A Magyar Lobbi 2009. márciusi akciólevelében három hozzászólás vitatta meg a magyarországi antiszemitizmus valóságát és eredetét, egy korábbi, a levélben tovább nem közölt hozzászólásra reagálva.

Jeszenszky Géza

Jeszenszky Géza volt külügyminiszter üdvözölte Lipták Béla gondolatait az “ostoba antiszemitizmusból való kigyógyulásról”, megjegyezve, hogy “egy hangos kisebbség erősen és nem is eredménytelenül szítja” azt, “egészen képtelen dolgokat terjeszt Izraelről és annak itteni törekvéseiről” — ugyanakkor szerinte “az SZDSZ és általában a hazai zsidóság sem tette meg a maga oldaláról” az elvárható lépéseket. Értékelése szerint a magát baloldalinak nevező oldal “végtelenül önző és korrupt”, a jobboldali tábor pedig “sajnos” szintén nem mentes a korrupciótól, retorikája viszont “egészségesebb” — azzal a fenntartással, hogy e körben “hihetetlen tudatlanság tapasztalható a külvilággal kapcsolatban”, és radikális szárnya “a legrosszabb antiszemita és antikapitalista propagandának ül fel”.

Fülöp László

Fülöp László, a Minnesotai Magyarok egykori elnöke hosszabb választ írt, amelyben különbséget tett a “részben mondvacsinált, részben valódi” zsidóellenesség, illetve a fogalmat politikai fegyverként felhasználó harmadik csoport között — mindkettőt károsnak nevezve a magyarság megítélésére. Felvetette, hogy a magyarországi antiszemitizmust aránytalanul nagyobb nemzetközi figyelem kíséri, mint a nála súlyosabb, más országokban tapasztalt eseteket, és személyes példákkal illusztrálta, hogy a minnesotai magyar közösségben nem találkozott antiszemita jelenségekkel. Hozzátette, hogy a fogalom tisztázatlansága — mi számít antiszemitának, s vajon Izrael politikájának kritikája automatikusan annak minősül-e — megnehezíti az érdemi vitát.

Éltető Lajos

Éltető Lajos vitatta Fülöp azon állítását, hogy a magyar antiszemitizmus forrása Németország volna: szerinte a magyar politikai antiszemitizmus közelebbi, osztrák eredetű — a 19. század végi bécsi antiszemita pártoktól (Georg von Schönerer, illetve Karl Lueger polgármester Keresztényszociális Pártja) ered, akiktől — saját bevallása szerint — a fiatal Hitler is tanult. Emlékeztetett Istóczy Győző Országos Antiszemita Pártjára és Verhovay Gyula újságíróra, akiről az amerikai magyar “régiamerikások” egykor elnevezték legnagyobb biztosító egyletüket, a pittsburghi Verhovay Fraternal Associationt — amelyet az 1950-es években, a történelmi háttér tisztázása után, átneveztek.

Forrás: Magyar Lobbi, 2009. március, 4a–4c. (Jeszenszky Géza, Fülöp László és Éltető Lajos levelei.)