Communitas fidelissima

Trianonban elcsatolt falvak visszatérése

Az MVSZ Kárpát-medencei régióelnöksége 2003. február 22-én, az alábbi
határozatot fogadta el.

Patrubány Miklós kezdeményezése nyomán, Sárközy Csaba az elnökség Vas
megyei tagja, Dr. Zsiga Tibor és Hábel György eloterjesztése alapján az
MVSZ Kárpát-medencei elnöksége megemlékezik arról a tizenkét Vas megyei
faluról, amelyet a trianoni békediktátummal elcsatoltak, de amelyek a
döntést el nem fogadva, 80 évvel ezelott "visszaverekedték" magukat a
hazához, a Szent Korona országához.

Preambulum

A Magyarok Világszövetsége kiemelt ünnepnek tekinti a Nyugat-Magyarországi
falvak visszatérésérol való megemlékezést, különösen azért, mert magyar
nemzeti tudat elsorvasztása révén a haza iránti huség e nagyszeru példáját
a harmadik évezredben élo magyarok alig ismerik. Még ma, 2003-ban is
szerepel a magyarországi középiskolai tankönyvlistában olyan történelem
tankönyv, amelyben ilyen kitételt olvashatunk: "Nyugat-Burgenlandot (sic!)
Ausztriához csatolták."

A valóság – éppen Nyugat-Magyarországon – teljesen más volt.

Nyugat-Magyarországon fegyveres felkelés tört ki a St. Germain-i és a
Trianon-i béke nyomán. E döntésekkel e területet Magyarországból
kiszakítva, egy új fantázianév alatt /Burgenland/ Ausztriához csatolták. A
felkelok 1921. október 4-én, Lajtabánság néven önálló államot kiáltottak
ki. Jóllehet az önálló állam rövid életunek bizonyult, a javarészt
erdélyiekbol álló szabadcsapatok elhúzódó ellenállása megteremtette a
feltételeket a népakarat politikai érvényesítésének. A fegyveres
felkeloknek köszönheto a soproni népszavazás kituzése, amelynek
eredményeként Sopron és környéke Magyarországot választotta. És ugyanannak
a fegyveres ellenállásnak köszönheto, hogy a még a soproni anonim
népszavazásnál is kihívóbb körülmények között – idegen megszállók alatti
hitvallás révén – visszatért további tizenkét falu is!

1920. augusztus 1-én az orségi Kerca határorei a két falu felkelt népével
összefogva kiuzték a szomszédos Szomoróc községet megszálló
szerb-horvát-szlovén csapatokat. A fegyverrel kinyilvánított akarat
eredményeként – hosszas tárgyalás után – 1922. február 9-én Szomoróc
visszatérhetett Magyarországhoz. A két falu 1943-ban Kercaszomor néven
egyesült.

Az Ausztriának ítélt országrészen kitört zendülés nyomán az úgynevezett
Velencei Egyezmény nemcsak a soproni népszavazást rendelte el, hanem
intézkedett arról is, hogy a határmenti 3-5 km-es sávban Ausztriához
csatolt falvak népe hallgattassék meg. A határmegállapító bizottság 1992.
március 28-ig vizsgálódott, majd döntésért az úgynevezett "érdektelen
államokhoz" és a holland királynohöz fordult. Csaknem egy évig tartott a
huzavona. A falvak népe bátran kitartott Magyarország mellett – osztrák
megszállás alatt! A fegyveres ellenállás is kiújult, így a tíz határmenti
falu 1923. január 10. és március 9. között Magyarországhoz
visszatérhetett.

Szimbolikussá válik a visszatérés annak a fényében, hogy e falvak
lakosságának túlnyomó többsége horvát, illetve német volt, és máig az. A
németek és horvátok lakta visszatéro falvak példásan cáfolják azt a
tételt, amelyre Magyarország trianoni szétdarabolását alapozták, miszerint
hazánk elnyomta volna a területén élo nemzeti kisebbségeket.

A tíz falu neve: Olmód, Narda (egykor Kis- és Nagynarda), Pornóapáti,
Felsocsatár (egykor Alsó- és Felsocsatár), Szentpéterfa, Horvátlövo,
Vaskeresztes (egykor Német- és Horvátkeresztes). Kercával és Szomoróccal
együtt e falvakat méltán illeti meg a Communitas Fidelissima – a
leghuségesebb közösség – jelzo.

Határozat

a.. A haza iránti huség elismeréseként a Magyarok Világszövetsége mind a
tizenkét visszatéro falunak felajánlja a magyar nemzet világméretu
egységét jelképezo Kossuth -emlékzászlót.

b.. A Kossuth-emlékzászlók átadására a helyszínen kerül sor, a falvak
életéhez kötodo ünnepségek keretében. A zászlóátadó MVSZ küldöttségek e
falvakon két nyelven mondanak köszönto beszédet: magyarul és a falvakban
lakó nemzetiségek nyelvén.

c.. A Magyarok Világszövetsége felajánlja a saját kommunikációs
csatornáit e falvak népszerusítésére. A falvak üdvözletét, polgármestereik
tolmácsolásában 2003. március 9-ét követoen közzé tesszük, és eljuttatjuk
a világ magyar közösségeihez.

d.. A június 4. alkalmából ez évvel kezdodoen Budapesten megrendezésre
kerülo Nemzeti Felvonuláson a visszatéro falvaknak felajánljuk a felvonuló
menet elso helyeit, olyan sorrendben, amilyenben jelen felajánlást
elfogadják.

Jelen határozatot a Magyarok Világszövetsége eljuttatja az egykor
Magyarországhoz tartozó közösségekhez.

Resources