1580-1629

Erdély fejedelme, Krisztus egyházát szerető, annak építésén fáradozó nagy államférfi volt. Felismerte, hogy a magyarság megmaradásának záloga a protestantizmus megmaradása.

1580-ban Marosillyén született, Báthori Zsigmond erdélyi fejedelem udvarában nevelkedett.
Ifjú évei igen zaklatottak: török elleni hadjáratban, Mihály vajda ellen harcokban vesz részt, küzdött Székely Mózes seregében
A vesztes csaták után többször is török földre menekült.

1613: Erdély fejedelmévé választják
Fő célja: a vallás szabadságát megőrzése, a Habsburg és Török Birodalom közé ékelődött Erdély megerősödésének és fennmaradásának biztosítása. Ezért kapcsolódott be az Európában folyó harmincéves háborúba három ízben is.
A Bethlen sikerei nyomán megkötött békék orvosolták a rendi és vallási sérelmeket, biztosították a vallás szabad gyakorlását a királyi Magyarország lakosai számára is.
Bethlen Gábor hitéhez és egyházához ragaszkodó buzgó református volt. A más felekezethez tartozókat becsülte és segítette. Támogatta a katolikus Káldi György bibliafordítását is.

1629-ben rendeletben biztosítja a prédikátorok és azok leszármazottjai számára közös nemesi levéllel a nemesi rangot.
Bethlen iskolapolitikája is rendkívül célratörő volt. Szélesítette és modernizálta az alsó fokú oktatást, de nagyon fontosnak tartotta egy európai színvonalú felsőoktatási intézmény létrehozását is. Így született meg a fejedelmi székvárosban, Gyulafehérváron a gimnázium, amelyet később a fejedelem akadémiai rangra emelt. Számos jeles magyar és külföldi tanár, tudós munkálkodott ennek az intézménynek a felemelésén. A herborni egyetemről jött az enciklopédia-szerző Alsted, a természettudós Bisterfield és a nyelvész Piscator.

Bethlen támogatásával sok magyar diák tanult külföldi egyetemeken is. Bethlen nagy gondot fordított a könyvtárfejlesztésre. Maga a fejedelem is sokat és rendszeresen olvasott. A könyvtárfejlesztést szolgálta a gyulafehérvári nyomda alapítása, illetve a már működő debreceni, brassói nyomdák támogatása. Ezekben a nyomdákban a hitvitázó iratok, prédikációgyűjtemények, bibliai könyvek magyarázatai mellett az államigazgatást segítő kiadványok is megjelentek. Nemcsak magyar, de német, latin, szlovák, sőt román nyelven.

A gyulafehérvári fejedelmi udvar – különösen Bethlen második, Brandenburgi Katalinnal kötött házassága után – fényűző fejedelmi udvar volt. A reneszánsz stílusban épült palotában flandriai gobelinek, selyem és bársony terítők, függönyök, keleti szőnyegek, tették otthonossá a kőpadlós termeket. Finom berakásos felületű bútorzat biztosított méltó keretet a fejedelem udvartartásának. Nemcsak Gyulafehérváron, de országa más városában is pompás épületek emelkedtek. Olasz mesterek építették Várad, Fogaras, Alvinc, Déva várkastélyait.

1629-ben hunyt el.