— hej!

— hej!
— hej!
— hej! gyertek errefelé hé!
— mit csináltok? hej!
— gyertek itt vagyunk a sóstón hé!
— gyertek ide beszélgetni hej!

erdélyország sok szép vize
be sokat ittam belőle
ittam s innom kell belőle
mert kénytelen vagyok véle

s milyen madár az a madár
ki kertembe szólani jár
csak szépen szól de le nem száll
futok utána meg nem vár

várj meg madár míg megvárnál
szíved rejtekébe zárnál
mint drága kincset tartanál
társadnak megmarasztanál

verjen meg az isten babám hajnalba

mikor húzod a pokrócot magadra
elvetted a szívemnek a nyugalmát
a szememnek a szép csendes jó álmát

barna legény megcsaltad a szívemet
vegye el a jóisten az eszedet
vegye el a jóisten az eszedet
hogy ne lássad meg a csillagos eget

sír a szemem hull a könnyem

sír a szemem hull a könnyem
jaj de nagyon fáj a szívem
jaj de nagyon fáj a szívem

fáj fáj fáj de mit tudsz tenni
fáj fáj fáj de mit tudsz tenni
mikor ennek így kell lenni
mikor ennek így kell lenni

idegenek jövevények
idegenek jövevények
hagyjátok hogy én is éljek
hagyjátok hogy én is éljek

mert ha köztetek nem élhetek
ha köztetek nem élhetek
jaj de bajos az életem
jaj de bajos az életem

fordulj kedves lovam napszentület felé

úgysem jövünk többet soha visszafelé
messze földre megyek elbujdosom innet
szép szülőhazámat nem látom meg többet

idegen országban idegen emberek
járok az utcákon senkit nem ismerek
szólanék hozzájuk de ők nem értenek
ezen az én szívem de nagyon kesereg

az idegen földön olyan beteg vagyok
szomszédim házáig alig elámbolygok
szomszédim azt mondják talán meg is halok
én is azt gondolom meg nem is maradok

taie calea pădurii măi

acum se duc feciorii
stai bădiţă să te-nterb
de te duci unde te văd

primăvară primăvară
mult eşti dulce mult amară
mai cu samă la cătană
cind mă duc în altă ţară

(vágják a nagy erdő útját
menetelnek a regruták
állj meg legény hadd kérdezlek
látlak-e még hová mentek

tavasz tavasz édes is vagy
de még inkább keserű
keservesebb a bakának
mikor idegen országba indul)

vágják a nagy erdő útját
menetelnek a regruták
állj meg legény hadd kérdezlek
látlak-e még hová mentek

jaj te szegény szegény császár
kérlek téged köss békét már
ne hozz bajt ránk kárt a kárra
engedj el erdélyországba

urîtă mi lumea mie da draga di să fie

păsărnică cu cunună nu cânta sara pă lună

(csúnya a világ nekem de mért is lenne kedves
búbos madár kis pacsirta nem dalol a holdfényben)

ha felmenyek arra magos nagy hegyre

feltekintek a csillagos nagy égre
csillagos ég merre van az én hazám
merre sirat engem az édesanyám

sírt az anyám amikor én születtem
karjai közt rengetett el engem
akkor mondta jó leszek katonának
rabja leszek széles e nagy világnak

végigmentem udvaridon

betekintek ablakidon
gyertya égett asztalodon
barna legény ült padodon

tudod rózsám fáj a szíved
gyenge szemed rám se nézhet
kísérj ki rózsám síromig
az örök nyugalomig

hazám hazám csendes hazám

bár csak határidat látnám
látom füstjét de csak alig
az ég alján setétellik

édesanyám gyújts gyertyára
hozzád menek vacsorára
forrolj nekem édes tejet
s apríts bele lágy kenyeret

s hogy egyem egy víg vacsorát
hogy egyem egy víg vacsorát
melyet édesanyám csinált
melyet édesanyám csinált

ai ai ai ai ai
zi ţigane de-nvîrtit
că m-apuc de chiuit
ai ai ai ai ai

ai ai ai ai ai
zi ţigane de jucat
că m-apuc de descîntat
ai ai ai ai ai

ai ai ai ai ai
zi ţigane de-nvîrtit
că m-apuc de chiuit
ai ai ai ai ai

(hej hej
húzzad cigány a forgatóst
mert táncolni van kedvem
hej

hej hej
húzzad cigány húzzad
mert keseregni van kedvem
hej

hej hej
húzzad cigány a forgatóst
mert táncolni van kedvem
hej)

CD: Türei / Élő kalotaszegi népzene

# #1
# kömös keservese – kömös legényese
#