallyakat törtek a fáról és azt vízbe tették. S ha az karácsonyra kivirágzott vagy kizöldült, akkor a lány még az éven férjhez ment.

Ma már ezek a szokások elmaradtak, de ido-meghatározónak tartják a Katalin – napot.

Ha Katalin kopog, karácsony locsog.

Ez azt jelent, hogy ha Katalin napján hideg ido van, akkor karácsonykor nem lesz hó. Ellenkezo esetben fehér karácsonyunk lesz.

– IV. I. 2. András – nap –

IV. I. 2. András – nap

(november 30. )

Az elsonek meghívott, dicsoséges és nagyhíru jelzovel illeti az egyház. Elobb Keresztelo Szent János tanítványa volt, majd Jézushoz csatlakozott. 60-ban Patraszban keresztre feszítették, november 30-án.

Volt ido (1930-as évek) amikor ezen a napon olvasták fel a házasságokat, és ezért a házasság közvetítojének, védoszentjének is tartották. Szent András estéje és éjszakája a szerelmi varázslat ideje országszerte. Hidvégardóban azonban az igazi szerelmi jóslások napja nem ez. András eloestéjén a lányok búzával vagy zabbal dobálták meg az ablakokat. Még nagyobb volt a hatás, amikor kézzel megverték az ablakot és utána egy repedt üveget a földhöz vágtak. Ez akkorát csörrent, mintha az ablaküveg tört volna be. Várták, hogy mit szólnak a háziak. Általában biztaták: "Elmégy, ne félj!" vagy "Elviszenk, ne félj!" Ezt azt jelentette, hogy farsangban férjhez fog menni. Voltak persze durvább kiszólások is: "Nem kellesz senkinek! Nem mégy el!" vagy "Kinek kellenél? Nem visz el senki!" A kiszólás lényege az volt, hogy mit fognak mondani, férjhez megy-e vagy sem.

Általában a nagyobb lányok csoportokba verodve járták végig a falut és dobálták meg terménnyel az ablakokat. Ez volt az András-esti szórakozás.

Késobb a lányok felhagytak ezzel a szórakozásukkal, s a gyerekek dobálták az ablakokat terménnyel. Ennek már nem volt jelentosége, csak a szokást vitték tovább.

– IV. I. 3. Miklós – nap –

IV. I. 3. Miklós – nap

(december 6. )

Az egyház csodatévo névvel illeti. Szent Miklós a középkor legnészerubb szentje volt, aki minden vagyonát szétosztotta a szegények között, mert bízott a gondviselo Istenben. A "Mikulás" szó cseh, a szokás pedig osztárk eredetu.

Az idosebbek gyakran emlegetik, hogy a régi Mikulás nem volt ilyen gazdag, mint a mai. Mikulásnak bárki felöltözhetett, majd elmehetett a szomszéd és rokon gyerekekhez. Volt két asszony (Kleiberné Bori néni és Kerekesné Gizi néni), akik minden évben beöltöztek.

A Mikulás a gyerekekhez betérve letérdepeltette, imádkoztata oket, közben vesszovel rájuk suhintott, hogy féljenek tole. Ajándékul almát és sült grulyát (burgonyát) gurított nekik a földön. Számonkérte a gyerekek rossz cselekedeteit, néha dicsért is.

Ma általában a családból öltözik fel valaki Mikulásnak és a hagyományokhoz híven a félelmetes és jószívu Mikulást játsza.

– IV. I. 4. Luca – nap –

IV. I. 4. Luca – nap

(december 13. )

A Gergely-naptár elott az esztendo legrövidebb napja volt, ez a népnél igen jelentos esemény. Lúcia nevének mágikus erot tulajdonítottak.

Az ardói lányok ezen a napon szerelmi jóslásokat végeztek. Összeverodve jártak disznóóltetot zörgetni, ha a disznó megijedt, röfögött. Ha nem röffentett, akkor az közeli házasságkötést jelentett, ha pedig röffentett és ahányat, annyi év múlva ment férjhez a lány, aki zörgetett.

Luca estéje és éjszakája a tréfálkozásnak, a lopkodásnak is helyet adott. Néhány fiatal bohócnak öltözve koldulni járt. Mások az udvaron lévo kútból lopták a vizet. Másnak reggel sok udvar tátongott bejárati kapu nélkül. A lopkodók elvitték a kiskaput még a hatodik szomszédba is, míg végül valaki rá nem talált valahol a gödörben, vagy a pincében. Ez a bolondozás csupán maguk szórakoztatására és persze az idosek megtréfálására szolgált. Mostanára ezek a Luca-napi szokások kihaltak.

A boszorkányos idokbol maradt fenn ez a szokás. Luca-napkor el kell kezdeni csinálni egy széket, és karácsonyig minden nap csinálni rajta valamit. Innét a szólás, ha valami sokáig és lassan készül: "Úgy készül, mint a Lucaszék!" Azt tartották, hogy ha valaki elkészítette ezt a széket és ráült vagy ráállt karácsonykor éjfélkor a templomban, akkor meglátta, hogy kik a boszorkányok. Ajánlatos volt szentelt krétával kört rajzolni maga körül, hogy a szarvukkal ne érjenek be a szent körön belül, mert agyonverik a boszorkányok.

Luca – nap vetnek cserépbe búzát, hogy karácsonyra kikeljen, majd a karácsonyfa alá teszik, mint az élet jelképét. Ha minden szem kikel karácsonyig, akkor jó termésre lehet számítani az éven.

Luca – naptól figyelték az idojárást is. Luca – nap a január, utána a másodk nap a február és így tovább karácsonyig. Minden hónap olyan az évben, amilyen ez a nap. Ha esik 15-én, akkor márciusban is fog esni. Ha csak délig esik, a hónap elso felében fog esni. Ha délután esik, akkor a második felében lesz esos az ido. Ha száraz egész nap, az a hónap is száraz lesz.

#include file="footer.shtml"