Lipták Béla kezdeményezése az 1956-os forradalom 50. évfordulójára (2006) egy megújított fotódokumentum-kötet kiadásáról, és Per Bang-Jensen válasza. Részlet a Magyar Lobbi 2004. május 28-i akció köréből.

Lipták Béla levele Dr. Noel R. Parsonshoz (Texas A&M University Press)

2001-ben az Ön kiadója jelentette meg “A Testament of Revolution” című könyvemet, amelyet 2003-ban Magyarországon a BBS-INFO Kft. “35 Nap” címmel adott ki.

Levelem az 1956-os forradalom közelgő, 2006. október 23-i 50. évfordulójával kapcsolatos. Mint talán tudja, a forradalom legismertebb dokumentumkötete, a “Remember Hungary 1956” (copyright Francis Laping) 1975-ben jelent meg az Alpha Publications kiadásában — ezt a kötetet a John Sadovy (Life), Rolf Gillhausen (Stern), Erich Lessing (Magnum) és Jean-Pierre Pedrazzini (Paris-Match) fényképészek felvételei teszik különösen beszédessé.

Beszéltem Laping úrral, aki hajlandó lenne frissíteni a kötetet, ha találnánk hozzá kiadót. Biztos vagyok benne, hogy megkapná a magyar kormány, az 1956-os Intézet és mások teljes körű együttműködését ahhoz, hogy ez a téma legmegbízhatóbb történelmi dokumentuma lehessen; ehhez magyarországi kiadóm, a BBS-INFO Kft. is szívesen hozzájárulna. Bízom benne, hogy segít abban, hogy 2006-ra, az 50. évfordulóra, a világ könyvtárai és egyetemei hozzáférjenek ehhez a munkához.

Lipták Béla

Per Bang-Jensen válasza

Kedves Béla, nagyon jó ötlet volt levelet írnod a Texas A&M University Pressnek — az 1956-os forradalom 50. évfordulója hamar itt lesz. A Texas A&M jó választásnak tűnik közép-kelet-európai tanulmányok sorozata miatt: a kiadó 2004 januárjában jelentette meg Johanna C. Granville “The First Domino: International Decision Making During the Hungarian Crisis of 1956” című kötetét, korábban pedig Téglás Csaba “Budapest Exit” című könyvét (1998).

Per Bang-Jensen

Frissítés: adatgyűjtés az 50. évfordulós tervekről

Papp Remig, az Amerikai Magyar Mérnökök Szövetségének elnöke felkérte Lipták Bélát, hogy október 8-án ismertesse azokat a terveket és igyekezeteket, melyek majd szolgálják a szabadságharc 50. évfordulójának méltó, világszerte szervezett megünneplését. Lipták ezért kérte a Magyar Lobbi tagjait, hogy akik tudnak előkészületben lévő szoborállítási, filmkészítési, könyvkiadási, kiállításrendezési, egyetemi konferencia-előadási vagy ösztöndíj-tervről, azokról értesítsék őt — megadva a helyszínt, az időpontot és a szervező nevét-címét.

Frissítés: Megyesy Jenő javaslatai, és a folyamatban lévő tervek listája

Megyesy Jenő (Colorado) javasolta, hogy az egyes államokban élő tagok szervezzenek kiállítást állami kapitóliumokban 2006. október 23. körül, kérjenek fel képviselőket vagy szenátorokat évfordulós határozati javaslat benyújtására, illetve polgármesterektől és kormányzóktól nyilatkozatot (“proclamation”) az évforduló méltatására — Coloradóban erre már több példa volt.

Lipták Béla ezt megköszönve közreadta a folyamatban lévő amerikai kezdeményezések listáját: országos bizottságok (Szörényi Éva és Pataki György szervezőcsoportja; az AMSZ Szilágyi Pál és fia, Bryan vezetésével); készülő filmek (Jeremy Bennett BBC-dokumentumfilmjének felújítása, Kovács Klaudia “Torn from the Flag” dokumentumfilmje, Cindy Lou Johnson 1956 hátterű játékfilmje); TV-műsorok (Duna TV “Szemtanúk” sorozata, egy “60 Minutes Special”, a szovjet-magyar vízilabda-meccsről szóló “Freedom’s Fury”); készülő vagy tervezett könyvek (John Matthews, Francis Laping bővített fotóalbuma, Povl Bang-Jensen történetéről szóló kötet fia, Per Bang-Jensen anyagai alapján); szobrok (Egerváry Gyula emigráns adományból Budapesten, egy Ligonier, PA-i emlékmű); valamint egyéb kezdeményezések (emlékbélyeg-kiadás, magyar tankönyvek átdolgozásáért felálló bizottság, columbiai egyetemi konferencia).

Kovács Klaudia, a “Torn from the Flag” rendezője interjúalanyokat keresett a filmhez: olyan egykori ÁVO/ÁVH-sokat, valamint 1989 előtt és ma is meggyőződéses kommunistákat, akik hajlandók lennének kamera előtt nyilatkozni a dokumentumfilmhez.

Frissítés: az emigráns 1956-os szoborbizottság

Dr. Egerváry Gyula, a budapesti 1956-os emlékmű emigráns adományokból megvalósuló szoborbizottságának vezetője megrendítő levélben számolt be súlyosbodó egészségi állapotáról — 21, majd 13 évvel korábbi szívműtétei és egy szívroham után újabb kivizsgálásra szorult, s tudta, hogy harmadszor már nem operálható. Elmondta, hogy jelenlegi helyettese Bauer László (1959 óta ismeri), aki szükség esetén Lengyel Zsuzsa elnök, a Szoborbizottság és Sz. Wargha Andrea hazai főképviselő segítségével viszi tovább az ügyet. Beszámolt arról is, hogy Kampfl József szobrászművész elkészítette pályázatait, amelyeket a bizottság hamarosan elbírál. Kérése: “bármi is legyen az Úr terve, az ügyet, a szobrot fel ne adjátok — nem Egerváry Gyuláért, nem a Magyar Studies of America-ért, hanem a hősök szent emlékéért.”

Frissítés: Bryan Dawson petíciója az amerikai postai bélyegtanácshoz

Bryan Dawson, az American Hungarian Federation alelnöke, az 50. évfordulós bizottság társelnöke hivatalos levélben fordult az Egyesült Államok postaszolgálatának (USPS) Citizens Stamp Advisory Committee-jéhez, kérve, hogy 2006-ban adjanak ki bélyeget az 1956-os magyar forradalom hőseinek tiszteletére. Levelében felidézte, hogy a kis Magyarország Dávidként szállt szembe a szovjet Góliáttal, s bár a felkelés végül nem tudta kivívni az ország szabadságát, halálos sebet ejtett a vasfüggönyön, amely végül 1989-ben omlott le Magyarországon is. Kiemelte a magyar-amerikaiak hozzájárulását az Egyesült Államok tudományos és katonai fejlődéséhez, és jelezte: a 2006-os év egyben a washingtoni World Stamp Exhibit éve is lesz, ahová a Federation szívesen meghívná a Magyar Postát egy ilyen bélyeg bemutatására. A petíciót az 1,5 milliós amerikai magyarság nevében az American Hungarian Federation támogatta.

Frissítés: levél Condoleezza Rice külügyminiszternek

Kisvarsányi Éva, a floridai Sarasotában működő Hungarian American Cultural Association ügyvezető igazgatója levélben fordult Condoleezza Rice külügyminiszterhez. Elmondta: szervezetük 165 tagjának, valamint a délnyugat-floridai mintegy 30 000 magyar származású amerikai szavazónak a nagy része 1956-ban, a forradalom szovjet leverése után menekült szabadságot keresve az Egyesült Államokba. Amikor az iraki nép ledöntötte Szaddám Huszein szobrát, mindannyiuknak eszébe jutott az 1956. október, amikor a magyar nép döntötte le a gyűlölt Sztálin-szobrot Budapesten — azzal a különbséggel, hogy őket, ellentétben az irakiakkal, nem támogatta egy szuperhatalom katonai ereje.

Mélyen elszomorította és csalódást okozott a levélírónak, hogy a miniszterasszony legutóbbi európai látogatása során elmondott beszédében nem említette Magyarországot azon nemzetek között, amelyek fellázadtak a kommunizmus ellen. 2006-ban a világ szerte megemlékeznek majd a magyar forradalom 50. évfordulójáról — az azóta eltelt fél évszázadban a Szovjetunió felbomlott, és a szabadság menetelése megállíthatatlanná vált, amiben az Egyesült Államok vezető szerepe és az amerikai nép nemes áldozatvállalása meghatározó volt. A magyar származású amerikai szavazók tisztelettel kérték a külügyminisztert, hogy jövőbeli beszédeiben emlékezzen meg Magyarország bátorságáról és áldozatvállalásáról a kommunizmus elleni harcban.

Kisvarsányi Éva, ügyvezető igazgató, Hungarian American Cultural Association

Frissítés: fényképek a Dob utcai szabadságharcosokról

Lipták Béla arról tájékoztatta a Lobbi tagjait, hogy újabb fényképeket kapott a Dob utcai szabadságharcosokról, és arra kérte azokat, akik segíteni tudnak a képeken látható, fehér svájcisapkás parancsnok azonosításában vagy felkutatásában, hogy jelentkezzenek — ő szívesen megküldi nekik a fényképeket.

Búcsú Pongrátz Gergelytől, a Corvin köz legendás parancsnokától

73 éves korában, szívinfarktus következtében elhunyt Pongrátz Gergely, az 1956-os forradalom és szabadságharc egyik legismertebb hőse, a Corvin közi felkelők egykori főparancsnoka. A Pongrátz Gergely Kegyeleti Bizottság tájékoztatása szerint gyászmiséjét a budapesti Szent István Bazilikában mutatták be, ahonnan gyászmenet kísérte a koporsót a Corvin közbe, ahol a világ magyarsága tiszteleghetett előtte bajtársi búcsúbeszédek kíséretében. Földi maradványait 2005. május 29-én, Kiskunmajsán, az 56-os kápolnában helyezték végső nyugalomra — a család virágok és koszorúk helyett a kiskunmajsai ’56-os Múzeum és Kápolna, illetve az ott nyaraltatott diákok támogatását kérte.

Frissítés: három dokumentumfilmes kutatói kérés

Lipták Béla három, a szabadságharc 50. évfordulójára készülő dokumentumfilm rendezőitől érkezett segítségkérést tett közzé. Phil Casoar párizsi filmes a Dob utcai szabadságharcos-csoportot (a Paris-Match 1956. novemberi címlapjáról világhírűvé vált “Gyuri és Jutka” egységét) dolgozza fel — a rendezők tudják, hogy Gyuri elesett a harcokban, Jutka pedig Ausztráliába került, és hogy a magas, fehér svájcisapkás, bőrzakós parancsnokot a Spinóza kávéházzal szemben lévő főhadiszállásukról ismerték —, de bármely egykori csoporttag jelentkezését örömmel fogadnák.

Yoko Tabira, az NHK japán dokumentumfilm-igazgatója John Sadovy felkutatásában kért segítséget — ő írta és fényképezte a Life Magazine világhírűvé vált riportját a szabadságharcról, akit azóta nem sikerült megtalálni. Per Bang-Jensen — akinek édesapja, Povl Bang-Jensen dán ENSZ-diplomata vezette a magyar szabadságharcosok ENSZ-beli kihallgatását, és a szovjet nyomás ellenére sem volt hajlandó kiadni a kihallgatottak névsorát, majd 1957-ben a New York-i Central Parkban meggyilkolták — minden információt megköszönt volna, amely fényt deríthetett volna apja meggyilkolásának körülményeire és a KGB szerepére.

Frissítés: a New York-i szervezőbizottság tervei

Lipták Béla — mivel a Lobbi New York környéki tagjainak nagy része már második generációs, gyengén magyarul beszélő fiatal — angolul válaszolt egy tagtársa kérdésére az évfordulós ünnepségek állásáról. Elmondása szerint az országos szintű 50. évfordulós bizottságot Szörényi Éva vezeti, akinek felkérését George Pataki kormányzó és Tom Lantos képviselő is elfogadta; a washingtoni tervezést az AMSZ (Koszorús Ferenc) és a William Penn Association (Stephen Varga) vezeti. A New York-i tri-state szervezőbizottságot George Lovas vezeti — a mintegy 40 magyar egyházi és szervezeti vezetőből álló csoport június 14-i ülésén több javaslat is elhangzott: hogy az őszi bálok-táncestek szervezői ajánlják fel bevételük felét az évforduló céljaira (három bizottsági tag már 1000 dollárt ajánlott fel egyénileg); hogy Pataki kormányzó segítségével a “History of Freedom” emlékműkomplexumban (a 9/11 emlékhelyen) helyezzenek el egy domborművet a híres “budapesti gyerekek” fotója alapján (a fiú Molotov-koktélt, a lány puskát tart), Albert Camus 1956-os idézetével: “Magyarország, legyőzötten és láncra verve, többet tett a szabadságért és igazságosságért, mint bármely más nemzet ezen a bolygón… legyünk hűek Magyarországhoz és áldozatához azzal, hogy sosem áruljuk el, amiért a magyar hősök meghaltak: a szabadságot és igazságosságot társadalmunkban és mindenütt e bolygón!”

További javaslatok: október 22-én emlékmise a Szent Patrik-székesegyházban; emlékhangverseny (esetleg a Carnegie Hallban, esetleg Plácido Domingo fellépésével); nyári oktatási kampány a meglévő videók (a BBC 25., 30. és 40. évfordulós “Cry Hungary” dokumentumfilmjei) felhasználásával; a helyi középiskolák és egyetemek történelemtanárainak, könyvtárainak megkeresése, hogy 1956-ról szóló könyveket ajánljanak kötelező olvasmányként, és vetítsék le a dokumentumfilmeket kérdés-válasz alkalmakkal, kiállítással kiegészítve (a HL önköltségi áron VHS-másolatokat is biztosítana); valamint hogy New York város nevezze el Nagy Imréről az 52. utca egy szakaszát. Charles Vámossy, a Magyar Ház elnöke a szervezőbizottság teljes tagságáról készít levelezőlistát a gyorsabb egyeztetés érdekében.

Frissítés: utca- és térnevek javaslatai — és Szabó bácsi emléke

A Lobbi rámutatott: Budapest utca- és térnevei között sokkal több idézi 1848, mint 1956 hőseinek emlékét — a felnövekvő generációnak nemcsak jó tankönyvekre volna szüksége ehhez, hanem arra is, hogy legyen oka megkérdezni a vacsoraasztalnál: “Nagypapa, ki volt az az Angyal Pista?” A beérkezett javaslatok szerint a Moszkva teret “56-os Srácok terére” kellene átkeresztelni (Fodor András genetikus javaslata szerint egyúttal megszüntetve Sztálin budapesti díszpolgári címét is); a Tűzoltó utcát Angyal István utcára, az Auschwitzból hazatért, a bitófa alatt “Éljen a szabad Magyarország!” szavakkal búcsúzó tűzoltó utcai parancsnok emlékére; a Duna-partnak a Műegyetem előtti szakaszát Danner János korzóra, a hősi halált halt MEFESZ-vezető emlékére; a Széna teret pedig Szabó Bácsi terére, a Kádár-pufajkások által szintén felakasztott széna téri parancsnok emlékére.

Az utóbbi javaslathoz egy egykori szemtanú megrázó visszaemlékezését is közreadták: Marián István alezredes megbízásából a szerző egy térképet vitt el Szabó bácsi Széna téri főhadiszállására — az idős, ősz, de sötét bajszú, piros svájcisapkás parancsnok, aki két nappal korábban lefestett tányérokkal csalt egy szovjet páncélos-oszlopot egy olajjal síkosított meredek utcába, ahol Molotov-koktélokkal semmisítették meg azt, félbeszakította a fiatal küldönc katonás jelentését, és — mielőtt bármit is mondott volna a védelmi vonalakról — előbb egy négytojásos szalonnás rántottával kínálta meg. “Szabó bácsi volt életemben az első igazi népvezér, akit megismertem” — írta a visszaemlékező —, “amikor a szobába lépett, mindenki abbahagyta, amit éppen csinált… tréfás volt és szűkszavú, derűs és higgadt.”

Frissítés: “Álmodozom?” — Lipták Béla jövőképei az 50. évfordulóra

Lipták Béla két képzeletbeli jövőképet osztott meg a Lobbival, egyértelműen álmodozásként, nem jóslatként megfogalmazva. Az elsőben, 2006. október 23-án, a New York-i Szabadság-szobor kertjében leleplezik Douglas Crockwell “Pesti Srácok” szobrát, Albert Camus szavaival a talapzaton, George Pataki, Szörényi Éva és Soros György beszédeivel — s a kormányzó arról beszél, hogy az amerikai magyarság végre képes volt összefogni, félretéve a “Fogjuk meg és vigyétek” típusú belharcokat. A másodikban, 2008-ban, Visegrádon tíz közép-európai állam aláírja egy Dunai Konföderáció alkotmányát, amelynek első elnöke Orbán Viktor — a Franciaország és az Egyesült Államok új elnökeként feltűnő Nicolas Sarkozy és George Pataki társaságában, Kossuth Lajos szellemének “könnyes mosolyával” a háttérben.

A képzeletbeli 2006-os szoborötlet valós előzményét is megosztotta: az International Freedom Center (a 9/11 emlékhely tervezett kulturális intézménye) udvarias, de elutasító választ küldött a szobor elhelyezésére vonatkozó megkeresésére, jelezve, hogy az intézménynek egyelőre nincs saját épülete — az csak 2009-2010-re készül el —, de kérték, hogy tartsa őket tájékoztatva a terv alakulásáról.

Frissítés: vita a központi emlékmű terve körül

Lipták Béla élesen bírálta a Fővárosi Közgyűlés által a beérkezett 79 pályamű közül egyhangúlag elfogadott, 5 millió forinttal díjazott tervet, amely a néhai Sztálin-szobor helyére kerülne: egy 2006 rozsdás vasoszlopból álló, ék alakú oszloperdőt, amely 56 fokos szöget zár be a Dózsa György úttal, s amelynek oszlopai az ék éle felé 2 méterről 8 méterre magasodnak és rozsdamentessé válnak. Lipták szerint az elvont alkotás nem méltó emlékmű, hanem “hecc” a turistáknak — Gyurcsány Ferenc azon kijelentésére, hogy “ahány résztvevője volt az eseményeknek, annyiféleképpen élték meg” azokat, és hogy “ez az emlékmű senkit sem fog kényszeríteni arra, hogy feladja a saját 56-át”, Lipták saját szavaival élesen reagált — véleménye szerint a tervezet azért ilyen semleges, hogy ne zavarja a megszállók oldalán honfitársaikra tüzelő pufajkások vagy az ÁVÓsok emlékét. Kijelentette: fel kell készülni arra, hogy a tervet leváltsák, s helyette hat hónap alatt egy, az 1848-as emlékekhez méltó emlékmű épüljön — ehhez a Gellért-hegyi “halas asszony” lyukas zászlóra cserélését, valamint Egerváry Gyula és Balogh Béla (mindkettő Sztálin csizmáiból kiinduló) szoborterveit nevezte esélyesnek.

Frissítés: az 1956-os emlékmű Bostonban

A Lobbi bemutatta a bostoni Liberty Square-en (Milk és Kilby utca sarkán) álló 1956-os emlékművet, amelyet Hollósy Gyuri magyar képzőművész alkotott, a Massachusetts-i Magyar Társaság megbízásából 1988-ban avattak fel, “azoknak, akik sohasem adták meg magukat” felirattal. Az emlékművön Kennedy elnök idézete olvasható: “1956. október 23-a olyan nap, amely örökre megmarad a szabad emberek és nemzetek évkönyveiben. A bátorság, a lelkiismeret és a diadal napja volt. A történelem kezdete óta egyetlen nap sem mutatta ilyen világosan az ember szabadságvágyának kiolthatatlanságát, bármilyen esély álljon is a sikerrel szemben, bármilyen áldozatot is követeljen.”

Frissítés: nagyköveti közvetítés és egy kizárt szoborterv

Christopher Shays levelet írt George Walker budapesti amerikai nagykövetnek, kérve, hogy jelölje ki, kihez fordulhatna Lipták Béla a két tervezett budapesti emlékmű ügyében — jelezve, hogy Lipták már jelentős előkészítő munkát végzett. Lipták hozzátette: úgy véli, a két szobor avatására Bush elnököt a szabadságharc még élő, hiteles vezetőinek közös levelében kellene meghívni, hogy elkerüljék a pártpolitikai színezet látszatát — ezért keresi a MEFESZ egykori vezetőit, köztük Jandó Bélát és Merényi Aladárt.

Dr. Kolozsy Sándor, ausztráliai (Sydney-Blacktown) szobrászművész — aki 1956-ban 18 évesen fegyveresen harcolt a győri Vagongyár teherautóinak tetején Győr és Budapest között — arról számolt be, hogy szabadságharcos emlékmű-pályaterveit és makettfotóit technikai okokból kizárták a budapesti tervpályázatból, így sem a zsűri, sem a Műcsarnok közönsége nem láthatta azokat — terveit ezért saját honlapján (www.kolozsy.com.au) tette közzé.

Frissítés: hét nyugati dokumentumfilm DVD-n a felvilágosító munkához

A Lobbi hét, 1956-ról szóló nyugati televíziós dokumentumfilmet — a CBS “Revolt in Hungary” (1958), az NBC “Ten Years Later” (1966), a BBC “Cry Hungary” (1996), a PBS “Back to Hungary” (1990), a CNN “Cold War: After Stalin, 1953–1956” (1998), az NBC “Freedom’s Fury” (2000) és a Gati Productions “Starting Over in America” (2002) című filmjeit — kívánta DVD-n elérhetővé tenni a tagok számára, arra buzdítva őket, hogy egyetemeken, középiskolákban, templomokban és könyvtárakban szervezzenek vetítéssel egybekötött, kérdés-válasz jellegű felvilágosító rendezvényeket az 50. évfordulóra készülve. A megrendeléseket szeptemberben összesítették, hogy Szörényi Éva emlékbizottságával közösen rendeljék meg a szükséges példányszámot, s október-november folyamán eljuttassák azokat a szervezőknek.

Frissítés: DVD-csomag, emlékpark, emlékérmek és a Laping-könyv új kiadása

A Lobbi véglegesítette a hét dokumentumfilmet tartalmazó DVD-csomag részleteit: két, egyenként két órás lemezen (60 dollárért, önköltségi áron) kínálták a filmeket, illetve pár napra ingyen is kölcsönözhetővé tették azokat — a Duna TV magyar felirattal ugyanezt az anyagot is sugározni tervezte.

Szarvas József, az Európai Szabadságharcos Szövetség soros elnöke nyílt levélben kérte Budapest I. kerületének polgármesterét, hogy a tabáni parkban álló, 1996-ban az 56-os veteránok adományaiból felállított emlékmű környékét alakítsák át hivatalos “56-os Emlékparkká” — virágágyakkal, padokkal, sétányokkal —, rámutatva, hogy a Felvonulási téri, 650 millió forintból épülő központi emlékmű költségének töredéke is elég volna erre, s hogy egy ilyen emlékpark a főváros örök büszkesége és zarándokhelye lehetne.

A kaliforniai 50. évfordulós szervezőbizottság 20 000 dolláros befektetéssel díszes 1956-os emlékérmet adott ki (ezüstből 100, bronzból 50 dollárért), amelyet a Lobbi ajándékként vagy elismerésként ajánlott a tagoknak. Francis Laping, a “Remember Hungary 1956” fotódokumentum-kötet szerkesztője újra ki kívánta adni nagysikerű könyvét, kibővítve az elmúlt évtizedekben előkerült új anyaggal, s segítséget kért ehhez a Lobbi tagjaitól.

Frissítés: kongresszusi fogadás — és egy pontosítás

A Lobbi örömmel köszöntötte az American Hungarian Federation (AMSZ) washingtoni elnökének, Koszorús Ferencnek a kezdeményezését: 2005. október 19-én kongresszusi fogadást rendeztek 1956 hőseinek tiszteletére a Capitolium Rayburn épületében, ahol a Kovats Mihály Szabadság-érmet adták át képviselőknek és amerikai magyaroknak. Ugyanakkor a Lobbi felhívta a figyelmet arra, hogy az AMSZ nevében kiküldött tájékoztatóban megalapozatlan állítások is szerepeltek — például hogy Tóth Imre a Nagy Imre-kormány tagja lett volna, vagy hogy a felsorolt könyvek szerzői az AMSZ tagjai lennének —, s hangsúlyozta, hogy az ilyen pontatlanságok rombolják az akció hitelét.

Frissítés: Perr Gyula halála, egy dátumhelyesbítés, és a Dalai Láma emléke

Az 50. évfordulóra készülő munka közben a Lobbi bejelentette Perr Gyula (“Gyuszi”) halálát — a Körtéri harcok egyik résztvevőjéről és sebesült bajtársáról, Marikáról szóló megrázó visszaemlékezés önálló bejegyzésben olvasható. A DVD-csomaggal kapcsolatban helyesbítést is közöltek: az első lemez harmadik filmje, a BBC “Cry Hungary” nem 1986-ban, hanem 1996-ban készült.

Lipták Béla megosztotta a New York Timesnak írt levelét is, amelyben felidézte: 1957-ben, Bostonban, magyar menekült diáktársaival éjszakába nyúlóan azon dolgoztak, hogy megállítsák a forradalom leverése utáni megtorlásokat, amikor egy sáfrányszínű ruhás, mélyen meghajló fiatal férfi kopogott be hozzájuk — akiről akkor még nem tudták, hogy ő a Dalai Láma egy fiatal képviselője. A távozó, mosolygó alak üzenetét egy amerikai diák fordította le nekik: “Győztetek. A tankok nem tudják legyőzni az eszméket.”

Forrás: Magyar Lobbi, 2004. május 28., 2004. szeptember 17., 2005. február 11., 2005. február 18., 2005. február 25., 2005. április 22., 2005. május 27., 2005. június 10., 2005. június 17., 2005. július 8., 2005. július 15., 2005. július 29., 2005. szeptember 9., 2005. szeptember 16. és 2005. szeptember 30.