Tanitó Béla (finnországi emberi jogi nagykövet) által összegyűjtött összefoglaló a kedvezményes honosítás és a kettős állampolgárság gyakorlatáról több európai országban — válaszul egy korábbi tagi kérésre, amely a magyarországi kettős állampolgársági vita felvilágosító háttéranyagát hiányolta. Részlet a Magyar Lobbi 2005. február 5-i akció köréből.

Az országok jelentős részénél tapasztalható valamilyen könnyítés az államhoz jobban kötődő személyek honosításánál — a vizsgált országok történelme és társadalmi helyzete határozza meg, hogy milyen körnek és mértékű könnyítéseket biztosítanak.

• Ausztria: a romániai németek nemzeti vízumot kapnak; kiemelkedő személyiségek mentesülhetnek az országban tartózkodás követelménye alól.
• Franciaország: a valaha francia fennhatóság alá tartozó területek francia nyelvű, francia kulturális kötődésű állampolgárai számára a honosítás 5 éves tartózkodási feltétele elengedhető.
• Görögország: a külföldön élő görög nemzetiségűeknek nem kell az országban élniük a kérelem beadásakor; az albániai görögök számára 6 hónapos nemzeti vízumot állítanak ki (eddig több mint 130 000 ilyen igazolványt adtak ki).
• Írország: az ír szigeten születettek állampolgársága kiterjed külföldön született gyermekeikre, unokáikra és dédunokáikra is — az Írországon kívül élő ír állampolgárok száma csaknem 3 millió (Írország teljes lakossága 3,5 millió). Egy 2002-es hivatalos jelentés szerint “a külföldön élő írek az ír nemzet integráns része… a nemzeti hovatartozás lényegében identitás, és nem terület kérdése.”
• Izrael: törvény szerint minden zsidónak, házastársának és gyermekének joga van letelepedni Izraelben.
• Nagy-Britannia: több állampolgársági kategória létezik; egyes Commonwealth-országok polgárai csak akkor vállalhatnak munkát, ha legalább egy nagyszülőjük az Egyesült Királyság területén született.
• Németország: az Alkotmány 116. §-a szerint német az is, aki menekült vagy kitelepített német nemzetiségű; a volt Szovjetunió területéről érkező, német nemzetiségüket igazoló bevándorlók (Aussiedler) kikerülhetik mind az idegenrendészeti, mind az állampolgársági eljárást, széles körű szociális jogokkal.
• Olaszország: aki az egykori Osztrák-Magyar Monarchia törvényben meghatározott területén élt és a saint-germaini békeszerződés előtt külföldre költözött, leszármazási igazolással kérheti az olasz állampolgárságot — akár olyan személy is, akinek felmenője sosem volt olasz állampolgár (például egy fiumei felmenővel rendelkező magyar állampolgár). Olaszország 12 parlamenti mandátumot biztosít a külföldön élő olasz állampolgároknak.
• Portugália: a volt portugál gyarmatok állampolgárainak vízummentességet biztosít; a honosításnál a portugál nyelvű országokból érkezők számára 6 év tartózkodás elég a szokásos 10 helyett.
• Románia: a 2003-ban módosított állampolgársági törvény szerint, akik 1989. december 22. előtt önhibájukon kívül vesztették el a román állampolgárságot (és leszármazottaik, másodfokig), romániai lakóhely nélkül is visszakaphatják azt — Románia több százezer moldáv állampolgárnak adott román állampolgárságot.
• Skandináv államok (Dánia, Svédország, Izland, Finnország, Norvégia): kölcsönös kedvezmények a tartózkodás, letelepedés és honosítás terén.
• Spanyolország: alkotmányában elismeri a többes állampolgárságot ibér-amerikai és Spanyolországhoz különleges kapcsolattal bíró országokkal; a honosításnál a latin-amerikai országok állampolgárainak 2 év tartózkodás elég a szokásos 10 helyett.

A finn Helsingin Sanomat 2004. november 27-i, tárgyilagos hangvételű cikke szerint a magyar kormánykoalíció két pártja pénzkérdésnek, az ellenzék pártjai morális-emberiességi kérdésnek tekintették a kettős állampolgárság ügyét — a szerkesztő megjegyezte, hogy Finnország is megadja állampolgárságát az oroszországi finnségi népek (finn, karjalai, inkeri) fiainak, ha legalább egy nagyszülőjük bizonyíthatóan finn.

Forrás: Magyar Lobbi, 2005. február 5. (Tanitó Béla összeállítása, www.kettosallampolgarsag.hu, Helsingin Sanomat és más EU-s források nyomán)