A Magyar Lobbi akciólevele Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz, amiért megköszönte Oroszországnak Magyarország 1945-ös “felszabadítását” — Kunckel Dietrichné Fényes Ildikó (LAMOSZSZ) támogató levelével. Részlet a Magyar Lobbi 2005. február 25-i akció köréből.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tudom, hogy Ön jót akar, amikor Putyin elnöknek megköszöni, hogy az orosz csapatok 1945-ben felszabadították hazánkat, s hogy örül, hogy ezen alkalomból visszakaphatjuk a Sárospataki Könyvtárból elhurcolt könyveinket. Tudom, hogy Ön a megbékélést kívánja szolgálni, és hogy nincsenek személyes emlékei 1945-ről.

Viszont azt is tudom, hogy 1945. április 4-ét a magyar nép nem a felszabadulás, hanem a “csöbörből vödörbe esés” napjaként éli meg emlékezetében — hiszen az egész országra kiterjedő szabadrablást, a magyar asszonyok megerőszakolását, a hadifoglyok tízezreinek szenvedését hozta, és megalapozta azt a kommunista diktatúrát, amely 40 év szenvedést hozott a magyarságra.

Gondolja-e Miniszterelnök Úr, hogy egy német győzelem esetén is meg kellett volna köszönnünk a Gestapo vezetőjének 1944. március 19-ét, hogy kendőt vethessünk a múltra? Nem, Miniszterelnök Úr — az igazság makacs dolog! Magyarországon nagy szükség van arra, hogy a megbékélést az igazságra alapozzuk. A recski raboknak és rabtartóknak, a Terror Háza kínzottjainak és kínzóinak unokái csak úgy építhetik együtt a szebb magyar jövőt, ha a bűnösök bocsánatot kérnek népüktől — ehhez nem kell bosszú, nem kell Nürnberg vagy akasztás, csak az igazság kimondása.

Lipták Béla

Kunckel Dietrichné Fényes Ildikó (LAMOSZSZ elnöke) levele

Kedves Béla! Megdöbbenéssel, nagy csalódással és mély fájdalommal értesültünk, hogy a magyar miniszterelnök Oroszországban megköszönte az orosz kormánynak, hogy a Vörös Hadsereg “felszabadította” Magyarországot 1945-ben, s hogy otthon a kormány megünnepelte ezt a tragikus eseményt. A Vörös Hadsereg ellenséges, megszálló erőként tört be hazánkba — gyilkoltak, romboltak, asszonyainkat megtiporták, majd 40 éven át kifosztották és rabszolgasorba döntötték az ország lakosságát; 1956-ban pedig brutális túlerővel tiporták le a szabadságharcot.

Magyarország 1944. március 19-én vesztette el függetlenségét a német megszállással, de a náci erőket a Szovjetunió nem egyedül győzte le, hanem a Szövetségesekkel együtt — csak geopolitikai fekvése miatt lett hazánk a Vörös Hadsereg színtere. A “felszabadítás” fogalmának fenntartása nemcsak történelemhamisítás, hanem a mai világpolitikai helyzetben anakronisztikus is, magyar szempontból pedig felháborító ezt a tragikus eseményt megalázkodóan megköszönni és ünnepelni. Tanácsot kért, hogyan lehetne leghathatósabban kifejezni a tiltakozást — például egy, a miniszterelnöknek és a médiának elküldött aláírásgyűjtéssel.

Kunckel Dietrichné Fényes Ildikó, LAMOSZSZ elnöke

Forrás: Magyar Lobbi, 2005. február 25.