Hárompilléru mókuskerék
Nagy a riadalom kormányban és kormánypártokban. Mammon huséges híveit
teljesen megzavarta a külhoni magyarok magyar állampolgárságának
kedvezményes honosítással történo visszaállítása érdekében elrendelt
kötelezo országos ügydönto népszavazás. A tetten ért tolvaj
zavarodottságával kapkodnak, rikácsolnak, ellentmondanak, eroszakoskodnak
– ki-ki saját tehetsége, képessége szerint.
„Az idiotizmusig elkeseredettnek kell lenni ahhoz a javaslathoz, hogy nem
értesz hozzá, tehát menj oda, és mondd azt, hogy nem” – így a liberális
újságíró Kuncze és Hiller javaslatáról, akik tájékozatlannak tartják saját
választóikat (!), ezért nem-re buzdítanák oket.
A kancelláriaminiszter Kolozsvár és Szabadka között félúton összetákolt
hárompilléru mókuskerékkel házal. Nincs vevo, pedig a csodafegyverhez
hasonló csodaszerkezetének rácsaira próbálja rápingálni a kormány nemét –
belülrol.
Más kormánypárti politikusok zavarodottságukban az Országos Választási
Bizottság és az Alkotmánybíróság szerepét próbálják vitatni.
De miért is ez a nagy riadalom?
Mert egy maréknyi erdélyi földönfutó erosebbnek bizonyult a magyar nemzet
ellenségeinél!
Ennyi az egész. A Magyarok Világszövetsége alkotmányos eszközökkel, pénz
és taps nélkül, végrehajtói szerepbe kényszerítette az Országgyulést,
amely egyhangúan, 340 igen szavazattal elrendelte a népszavazást a magyar
nemzet egyesítésének alapveto kérdésében, a fegyverrel elvett magyar
állampolgárság visszaadásának tárgyában.
Az egyszeru magyar választópolgár rádöbbent, hogy puszta aláírásgyujtéssel
kitörhet abból a mókuskerékbol, amelyet a szegénység, tudatlanság és
magány hárompilléru építményére szereltek kizsákmányolói, és amelybe nagy
igyekezettel próbálják beterelni a magyar népet.
Az egyszeru magyar választópolgár ma már tudja, hogy a népszavazásban
érintett szervek – "a Kormánytól kezdve az Országgyulésig és a
köztársasági elnökig" – kötelesek tartózkodni a már megkezdett kötelezo
népszavazási eljárási folyamat megzavarásától és meghiúsításától.
Az egyszeru magyar választópolgár ma már látja, hogy a politikusok
visszaélnek választott tisztségeikkel és nyilvánossági lehetoségeikkel,
amikor alkotmányos kötelezettségükkel ellentétben a népszavazás
eredményességét próbálják akadályozni.
Az egyszeru magyar választópolgár érzi, hogy gyávák azok, akik a
televízióban sem mernek szemtol-szembe fellépni a népszavazás
kezdeményezoivel.
A politikusok pedig félnek, hogy akik ma a nemzetükért fognak össze, azok
holnap Magyarország kirablását is képesek megakadályozni. Ezért a nagy
riadalom.
Dombi János

