A Magyar Lobbi 2011. évi akciólevele Lipták Béla levelét közölte egy chicagói szövetségi bírósági perrel kapcsolatban, amelyben holokauszt-túlélők örökösei perelték a Magyar Nemzeti Bankot és több kereskedelmi bankot. Az alábbiakban Lipták saját szavaival, hozzá híven ismertetjük az akciólevél tartalmát; a per tényállását és Lipták álláspontját egyaránt az ő megfogalmazásában közöljük, adjudikáció vagy szerkesztői állásfoglalás nélkül.

Az akciólevél szerint Samuel Der-Yeghiayan chicagói szövetségi bíró elutasította az alperesek — a Magyar Nemzeti Bank, az OTP, az Erste Bank és az MKB — kérelmét, hogy szüntessék meg az ellenük indított, #10C1884 számú keresetet, arra hivatkozva, hogy e bankok kereskedelmi kapcsolatban állnak az Egyesült Államokkal. A vasúttársaság, a MÁV elleni párhuzamos perben a 95 örökös 1,24 milliárd dollárt, a bankok elleni perben pedig 2 milliárd dollárt — plusz az 1944 óta felhalmozódott kamatokat — követeltek. Lipták megjegyezte, hogy az OTP a vádak tárgyát képező időszakban, amikor a magyar zsidóság javait elrabolták és a zsidókat deportálták, illetve gettókba zárták, még nem is létezett — az OTP csak 1949-ben alakult.

Lipták szerint ez a per egy ártalmas körfolyamat része, amely a megbékélés és a kölcsönös megértés helyett tovább szítja a feszültséget zsidó és nem zsidó származású magyarok között. Véleménye szerint Magyarország jóhírét az szolgálná, ha a magyar zsidóság vezetői tanúsítanák hazaszeretetüket azzal, hogy megvédik az országot az ilyen perektől — ugyanakkor elismerte, hogy ehhez a többségi társadalomnak is meg kellene értenie és tisztelnie kellene a magyar zsidóságot, hogy az otthon érezhesse magát az országban.

A bírónak írt levelében Lipták leírta, hogy Magyarországot 1945 márciusától a németek, majd röviddel utána a szovjetek szállták meg, s ezen megszállások alatt sok magyar — köztük saját családja is — veszítette el vagyonát, sokakat deportáltak vagy megöltek; elismerte, hogy a magyar zsidóság e két megszállás alatt sokkal többet szenvedett, de állítása szerint minden magyar szenvedett. Azzal érvelt, hogy egy ilyen per Magyarország jóhírét és anyagilag küzdő lakosságát egyaránt károsítja, s — állítása szerint — az antiszemiták gyűlöletkampányát is segíti. Ezért azt kérte a bírótól, hogy ítéletével teremtsen precedenst: ne csak a felpereseknek adjon elutasító ítéletet, hanem kötelezze is őket az alperesek teljes jogi költségeinek megfizetésére. Levelében megemlítette, hogy saját felesége a szovjet megszállás alatt deportálásban részesült, s hogy a család egy barátját, Melocco Jánost — Mindszenty József bíboros megkínzásáról szóló tudósítása miatt — felakasztották.

Forrás: Magyar Lobbi, 2011. (Lipták Béla levele Samuel Der-Yeghiayan bírónak.)