Óriási sajtóvisszhangot váltott ki Romániában az a kezdeményezés, hogy
három magyar többségű megye EU-konform fejlesztési régiót alkosson. A
vihar az elmúlt napokban talán csendesedett, de az álláspontok nem
közeledtek.

Komoly vihart kavart a romániai sajtóban az RMDSZ Kovászna, Hargita és
Maros megyei helyi választottjainak egy héttel ezelőtti sepsiszentgyörgyi
gyűlése, ahol úgy döntöttek: létrehozzák a „Székelyföld" fejlesztési
régiót. Összefoglalónkat a Romániai Sajtófigyelő gyűjtése alapján
készítettük.

Inkább Brassó, mint Hargita?

Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere is kifejtette véleményét. Mint
mondta, többször óva intette a politikusokat, hogy ne húzzanak a
szegénység felé. Úgy fogalmazott: ha már választani kell, inkább
tartozzanak Brassó, Szeben vagy Kolozs megyével egy régióba, mintsem
Hargitával és Kovásznával, ahol közismerten gyengébb a gazdasági helyzet.

A jelenlegi régiók mesterségesek

Egy nappal a sepsiszentgyörgyi gyűlést követően Marosvásárhelyen az RMDSZ
Koordinációs Tanácsának és a Szövetségi Képviselők Tanácsa együttes
ülésének résztvevői megerősítették a fejlesztési régió létrehozásának
szándékát. A szövetség elnöke, Markó Béla kijelentette: a nyolc romániai
fejlesztési régió mesterséges alakulat, melyek létrehozásakor nem vették
figyelembe az őket alkotó különféle övezetek hagyományait és érdekeit. A
központi régió például Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Szeben
megyékből áll. Nem világos azonban, hogy milyen közös érdekei lehetnek
Kovászna és Fehér megyének. A román újságírók előtt Markó Béla azonban azt
is megjegyezte, hogy a „Székelyföld" régió fejlesztési régió lesz, nem
pedig területi-közigazgatási egység. Hozzátette: az új fejlesztési régió
csak a bukaresti kormány döntését követően jöhet létre. Ezt a véleményt
osztotta az SZKT elnöke, Frunda György is, azzal kiegészítve, hogy a
sepsiszentgyörgyi határozat EU-konform.

Vihar a szenátusban

Adrian Păunescu, a kormányzó szociáldemokrata PSD szenátora már a
másnapi sajtóban bírálta az RMDSZ azon javaslatát, hogy az a három megye,
melyben a magyarok többségben vannak egy gazdasági fejlesztési régiót
alkosson. Mint mondta, valójában nem a Székely Tartományról van szó,
„hanem annak a szörnyűségnek, a Magyar Autonóm Régiónak az
újraalakításáról, Románia közepén, mely régiót Sztálin egyetértésével
hoztak létre és nagyon sok rosszat tett a román-magyar kapcsolatoknak". A
Székely Tartománnyal kapcsolatos nyilatkozatháború azután a Szenátusban
folytatódott az RMDSZ-es szenátorok és Adrian Păunescu között. A vita
során Markó Béla, az RMDSZ vezetője Păunescut a „90-es évek
nosztalgikusának" nevezte.

Markó szerint a román közvélemény ma megértőbb

Markó Béla RMDSZ-elnök néhány nappal később már visszafogottabban
nyilatkozott a vitáról. Mint mondta, valóban széles körű visszhangja volt
a román sajtóban a sepsiszentgyörgyi tanácskozásnak, de az ellenkezés
korántsem volt annyira vehemens, mint amilyen lett volna a kilencvenes
évek első felében. Véleménye szerint annak a módja, ahogyan a román
közvélemény reagált a szándékra, azt bizonyítja, hogy van még bőven
tennivaló a mentalitásváltás érdekében.

A humanisták ellenzik a régiót

A Román Humanista Párt ellenzi a Hargita-Kovászna-Maros gazdasági
fejlesztési régió létrehozását, és arra kéri az RMDSZ vezetőit, hogy
hagyjanak fel a többség és kisebbség közti viszony felforrósítását célzó
demagóg nyilatkozatokkal. Szerintük egy ilyen entitás tetszőleges
létrehozása kísérlet lehet a bármilyen típusú autonómia és függetlenség
kialakításához szükséges gazdasági alap megteremtésére.

A kormánypárt közbeszól

A hét végére a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) is kialakította
álláspontját. Eszerint az RMDSZ vezetői elhamarkodottan álltak elő a
székelyföldi fejlesztési régió tervével. A román kormánypárt emellett úgy
vélte, hogy az RMDSZ rosszul közelítette meg a kérdést. Ahogy közleményük
fogalmaz: „Az RMDSZ ugyan azt hangsúlyozza, hogy gazdasági szempontok
alapján van szükség erre a régióra, a nyilvános vitában azonban az etnikai
kritérium került előtérbe." A PSD ugyanakkor elismeri: eljött az ideje a
tényleges decentralizációnak, hiszen az európai építkezés komoly
lehetőséget nyújt a regionális fejlesztésre.

A vita jelenleg itt tart. Kíváncsian várjuk a fejleményeket. Annál is
inkább, mert Románia is EU-aspiráns, s mint ilyen előbb-utóbb nyilván
kialakítja a maga EU-konform régióit.

Faragó József, Romániai Sajtófigyelő

Discussion/Fórum