Reggel
Dreissiger Ágnes, Gyükeri Mercédesz

Magyarország csak akkor csatlakozhat 2007-ben az úgynevezett schengeni
térséghez, ha hermetikusan lezárja a zöldhatárokat Ukrajna, Románia,
Szerbia és Horvátország felol

A határorség már megkezdte az átcsoportosítást nyugatról keletre, és
150-en még elveszítik az állásukat, mire Magyarország csatlakozik az
európai határmentes övezethez. Keletrol zárva leszünk.

A határorségnél minden pletyka ellenére "mindössze" 150 embert bocsátanak
el, a szervezet jövore 11 ezer 500 fovel látja majd el feladatát – ezt
Lamperth Mónika belügyminiszter jelentette ki tegnap, amikor a schengeni
csatlakozásig hátralévo ido pontos ütemtervét, egy középtavú stratégiát
írt alá Béndek József országos parancsokkal. A belügyminiszter utalt arra,
az uniós csatlakozás már eddig is a határorségtol kívánta meg az egyik
legrugalmasabb hozzáállást. "Az ilyen nagyobb lélegzetvételu változások
sosem mennek zökkeno nélkül. Mindennek ellenére azt gondolom, határornek
lenni ma is komoly presztízzsel bír, kérem önöket, továbbra is eszerint
végezzék munkájukat, és legyenek erre büszkék" – mondta a hangos
trombitaszó és az egységes "erot, egészséget!" köszöntés után a
megjelenteknek Lamperth Mónika. Felhívta a figyelmet, hogy a szerkezeti
átalakításokhoz szükséges pénzt annak ellenére biztosítja az állam, hogy a
jövo évi költségvetés miatt szorosabbra kell húzni a nadrágszíjat.
Az ünnepélyes szertartáson részt vettek a külso határos igazgatóságok, és
az eseményen Balassagyarmat és Orosháza vezeto dandártábornoka is
beszámolt az eddigi tapasztalatokról. Azt mindketten hangsúlyozták, hogy a
magyar határorségnek Európában meghatározó szerepe van, hiszen hazánknak
az unió külso határaként nemcsak a magyar, de az Európai Unió összes
polgárának biztonságát is garantálnia kell. A most aláírt dokumentum
tartalmazza azt is, hogy a szomszédos országokat hogyan segítsük a
felkészülésben.

A minisztertol átvéve a szót Béndek József országos parancsnok arról
tájékoztatott, hogy az elmúlt idoszakban az embercsempészet, az illegális
bevándorlás és a közokirat-hamisítás száma is nott, de több mint 20
százalékkal lett több a határorség intézkedéseinek száma is. 77
százalékkal emelkedett a határorség által felfedett jogellenes
cselekmények száma az elmúlt évi adatokhoz képest – mondta. Az illegális
migrációval kapcsolatos intézkedések száma 29 százalékkal haladta meg a
tavalyi év hasonló idoszakát, így például 12 százalékkal emelkedett az
elfogott embercsempészek száma. A migráció 62 százaléka kifelé irányul,
Béndek József arra hívta fel a figyelmet, hogy eközben a felfedett
illegális migráció aránya az "ország mélységében" 23 százalék körüli. A
határorség ugyanis nemcsak a határokon, de az ország területén is
ellenorzéseket végez.

A nagy testvér mindent tud: óriás számítógép egyesíti Európa adatait

Amikor elkezdodtek a tárgyalások hazánk uniós tagságáról, Magyarország
számára világossá tették: az összes schengeni szabályt át kell majd
vennünk. 2004. május 1-jével már az eloírások nagy részét teljesítettük, a
Schengeni Információs Rendszerhez (SIS) kötödo szabályokat pedig csak
akkor tudjuk betartani, ha maga a rendszer készen áll a fogadásunkra – ezt
Rádi Gyula, a brüsszeli belügyi-igazságügyi részleg tanácsosa mondta el
lapunknak. A rendszert most fejlesztik, és remélhetoleg 2007 márciusára
készen lesz a SIS II. Ez egy hatalmas számítógépes rendszer, amely a tíz
új, a két belépésre váró és az újabb jelölt országok adatait is kezelni
tudja. Ha a rendszer márciusra készen lesz, nagy valószínuséggel tagok
lehetünk 2007. október végére. Ehhez viszont szükség van arra is, hogy
teljesítsük azokat a követelményeket, amelyeket már az uniós csatlakozásra
teljesíteni kellett, s amelyeket azonban mindeddig nem ellenoriztek
hazánkban. "Jövore Csehországgal és Szlovákiával egy blokkban ellenoriznek
bennünket. Megnézik, a légikikötok és a szárazföldi határok készen
állnak-e, milyen
a rendori együttmuködés a szomszédos országokkal, hogyan muködik a
vízumkiadás a külképviseleteken" – sorolja a kritériumokat Rádi Gyula. Ha
ezeknek megfelelünk, 2007 oszén, a belügyi és igazságügyi tanács elso
ülésén döntenek majd arról, mikor léphetünk be a zónába. (Ha nem vagy csak
részben találnak minket felkészültnek Brüsszelben, akkor sem dol össze a
ház: a lényeg, hogy 2007 októberére, amikorra a SIS II is készen lesz,
teljesítsük a feltételeket.) Az elso ülésen persze az lenne a legjobb, ha
engedélyeznék, hogy októbertol csatlakozhassunk, ám az is elképzelheto,
hogy csakúgy, mint Ausztria esetében, két lépcsoben válunk a schengeni
rendszer részévé. Mivel Svájcnak is ki kell várni, míg elkészül a SIS II,
Rádi Gyula szerint nagy eséllyel együtt csatlakozunk a rendszerhez.

Amit az új határszabályokról tudni kell

– Bárhol át lehet majd kelni a belso határokon 2007 után?
– Igen, akár a zöldhatáron is. Sot belso forgalomban a repülotereken is
külön folyosón, ellenorzés nélkül lehet átlépni egy másik tagország
területére. Továbbra is kötelezo lesz azonban magunkkal vinni a
határátlépéshez szükséges okmányt (útlevelet vagy személyi igazolványt).

– Visszaállítható-e a hagyományos határorizet a belso határokon?
– Igen, ha egy tagország úgy ítéli, biztonsága szempontjából szüksége van
határainak védettségére. Ezért a határátkeloket úgy kell elbontani, hogy
azokat bármikor vissza lehessen helyezni. Portugália például a tavaly
nyári labdarúgó Európa-bajnokság idején, Franciaország pedig a július 7-i
londoni terrortámadások után élt ezzel a lehetoséggel.

– Hogyan ellenorzik a külso határon belépoket?
– A schengeni együttmuködés a személyforgalmat érinti. A határokat csak a
kijelölt átkelohelyeken, s a szükséges úti okmánnyal, szükség esetén
vízummal lehet átlépni. Az érkezot szigorúan ellenorzik, a határor ki is
kérdezi útja céljáról, a belépést a schengeni információs rendszerben
(SIS) és az útlevélbe ütött pecséttel is regisztrálják.

– Hogyan muködik a központi számítógép?
– A külso határon belépo, nem EU-állampolgárok adatait tároló központi
számítógépes adatbázis. Ennek segítségével bármely tagország határorsége
információt szerezhet például arról, az úti okmány tulajdonosa mikor
lépett be a schengeni övezetbe, ahogy arról is, ha valamelyik tagországban
kiadatás ügyében körözést adtak ki ellene vagy eltuntként tartják nyilván.
A SIS-t a SIRENE-hálózat egészíti ki, ez a rendorségeket, az igazságügyi
szerveket és a vámhatóságokat köti össze.

– A külso határok ellenorzésén kívül milyen feladata lesz a határorségnek?
– A határorök az ország egész területén végezhetnek szúrópróbaszeru
ellenorzéseket. Az úgynevezett mélységi mobil ellenorzés speciálisan
felszerelt buszokról történik, ezeken a határorökön kívül vámosok és
rendorök is dolgoznak. A határszakaszokon éjjellátó-készülékekkel és
járorözéssel szigorítják az ellenorzést.

– Jelenleg mely országok tagjai a schengeni együttmuködésnek?
– Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia,
Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország,
Svédország, illetve a nem EU-tag Izland és Norvégia. Az unió tagországai
közül Nagy-Britannia, Írország, valamint a tíz tavaly csatlakozott állam
nem tartozik a schengeni övezethez.

– Mi a schengeni vízum?
– A schengeni övezethez tartozó tagországban kiadott belépési engedély,
amely mind a tizenöt országban korlátozás nélküli mozgást tesz lehetové.
A többi EU-tag maga dönthet arról, elfogadja-e érvényes vízumként.

Teendok a schengeni csatlakozásig:
– Külso határok további erosítése, létszám-átcsoportosítás
– Felkészítés nemzetközi rendészeti missziókra, külképviseletek
biztosítására
– A technológia kialakítása
– Gazdálkodási szervek átalakítása
– Végrehajtó állomány növelése

Discussion/Fórum