by Halmos Bela
A gyímesi csángók a gyímesi-szorosban, a Tatros folyo es a hozza csatlakozo patakok volgyeben elnek. A harom nagyobb es legismertebb kozseg: Gyímesfelsölok, Gyímesközeplok es Gyímesbükk, valamint
a tobbi apro telepules lakossaga fokent a csiki szekelyekbol,
kisebb reszben a moldvai magyarokbol es romanokbol szarmazo,
magyar anyanyelvu nepcsoport. Megelhetesuk forrasa – jo termofold
hijan – a havasi allattartas es a fakitermeles.
A magyar nepi kulturaban kulonleges szerepet jatszo gyímesi csángók zenejerol,
tancarol Kallos Zoltan es Martin Gyorgy, a terulet legavatottab
kutatoi a kovetkezoket irjak:

" A tobbezer lelkes romai katolikus
gyímesi csangosagot a szekelyseg egyik jellegzetes etnikai csoportjakent
tartjuk szamon. Valoszinuleg a csiki falvakbol koltoztek a XVIII
– XIX. Szazadban a Tatros volgyebe s onnan terjeszkedtek tovabb
a havasokba. Nepi kulturajuk a (csiki szekelyekhez hasonlo) nyelvjaras,
a viselet, a szokasok, a zene- es a tanckincs stb. – a telepulesek szetszortsaga ellenere is igen egyseges. A tancok sokfelesege
es a tancalkalmak bosege tekinteteben kiemelkednek a magyar nepcsoportok
kozul. Eddig a Gyímesi Csángóknal 35 fele tancalkalmat es mintegy
30 tancfajtat tarthatunk szamon A gyímesi csángók gazdag tanckeszletet
harom stilusretegbe oszthatjuk:

I. Karpat-medencei
II. Balkani- es
III. Kozeperopai jellegu tancokra.

E harom reteg – a tancok formai-zenei es funkcionalis jegyei alapjan-
vilagosan elvalik egymastol. A tancrepertoar hasonlo gazdagsagaval,
sokretusegevel es a tanckultura ily eles retegzodesevel masutt
ritkan talalkozhatunk. A Gyímesi csangosag telepulesei ugyanis
ket jelentos es egymastol nagymertekben eluto europai tancdialektus
mesgyejen fekszenek, megpedig a kozeperopai-karpatmedencei es
a delkeleteuropai-balkani tancdialektus erintkezesi vonalan,
atmeneti teruleten. E ket, egymastol jellegeben, szerkezeteben,
tancformaiban, mufajaiban es tipusaiban teljesen eltero tanckultura
keveredese es gazdagito kolcsonhatasa jellemzi tanckincsuket.
A Balkan es a Karpatmendence tanckulturaja kozott ma dialektusbeli
eltereskent jelentkezo nagy kulonbseg tulajdonkeppen ket torteneti
korszak uralkodo tancstilusainak ,a tancformainak eltereseibol
adodik. E ket terulet fejlodesbeli faziseltolodasa kovetkezmenyekent
az egyik a kozepkor, a masik az ujkori Europa jellegzetes tancformainak kesoi hordozoja. A Gyímesi csangosag peremhelyzete reven mindket
dialektus tanckulturajat archaikus formaban orizte meg" A tancokhoz
hasonloan a Gyímesi hangszeres zene is orzi ezt a stilusbeli
es mufajbeli gazdagsagot.
A Karpat-medencei reteget a kovetkezo
tancdalamok kepviselik: "lassu magyaros", "lassu csardas", "sebes
csardas", "felolahos", "verbunk", kettos jartatoja es siruloje".
A balkani reteghez tartozo, roman eredetu tancok: "hejsza", "hosszuhavasai",
"kerekes", "korobjaszka". A tancdallamok mellett meg "keservesek"
es "lakodalmi marsok" is vannak. A gyimesi zenekar tulajdonkeppen ket hangszerbol all: ezek a dallamot jatszo hegedu ("mozsika")
es az "utogardon", amely ritmus- es bourdon-jellegu kiserettel
segiti a primas jatekat.

A hegedun neha megtalalhato az otodok
hur. Ezt az un. "zengohurt" a hegedufejbe hatul merolegesen beallitott
kulcstol a fogolap alatt kivajt horonyban vezetik az atfurt labon
keresztul a hurtartoig. A rendszerint a-ra hangolt hur felhangokkal
dusitja s igy erositi a hegedu hangjat, jobban hallhatova teszi
az erosites nelkul, altalaban egyedul muzsikalo primas jatekat.

A korabban hazilag keszitett, mostanaban inkabb csellobol atalakitott utogardon egyedulallo jelenseg a magyar nepzeneben. Sot, Europaban is csak egyetlen hasonlo hangszerrol tudunk: "Ilyen
hangszer a del-franciaorszagi tambourine du Bearn, amit jatekosa
felkezzel hasznal^Å" (Sari Balint). A nagyjabol cselo meretu
es formaju hangszeren harom-negy hur van, ezek kozul a legvekonyabb
altalaban d-re, a tobbi D-re van hangolva. A gardonos a vastag
hurokat egy palcaval uti, mig a vekony hurt ("pengetohur") balkezzel
pengeti ugy, hogy a felemelt hurt visszacsapatja a fogolapra.
Ezzel a jatekmoddal az utogardon a ketfeneku dob hangzasat utanozza.
A gyimesi csangok zenei hagyomanyait vizsgalo Dincser Oszkar
szerint ez hangszer feltehetoen a viola-felek leszarmazottja.

A gyimesi stilusu hegedules a magyar nepzeneben a legregiesebb eloadasmodot es jatektechnikat orizte meg. A marokra fogott, vallhoz tamasztott hegedun a primas ugy jatszik, hogy a 2. Fekvest
tekinti alaphelyzetnek. Ebbol fakadoan kulonleges ujjrendet hasznal:
a hangokat sokszor ures huron vagy 1. Es 2. Ujjal lefogva szolaltatja
meg leginkabb, a 3. Ujj hasznalata ritkabb, s a 4. Ujjal szinte
alig jatszik. Gyakori a kvintparhuzam (foleg az a- es e-hurokon)
alkalmazasa es az also ures hurok tortakkord-jellegu megszolaltatasa.
Az ornamentika keves elemet hasznaljak, ezek kozul az ujjrendbol
is fakado glisszandok, az also-felso valtohangok es a tenyerbol
vibralt trillak a legjellemsobbek. Ritka eset ugyanis, hogy egy
primas a hegedules mellett ugyanakkor enekeljen is.

Az utogardonon
jatszott kiseretritmusok tobbsegeben az utes es a csipes (pizzicato)
szabalyosan valtakozik, de nehany kulonleges ritmuskeplettel
is talalkozunk: a lassu magyaros kiserete aszimetrikus, a kettose
szinkopas luktetesu. Termeszetesen az improvizalt, a tancot koveto
hegedujatek mellett a gardonozas sem mechanikusan ismetlodo ritmuselemek
sorozata. A hegedu jatekahoz es a tanchoz igazodva, azt segitve
a gardonos is varial, s olykor egesz bonyolult ritmusokat es
kulonleges hanghatasokat is hallhatunk.