Sepsiszentgyörgyön megalakult a Székely Nemzeti Tanács, amelynek célja Székelyföld ?shonos lakossága, a székelység nevében igényelni és elnyerni a történelmi terület autonómiáját.

A Megyei Könyvtár Gábor Áron termében a székely himnusz eléneklése után kezd?dött meg a rendezvény, melyen közel 400 települési illetve széki küldött vett részt. A zsúfolásig megtelt helyiségben többen nem kaptak ül?helyet, így sokan a kihangosított el?csarnokban hallgatták a felszólalásokat.

Dénes Csaba, a Sepsi Református Egyházmegye esperesének áldása után Tulit Attila, a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményez? Testületének háromszéki tagja köszöntötte a székely székek küldötteit, és a meghívott vendégeket. Beszédében elmondta, méltóképpen döntött úgy a Kezdeményez? Testület, hogy a Székely Nemzeti Tanács megalakulásának helyszíne éppen az a hely legyen, ahol ?seink másfél évszázaddal ezel?tt az önvédelmi harc vállalása és megszervezése ügyében döntöttek, és ahol a legendás hír? mondat elhangzott: Lesz ágyú! – Székelyföld magyar lakosságának jó része újból az önvédelmi harc vállalása mellett döntött – jelentette ki Tulit, majd hozzátette: az önpusztító apró lépések után, egy évtizedes mell?zésb?l és ámításból ocsúdva áll ki elorzott jogaiért, az önrendelkezés megszerzéséért a székelység.

Tulit Attila szerint meg kellett tapasztalni a közönyt, a megfélemlítési szándékot, a megbélyegzést, a lekicsinylés és elbátortalanítás sok apró fortélyát, ám mint mondta, a szemrehányás és a felel?sségre vonás helyett, amely a választott vezet?inket illetné, inkább azt a gondolatot dédelgetjük, hogy a megpróbáltatások legvégs? idején szokott elkövetkezni a fordulat.

A köszönt? beszédet követ?en Borsos Géza, a Kezdeményez? Testület soros ügyviv?je ismertette a napirendet. El?bb a 8 szék, Maros, Udvarhely, Csík, Gyergyó, Orbai, Kézdi, Bardoc- Miklósvár és Sepsi történelmi székek választott vezet?i tettek jelentést arról, hogy az általuk képviselt régió hány településén alakultak meg a székely tanácsok. A számbavételb?l kiderült, hogy Székelyföldön 105 települési tanács jött létre. A jelentéstétel után megalakult a Székely Nemzeti Tanács, amelynek létrejöttét a Szózat eléneklése tette még ünnepélyesebbé.

Egyetlen javaslat hangzott el az elnöki tisztségre, Csapó I. Józsefet az autonómiastatútum tervezetének kidolgozóját közfelkiáltással választották meg a Székely Nemzeti Tanács elnökének. Alelnökök: Borsos Géza Gyergyó, Gazda József Orbai, Izsák Balázs Maros, Sántha Imre Kézdi, Szász Jen? Udvarhely, György Attila Csík, Bán István Bardóc-Miklósvár, Ferencz Csaba, Kónya Ádám és Tulit Attila Sepsi széki küldöttek. Jegyz?k: András Imre és Farkas Csaba Udvarhely, Andrássy Árpád marosszéki küldött, egy hely pedig Csíkszéket illeti meg, ahol még nem hozták létre a Széki Székely Tanácsot.

Ezt követ?en Csapó I. József elnök felolvasta a székely székek önigazgatásáról, a Székelyföld autonómiájáról szóló határozatot, mely egyebek mellett kimondja: „a székely székek mai polgáraiként, Székelyföld lakóiként kinyilvánítjuk akaratunkat a székely székek önigazgatására, Székelyföld autonómiájára és autonómia-statútumának törvény általi jóváhagyására.”

Kónya Ádám, a Sepsiszentgyörgyi Székely Tanács elnöke tolmácsolta a Székelyföld autonómia-statútumának véglegesítésér?l és Románia parlamentje elé terjesztésér?l szóló határozatot, majd Ferencz Csaba, alelnök Kiáltványt olvasott fel a székelység önkormányzati törekvésér?l. A dokumentumban felkérik az Európai Unió államait, támogassák Székelyföld, a székely közösség autonómiatörekvéseit, hassanak oda, hogy a törvényerej? statútum által szavatolt székelyföldi területi autonómia legyen Románia egyik integrációs feltétele. A határozatokat kézfelemeléssel fogadta el a Székely Nemzeti Tanács.

Az üdvözl? beszédek sorát Szilágyi Zsolt parlamenti képvisel?, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kezdeményez? Testületének soros elnöke indította. Az autonómia azt jelenti, hogy szabadságban, jólétben, békében szeretnénk élni, ezt Nyugat-Európában, vagy a tengeren túl úgy hívják, stabilitás – mondta Szilágyi, majd hozzátette: az autonómia tagadása zavart, bizalmatlanságot eredményez. Szilágyi szerint a székelység autonómiája megvalósítható, egy realista vágy, de, mint mondta: csak annak sikerül, aki tervezni, és álmodni mer, azonban két ellenségünk van ezen az úton, az egyik, a félelem, a másik, a közöny. A magyar politikus hangsúlyozta, a hit és az elszántság továbbviszi közös ügyünket, függetlenül attól, hogy milyen rend?ri vagy ügyészi beavatkozással próbálják megfékezni azokat, akik a szabadságot építeni és nem rombolni akarják.

Szilágyi külön kiemelte Fodor Imre, Andrássy Árpád, T?kés András és Madaras Szilárd nevét, akiket szervezés közben a rend?rség igazoltatott, zaklatott, kihallgatott. Szilágyi Zsolt úgy gondolja, nem lehet demokráciában élni, ha a nyilvánosság nem létezik, ha a sajtó, a média hagyja azt, hogy ne csak az embereket, hanem az újságírókat is megfélemlítsék. A parlamenti képvisel? kifejtette: a magyarnak nincs nagyobb ellensége, mint a magyar, de az autonómia megvalósításában összefogásra van szükség, mint mondta, az a szövetségesünk, aki hisz abban, hogy a romániai magyarságnak az autonómián keresztül megmaradása és jöv?je van.

Szilágyi úgy véli: „Az autonómia ügye nem egy konjunkturális kérdés, hanem nemzeti érdek, és nem szabad a napi politika martalékává válnia.” Szilágyi Zsolt felszólalása után a Székely Nemzeti Tanács határozatot fogadott el az ezután létrehozandó Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsba való képviseletér?l. Ezt követ?en Csapó József egy katolikus csángó naptárt mutatva fel, kijelentette: miként a székelység az erdélyi és a magyar nemzet része, olyképpen a csángómagyarok is a székelység részét képezik.

Szász Jen? Székelyudvarhely polgármestere, a Polgári Szövetség elnöke beszédében felsorolva a magyarság eddigi kiváltságait, kijelentette: „magyar egyetemünk sem volna, ha az Orbán-kormány ezt számunkra nem teszi lehet?vé.” Eltelt 13 év, és nemzeti közösségünk Erdélyben csak fogyásról számolhat be, mégis mikor arra a kérdésre kell választ adnunk, hogy van-e magyar jöv? Erdélyben, Székelyföldön, akkor a mai nap után elmondhatjuk, igenis van – mondta Szász Jen?.

Minden székely felel?s minden magyarért hangzott el Király Zoltán, a Magyarok Világszövetsége alelnökének üdvözl? beszédében. Király úgy véli: az anyaország határain kívül rekedt magyarság függetlenségét úgy hívják, hogy kett?s állampolgárság és autonómia. Király Zoltán tolmácsolta Patrubány Miklósnak, a Magyarok Világszövetsége elnökének üdvözletét, majd Rákóczi-zászlót adományozott a Sepsiszentgyörgyi Székely Tanácsnak.

Ezután Csapó József nyilatkozatot olvasott fel, mely kimondja, a székelység közképviseletével felruházottak, a székelyföldi magyarok nevében igénylik a nemzeti hovatartozás alapján elnyerhet? magyar állampolgárságot. A Székely Nemzeti Tanács egyhangúlag elfogadta a dokumentumot, melyet holnap a Sepsiszentgyörgyre látogató Mádl Ferenc magyar köztársasági elnöknek nyújtanak át.

Ezt követ?en Vekov Károly parlamenti képvisel?, az RMDSZ-en belül m?köd? Nemzetépít? Platform nevében szólt, elmondva, -mindenképpen tudatosítanunk kell, hogy a Székely Nemzeti Tanács egy szükségszer? döntés, ahová el kellett jutnunk, mert identitástudatunk vállalását jelenti ez a határozat.

Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Platform nevében üdvözölte a Székely Nemzeti Tanácsot, majd Orbán Viktor, volt magyar miniszterelnök köszönt? levelét Szász Jen? tolmácsolta. Orbán Viktor szerint eljött az ideje, hogy mindannyian elismerjük, a szabadság nem elválaszt embereket és népeket, hanem összefog. A szabadság olyan, mint a szeretet, minél többet adunk másnak, annál több jut nekünk is. A volt magyar miniszterelnök úgy véli, aki a szabadságot szereti, az becsüli és szereti más szabadságát is, mint írja, egy nemzet sem követelhet magának több szabadságot, mint amennyit ? ad, külön-külön minden fiának.

T?kés László királyhágómelléki református püspök üdvözletét Gazda Zoltán, a Sepsiszentgyörgyi Székely Tanács tagja olvasta fel. T?kés levelében leszögezi: Most már valóban Markó Béla szövetségi elnök szobordöntöget? barátja, Nastase Adrian miniszterelnök, valamint ránk kaptatott ügyészei és rend?rei agilitásán áll vagy bukik, hogy következetes önrendelkezési küzdelmeink min? végre jutnak. Adja Isten, hogyha még ránk d?lne is a szittya magasság, az se vethessen gátat a székely autonómiának. T?kés László reméli, hogy a zavarodottság félreérthetetlen jelét mutató RMDSZ java és derék hada végre észbe fog kapni, és velünk együtt fog visszatérni a kolozsvári nyilatkozat forrásvidékére, akik pedig t?lünk leszakadtak, azoknak

Hajdu Viktor csapatában és Vasile Luca örökében lesz a jól megérdemelt helyük, költségvetésüket pedig a népbutítás és a korrupció tet?fokára hágott pánromán állam minden bizonnyal állni fogja. A Székely Nemzeti Tanács létrejöttét még üdvözölte Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Eva Maria Barki emberjogi szakért?, Zabolai Csekme Éva, a Magyarok Világszövetsége külügyi bizottságának tagja, és Anzelm Atya egyházi f?méltóság.

A köszöntések után Csapó I. József elnök záróbeszéde hangzott el. Csapó kifejtette: -Túlnyomó többségben, ?shonosként Székelyföldön, büszkén és méltósággal vállalni kell székely származásunkat, mert senki nem tagadhatja, hogy István koronázásától számítva, a magyar keresztény nemzet szerves része vagyunk, és élhetünk azzal a jogunkkal, hogy megfogalmazzuk az autonómia iránti igényünket.

A Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint nem kell félnünk, hiszen senkit nem támadunk, hanem az európai normáknak megfelel?en, az európai államokban honos területi önkormányzás eszközeit igényelve, és megélve, óhajtjuk azokat az eszközöket, intézményrendszereket, illetve azokat a törvény által garantált jogokat, amelyek lehet?vé teszik azt, hogy Székelyföld ?shonos lakóiként saját sorsunkról döntsünk, autonómiával élhessünk.

Székelyföld önkormányzása nem jelent veszélyt senkire szögezte le Csapó, majd hozzátette, jogosak vagyunk, hogy e történelmi szül?földön megélhessük nemzeti önazonosságunkat, olyképpen, hogy minden polgár teljes és tényleges egyenl?séget éljen meg, mert nem óhajtunk alárendeltségben élni, kiszolgáltatottak lenni.

A záróbeszéd után a jelenlév? széki és települési küldöttek fogadalomtétele következett: Becsületemre fogadom, hogy a reám ruházott közképviseletet legjobb tudásom szerint ellátom, a Székelyföld népének, minden magyar nemzetiség? polgárának érdekeit magaménak vallom, a Székelyföld autonómiája iránt kinyilvánított akaratot felvállalom, továbbítom és megalkuvás nélkül képviselem. Isten engem úgy segéljen! A rendezvény a magyar himnusz eléneklésével zárult.

Fotó: Haáz Sándor

Markó Bélának nem tetszik

Senki sem sajátíthatja ki az autonómia eszméjét, hiszen az mindannyiunk közös célja. Lejáratni viszont le lehet járatni az autonómiát a sepsiszentgyörgyihez hasonló kétségbeesett és az erdélyi magyarságot megosztó kezdeményezésekkel – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) megalakulásáról.

Az RMDSZ szövetségi elnöke szerint a romániai magyarság érdekvédelmi és érdekképviseleti szervezetének programjában kezdett?l fogva szerepelnek a különböz? autonómiaformák, az RMDSZ kezdett?l fogva azon dolgozik, hogy minél szélesebb kör? autonómiát küzdjön ki az erdélyi magyarságnak a rendelkezésére álló politikai eszközökkel. Ezen az úton jelent?s lépés volt nemrég a román alkotmány módosítása is – mondta.

Az SZNT alakuló küldöttgy?lésér?l szólva Markó Béla hangsúlyozta: "Senki nem sajátíthatja ki az autonómia eszméjét, hiszen az mindannyiunk közös célja. Viszont lejáratni, sajnos, lejárathatják éppen az autonómia gondolatát ezekkel a kezdeményezésekkel, amelyek tulajdonképpen csupán arra szolgálnak, hogy néhány volt politikus kollégánk, akik az RMDSZ-ben fontos tisztségeket viseltek, de nem tudtak eredményt elérni, most megpróbálnak a maguk számára megszólalási lehet?séget teremteni".

Ám ezen túlmen?en a sepsiszentgyörgyi tanácskozás egyszersmind megosztó kísérlet is, s éppen ezért adott esetben nem közelebb visz az autonómiához, hanem csökkenti annak megvalósítási esélyeit – vélte a romániai magyar politikus.

Discussion/Fórum