Székelyföldi JegyzetekÁrpádtól ÁrpádigAmerican Hungarian MuseumAHFCAHEASupport this work →
QR: Donate via Zeffy Support this work →

Hungarian Online Resources

est. 1993 by UMCP Hungarian American Student Association

1956-os Forradalom — October 23 National Day

kehidai Deák Ferenc (1803. október 17. Söjtör – 1876. január 28. Budapest)

Szülei korai halála után Antal bátyja nevelte, iskoláztatta. Nagykanizsán és Pápán végezte középiskolai tanulmányait, Győrben jogot végzett, Pesten ügyvédként helyezkedett el, majd Zala vármegyében egyszerre három tisztséget is elvállalt: tiszti ügyész, árvaszéki jegyző és helyettes alispán lett. 1833 – ban bátyja lemondott addigi országgyűlési követi tisztéről, mire őt választották meg helyette. Pozsonyban a liberális ellenzéket párttá kovácsolja, vezérszónokuk lesz. 1839-ben az Magyar Tudományos Akadémia tagjai közé választják. Az 1843/44-es országgyűlés idején a kormánypárt csalásai miatt nem foglalja el követi helyét.

1845-ben a Védegylet tagja lett, de politikailag Kossuth és Széchenyi eszméi között állt. 1847/48-ban ismét követ lett, de csak március közepén kapcsolódott be az érdemi munkába. Április 11. –szeptember 11. között igazságügyi miniszter, Batthyány Lajos miniszterelnök jobb keze, Windisch-Grätz támadásakor a bicskei küldöttség tagja. Pestről nem tudott eljutni Debrecenbe, (Zalaszentgrót képviselője volt) ezért visszavonult kehidai birtokára (ma: Kehidakustány) 1851-ben Schmerling, osztrák igazságügyminiszter felszólította, hogy vegyen részt az igazságügyi reformok tárgyalásában, de ezt nem vállalta el. 1854-ben a pesti „Angol Királynő" szállóba költözik, a következő évben pedig az MTA elnöke lesz.

1860 december 29-én Ferenc József császár kihallgatásra kérette, hogy vele is megvitassa a kiadatás előtt álló februári pátenst, amivel azonban Deák nem értett egyet. Az 1861-es országgyűlés előtt részt vett az országbírói értekezleten, Pest belvárosi képviselője és egyben az u.n. felirati párt vezére lett. Május 13-án megtartotta felirati beszédét és javaslatát, miszerint szerkesszenek feliratot a királyhoz a 48-as alkotmány visszaállítása miatt. Annak visszautasítása után, augusztus 8-án újat szerkeszt. 1865 április 15-én a Pesti Naplóban megjelenik az. u.n. Húsvéti Cikke, amelyben a jövőbeni kiegyezést körvonalazza. Az 1865-ös országgyűlés pártja győzelmét hozza meg számára: (48-as törvények, a megyei autonómia visszaállítása, dualisztikus tervek) 1866-ban egy újabb császári meghallgatás alkalmával gróf Andrássy Gyulát ajánlja miniszterelnöknek. 1867-ben Kossuth Deáknak címezve megírja a kiegyezés-ellenes u.n. Kassandra levelet. A kiegyezést követően visszavonul a politikától, de haláláig neve tartja össze különböző platformokból álló pártját. A Kerepesi temető egyik mauzóleumában nyugszik.