Lipták Béla írása egy magyarországi “Gypsy Action” nevű, roma-ellenes internetes játékról, és a fajelméletek elutasításáról. Részlet a Magyar Lobbi 2005. február 18-i akció köréből.

Lipták Béla elmondta: fia a New York Times riportere, ezért napja rendszerint e lap olvasásával kezdődik, s szemét nyitva tartja a magyar vonatkozású hírekre. Február 16-án ismét magyar vonatkozású hírt közölt a lap — a magyar interneten működő “Gypsy Action” nevű játékról, amelynek célja, hogy a játékos “megtisztítsa” az országot a cigányságtól: a tisztogatást fegyverekkel és stratégiákkal lehet elvégezni, s a siker jele, hogy a térkép “kitisztul”, fehérré változik.

Lipták szerint elszomorító, hogy a lap több millió olvasója az elmúlt hónapban csak ezt a hírt és egy korábbit (a New York-i magyar lapok egymás közti viszályáról) kapta a magyarságról — miközben az a nép, amely Nobel-díjasokat is adott, és amely áldozott a szabadságért 1702-ben, 1848-ban és 1956-ben is, ilyen mozaikkockákból áll össze az olvasó fejében. Hangsúlyozta: ideje elutasítani a fajelméleteket, és elfogadni, hogy minden embert tettei alapján kell megítélni, nem származása alapján — senki sem választhatja meg szüleit vagy őseit. Ezért helyes, ha a magyar társadalom elhatárolódik mindenkitől, aki fajelméletben gondolkodik — a “cigánygyűlölőktől, fasisztáktól, cionistáktól, mindenkitől, aki hisz a választott vagy übermensch fajokban” —, mert bármilyen származással lehet valaki tisztességes ember és jó magyar.

Emlékeztetett: a magyar nép sosem volt fajgyűlölő — nótáiban nem a gyerekét koldulni tanító cigányasszonyról, hanem a “rongyos régit” kérő cigánylányról énekelt, nem a “parazita zsebtolvaj” cigány férfiról, hanem a vonóját olyan szépen húzó cigányprímásról, akitől “a csalfa lány is sír”. Felidézte, hogy amikor 1990-ben a Zöld Párt jelöltjeként Horn Gyula ellen indult Somogyban, a körzet 32 települése közül kettő cigány többségű falu volt — bár nem értették teljesen kampányának minden pontját, azt megértették, hogy közéjük ment, s ezért talán rá szavaztak, nem Hornra. Egy erdélyi, Esztelnek nevű, családja által is támogatott faluban pedig a szegény, cipő nélküli gyerekek fele — köztük büszkén magyarnak valló cigány gyerekek is — ugyanolyan tágra nyílt szemmel figyelte a tanítónénit.

Zárásként megjegyezte: nem örülnénk, ha a román interneten egy hasonló játékban a román gyerek akkor győzne, ha sikerrel “felszámolta” volna az összes magyart.

Lipták Béla

Frissítés: Fülöp László levele Horváth János képviselőhöz

Fülöp László (Magyarok Háza / MBK / HAC, építész-tervező) továbbította a Lobbi felhívását Horváth János parlamenti képviselőnek, akivel korábban a magyar cigányság érdemeit elismerő magyar bélyegsorozat ötletéről is beszélgetett. Levelében felháborítónak nevezte a “Gypsy Action” játékot, és arra kérte a képviselőt, nézzen utána, van-e törvényes lehetőség az efféle, embertelenségre buzdító tartalom magyar internetes megjelenésének megakadályozására.

Emlékeztetett rá, hogy a Népszabadság 2004. december 10-i cikke szerint Horváth János beadott egy törvényjavaslatot, amelyben a Parlament arra kérné a kormányt, hogy a Magyar Posta adjon ki bélyegsorozatot a magyar kultúrában kiemelkedő szerepet vitt romákról — s érdeklődött, történt-e azóta további lépés az ügyben. Fülöp szerint a magyar név és diaszpóra, közvetve a magyar kisebbség külföldi megítélése szenved csorbát az ilyen felelőtlen tettek miatt, s ezt csak úgy lehet ellensúlyozni, ha a bélyegsorozat terve megvalósul, és az otthoni pártok egységesen elhatárolódnak az efféle nemzetellenes cselekedetektől.

Forrás: Magyar Lobbi, 2005. február 18. és 2005. február 25.