Magyarszovát (Suatu) Kolozs megyei kisközség, Kolozsvártól mintegy 36 km-re fekszik. Lakossága kb. 2800 lélek, kétharmada magyar, egyharmada román, elenyészo részben cigány. A faluban a magyarok unitárius illetve református vallásúak, a románok többsége ortodox, kisebb részben görög katolikus. A falu két részre tagolódik, Alsó- és Felsoszovát. A felsoszovátiak unitáriusok és nemesi eredetuek, míg az alsószovátiak reformátusok és jobbágyok.
A két falurész közötti társadalmi különbség magnyilvánult a női ingek díszítésében illetve a táncban is volt némi letérés. A falu első írásos említése 1213-ból való, a gótikus stílusban épült unitárius templomban ma is láthatók a freskó töredékei. A szentélyben egy XV. századi szobor ékeskedik. A református templomban, amelyet a XVII. század végén épített újjá Bánffy Dénes özvegye, egy 1682-bol származó sírfelirat látható. Mivel a falu – annak ellenére, hogy viszonylag közel fekszik Kolozsvárhoz – eléggé elszigetelt volt, úgy szellemi, mint tárgyi vonatkozásban igen régies hagyományokat őrzött meg napjainkig.

Nyelvjárását, viseletét tekintve az észak-mezoségi néprajzi tájegységbe sorolható, bár nyelvjárásában egy néhány elem a moldvai magyar csángók felé mutat (pl. kucsa, csúk, dzsermek, madzsar, éppend, stb.) Zenéjét tekintve elmondhatjuk, hogy igen sok, a magyar népzene mélyebb rétegeibe sorolható dallamot oriztek meg napjainkig. Általános az igen gazdagon díszített dallamok előadása, ami az újabb stílushoz tartozó dallamokra is vonatkozik.

A táncaik felsorolásánál különérdekesség, hogy hiányzik a csárdás elnevezés. A táncrend egy régies állapotot tükröz:
1. Legényes táncok: – ritka magyar – suru magyar A szováti elnevezés szerint a kurázsi (románul: curaj)) az itteni értelemben vetélkedést jelent.

2. Magyar vagy négyes: párosan, vagy négyes köröket alkotva járják.

3. Akasztós vagy lassú cigánytánc: régi lassú tánc, elnevezésének semmi köze nincs a cigányokhoz sem a mozgásban, sem a zenében. Ehhez a tánctípushoz tartozó dallamok egy része egy közösségen belül egy nemzetség nevéhez kapcsolódik, Szovát esetében a Csete nemzetséghez (Cseték tánca).

4. Szászka, szásztánc vagy cigánytánc: a tulajdonképpeni lassú csárdás, amelyet ügyesebb táncos legények két lánnyal is járnak.

5. Összerázás, szökos: a gyors csárdásnak a régiesebb, lassabb formája. A táncszók helyi elnevezése: rikótozás. A magyarszováti zenekar összetétele megegyezik a "szokásos" erdélyi vonósbanda felállásával: prímás, kontrás, bogos.

Hangszereik közül a hegedű azonos a közismerttel, a kontra a Mezőségen általánosan elterjedttel egyezik meg. Hegedűből és klasszikus brácsából alakítják ki, úgy, hogy a lábat egyenesre vágják, három húrt tesznek rá, ami által a húrok egy síkban helyezkednek el. Így egyszerre tudjá k megszólaltatni a húrokat, amelyek alkalmasak lesznek a hármashangzatok egyidejű megszólaltatására. A nagybőgő két-három húros, de általában csak egy húron játszanak.

Kallós Zoltán