A Magyar Lobbi 2009. decemberi akciólevelében Lipták Béla személyes gondolatokat osztott meg a zsidó és keresztény magyarok közötti megbékélésről, karácsony és Hanukka közeledtével.
Lipták kiindulópontként Eli Wiesel magyar parlamenti látogatását, Kertész Imre egy nyilatkozatát, Deák István The New York Review of Books-ban megjelent írását, valamint Jessi Landsman Jewish News-beli cikkét említette, mint amelyek mind hozzájárulnak a párbeszédhez és a tények megismeréséhez. Véleménye szerint ez azért fontos, mert a magyar társadalom a mai napig nem “emésztette meg” a múltat, nem fogalmazta meg és nem fogadta el a teljes igazságot — pedig a múltat csak akkor lehet magunk mögött hagyni, ha arról közmegegyezésre jutunk. Ezt a közmegegyezést legalább annyira fontosnak nevezte, mint a roma kérdés megoldását vagy az új alkotmány megfogalmazását, mivel szerinte a jelenlegi egymásra mutogatás és a néha sárdobáló gyűlölködés a magyar kibontakozás egyik gátja.
Lipták azt kérte, hagyjanak fel az önigazolással, fogadják el a tényeket, és vegyék észre a jót a másik oldalban — mindkét fél nyújtott kezét fogadják el. Megfogalmazása szerint a sebek gyógyulását szolgálná, ha zsidó honfitársaik többet beszélnének olyan bátor és önfeláldozó tettekről, mint Reviczky Ádámé, Koszorús Ferencé, Thassy Jenőé, Görgey Gidóé és a névtelen ezreké, míg a keresztény magyarok gyakrabban emlegetnék Teller Ede és a magyar Nobel-díjasok teljesítményét, vagy — éppen karácsony táján — Jézus anyját.
Hangsúlyozta, hogy a teljes megbékéléshez és a teljes igazság kimondásához az is szükséges, hogy a magyar társadalom ne mentegesse, hanem egyértelműen ítélje el a numerus clausust, valamint a csendőrök és nyilasok rémtetteit — ugyanakkor szerinte a teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy néhány kivételtől eltekintve, egészen 1944 novemberéig, a nyilas hatalomátvételig, nem hurcoltak el zsidókat Budapestről, s ez — állítása szerint — nem a véletlennek, hanem a hivatalos magyar kormányzati igyekezetnek volt köszönhető. Hozzátette, hogy a teljes igazsághoz tartozik az is, hogy a szálasista puccs után mintegy 50 000, főként idősebb férfit, nőt és sok gyereket hajtottak az osztrák határ felé, s hogy közülük az úton, illetve Ausztriában rengetegen elpusztultak.
Zárszavában arra buzdított, hogy karácsony és Hanukka, a fény ünnepének közeledtével igyekezzenek végre egymást megérteni és egymásban megbízni, hogy az ezeréves magyar nemzetet — mint a múltban — a jövő Neumann Jánosai és Szent-Györgyi Albertjei ismét együtt építhessék és gyarapíthassák.
Forrás: Magyar Lobbi, 2009. december, 3. (Lipták Béla.)
Frissítés (2010. március): köszönet Dr. Feldmajer Péternek, a MAZSIHISZ elnökének
A Magyar Lobbi 2010. márciusi akciólevele arra kérte a résztvevőket, hogy írjanak köszönőleveleket Dr. Feldmajer Péternek, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) elnökének, amiért nyilvánosan kiállt az igazság és a magyar érdekek védelmében. Lipták Béla ezt a kölcsönös megértés és megbékélés jó példájának, s annak nevezte, amit a magyar zsidóság kiállása jelent az összmagyarság számára.
Forrás: Magyar Lobbi, 2010. március, 2. (Lipták Béla.)

