Balavány György
2005. október 19. 0:01

Magyar Nemzet
Hallott ön a tavalyelõtti holland baromfivészrõl? Nem hallott. Pedig amikor Belgiumba és Németországba is átcsapott, negyvenötmillió szárnyast, a teljes állomány egyharmadát ölték le a gumikesztyûvel és védõmaszkkal felszerelt különítményesek. Egy állatorvos meghalt, mert nem tartotta be a biztonsági elõírásokat. Félmilliárd euró volt a kár. Az ottani baromfiágazat azóta talpra állt.

Nálunk fõleg Kelet-Magyarországon, a veszélyeztetett Romániához közel esõ területeken élnek sokan baromfiból. Nemrég korszerûsítéseket hajtottak végre az uniós szabványoknak megfelelõen, jórészt hitelekbõl. Most rettegnek és imádkoznak. Ha baj lesz, ez az ágazat nem fog két év alatt talpra állni.

A probléma gyökere, hogy túlságosan szeretjük a csirkét. Még a csontközelben fekete húsú, taplószáraz, olykor enyhén halszagú változatot is, melybõl hazánkban több százezer tonna vár késre. Hogy miért fekete a csont körül, arról megoszlanak a vélemények: egyesek szerint a növekedésgyorsító adaléktól, mások szerint attól, hogy nem véreztetik ki õket rendesen. Nincs rá idõ.

Emlékszem, anyám mindig jól kivéreztette; fölkapott egyet az udvaron bóklászó szárnyasok közül, borotvaéles konyhakéssel elvágta a csapkodó áldozat nyakát, és várt pár percig, hogy kipumpálódjon a vér az állatból. Hófehér volt a rántott csirke húsa, le lehetett szopogatni a csontot.

Ma már nem csak hét végén eszünk csirkét. Emiatt szorosan összezárva rengeteg szárnyas torlódik Európa-szerte a tenyésztõüzemekben. Ezzel teljesítettük a betegség gyors terjedésének elsõ feltételét. A második feltétel megteremtéséhez, az életképes kórokozó megjelenéséhez a legjobb út a változatos és sûrû vakcinázás, valamint a környezet fokozott vegyszerterhelése, ami ellen a vírus pazar mutációkkal védekezik. Mindezek miatt 1955 óta huszonnégy ízben robbant ki madárinfluenza Európában, de a maihoz hasonló sajtó- és hisztériakampány egyiket se kísérte.

Jó dolog az óvatosság, meg aztán gyorsul a médiatempó, de van itt néhány konok tény. Egy: az inkriminált vírusnak az utóbbi években alig több mint hatvan áldozata volt világszerte; az érintetteket nem vigasztalja a statisztika, de ennyien egy kis országban belehalnak egy tél végi influenzajárványba. Azonkívül a sztárvírusnak nem létezik emberrõl emberre terjedõ változata. Kialakulhat, de a multiplex rendszerben, amit világnak nevezünk, kering még néhány kórokozó, hasonló lehetõséggel. Mégsem oltjuk be mindegyik ellen a magyar minisztereket.

Cui prodest? – kinek jó a madárinfluenza körüli felhajtás? A baromfis gazdáknak nagyon rossz; különösen az unióban egyre népszerûbb, tiszta húst biztosító szabadtartású ágazatnak, ahol a szárnyas kapirgálhat az udvaron, kap lucernát meg tyúkhúrt, és érintkezhet a vándormadarak ürülékével. Még senki sem bizonyította, hogy a vándormadarak terjesztik a kórt, de ha ez az ágazat összeomlik, nem marad a fekete csontú, nagyüzemi csirkének versenytársa. A vakcinákat elõállító gyógyszercégek egészen biztosan jól járnak; és jól járhat az a kormány, amelyik totális csõdbe kergette a magyar egészségügyet, s most alkalma van fenemód hatékonynak, gyorsnak, lendületesnek és elkötelezettnek látszani. Ám hadd okozzak gyors csalódást az összeesküvés-elméletek kedvelõinek: nem gondolom, hogy Gyurcsány Ferenc rendelte a madárinfluenza-vírust az ufóktól. Igaz, ezt kizáró bizonyítékkal sem rendelkezem.

A kivéreztetés idõigényes munka. Négy éve tart, lassan befejezik.
Hogy fehér legyél, te rút, szibarita váz!

Hogyan pusztítsuk el otthon az esetlegesen fertõzött húsról a vírust?
2005. október 14., péntek 13:27

A hivatal vezetõje szerint a most megjelent kórokozó bár komoly betegséget okoz, megfelelõ eljárással könnyen elpusztítható.

– Ez egy olyan vírus, ami nagyon nehezen fertõzi meg az embert, és ezért csak akkor jöhet létre ilyen fertõzés, hogy ha valóban nagyszámban nagyon súlyos fertõzés éri az emberi szervezetet. Egy-két vírus részecske pedig nem tekinthetõ ilyen szempontból betegség okozónak – mondta Szeinczné Szabó Mária a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal vezetõje.

A szakember elmondta: a jelenlegi ismeretek szerint a kórokozó a szárnyasok tolláról, almáról, testfelületérõl kerül a levegõbe, és onnan a légutakba. Nem terjed étellel, sõt hasonlóan más vírusokhoz például hõkezeléssel is könnyen elpusztítható.

– Magyarországra nem jött még be ilyen termék Magyarországon ilyen megbetegedés nem alakult ki, a magyar állatállományban nincs jelen ez a vírus jelenleg és amennyiben valamilyen módon valaki olyan fagyasztott baromfihoz jutna, ami megkerülte ezeket az ellenõrzési csatornákat és rajta lenne egy-két vírus, az el fog pusztulni a szokásos konyhatechnológiai mûveletek során. Az Egészségügyi Világszervezet sem ajánl semmiféle különös óvintézkedést – tette hozzá Szeinczné Szabó Mária.

A hivatal vezetõjétõl azt is megtudtuk, hogy gyorsriasztási rendszerükön keresztül folyamatosan kapnak értesülést az élelmiszerszállítmányokról, amelyek bármilyen szempontból veszélyt jelenthetnek az emberre. A madárinfluenza vírus megjelenése óta pedig fokozottan figyelik a szárnyas-szállítmányokat, fertõzött élelmiszerrõl azonban eddig nem érkezett hír.

Discussion/Fórum