A szlovákok szerint a státustörvény a múlt lehellete
2003. március 17. 19:30
Bőtös Botond ()
A modern Európának nincs szüksége „kárpáti törvényekre” címmel közli
Tibor Ičo írását a Národna obroda szlovák politikai napilap. A publicista
szerint az Európa Unióba történő csatlakozás célegyenesében is szakadatlan
lendülettel folytatódik Magyarországon annak a kedvezménytörvénynek az
elfogadása és alkalmazása, amely az egységesülő Európa elleni támadásnak
minősül.
„Szlovákia és Románia összehangolta lépéseit ebben a kellemetlen
helyzetben. Mindkét ország miniszterelnöke minapi pozsonyi találkozásuk
alkalmával egyöntetűen hangsúlyozták, hogy a magyar kedvezménytörvény jogi
normáját úgy kell az európai jogi szabályrendszerrel összhangba hozni,
hogy az az unióban érvényes kisebbségi alapelvekkel összhangban legyenek”
– foglalja össze publicisztikájában a múlt heti szlovák-román
minicsúcstalálkozó célját a Ičo.
A cikk írója szerint Budapest azon deklarált törekvése, hogy a jogszabályt
az európai jogszabályrendszer szellemében kívánja kiigazítani, mintha
újabb és újabb indokok miatt késedelemt szenvedne. „Budapest először az
önkormányzati választásokra hivatkozott, amely miatt Magyarország továbi
türelmet kért Bukaresttől és Pozsonytól, míg a kedvezménytörvény EU-s
jogszabályozásokhoz való igazítás alóli legújabb kifogásra az áprilisi
EU-s referendum teremt lehetőséget.”
A publicista úgy gondolja, hogy Medgyessy Péter kabinetje, megörökölve az
előző kormánytól ezt – mint írja – kényelmetlen törvényt, mintha
egyfolytában erőt gyűjtetne egy végső döntés meghozatalára, függetlenül a
közvélemény reakciójától.
„A környező országok, az Európa Parlament és a velencei bizottság
fenntartásai nem találtak Budapesten megértésre, amelyek hasonlóan a
szlovák kormány véleményével, kizárják a kedvezménytörvény alkalmazásának
lehetőségét egy másik szuverén állam területén.” – véli a cikk írója,
majd hozzáteszi: „Nem találkozik Jurgens professzor, az Európa Tanács
parlamenti közgyűlésének plénumán tett kijelentésével sem; szerinte az
európai javaslatok szellemében kiigazított törvény elfogadása
Magyarországon előnytelen lenne az ország Európai Uniós tagságáról szóló
referendum előtt”.
A cikk írója zárójelben megjegyzi: „Isten ne adja, hogy az irritáló jogi
norma megcsonkított változata felbőszítse az euroszkeptikus vélemények
által befolyásolt magyarországi szavazókat.” Tibor Ičo a továbbiakbban
annak a véleményének ad hangot, „hogy a (magyarországi) kormánykabinet
taktikus magatartását meg lehet érteni az érzékeny belpolitikai
helyzetben, de egyúttal több kérdést is válasz nélkül hagy. Van-e értelme
egy olyan törvényt elfogadni, amelyet külföldön és a modern Európában is a
múlt egy relikviájának tekintenek és elutasítanak, illetve miért kellene
azt egyáltalán elfogadni Magyarország és Szlovákia EU-csatlakozásának
pillanatában”? – kérdi a cikk írója.
A pozsonyi újságíró értékelése alapján „a minap Pozsonyban Dzurinda és
Nastase között létrejött találkozót úgy is lehet értelmezni, mint a
tényleges kijavított jogi szövegről szóló további tárgyszerű, és minden
huzavona nélküli párbeszédre való felhívást.” Mert – teszi hozzá – „a
kedvezménytörvény eredeti szövegének a mai Európában a kisebbségi jogok
területén semmilyen létjogosultsága nincsen. A törvény a múlt lehellete,
amellyel Budapest képtelen kiegyezni, pedig erre nem is olyan régen a
szabad demokraták képviselője, Mécs Imre is felhívta a figyelmet. A
képviselő honfitársait a Kárpát medence történelméről – ami nem
kizárólagosan magyar történelem –, közös múltjáról szóló társadalmi
párbeszéd megkezdésére, elődeik hibáinak megnevezésére és Trianon
traumájától való végső megszabadulására szólította fel. A magyar „kárpáti
törvény” a közös Európa-házban feleslegessé válik.” – véli a Národna
obroda publicistája.

