debrecennek van egy vize

(püspökladány)

debrecennek van egy vize
kinek hortobágy a neve
arra van egy kőhíd rakva
kilenc lyukra van állítva

azon jár át gulya ménes
csikós gulyás jaj de kényes
cifra szűr van a nyakába
a babája a csárdába

hortobágynak vize szőköl
kis pej lovam ne félj tűle
holnap reggel nyolc órára
vigyél átal a csárdába

csárda előtt kis pej lovam
gödröt vágott maga előtt
rúg vág kapál ágaskodik
a gazdája jó bort iszik

egyik iszik a meggyesből
a másik a cserepesből
a harmadik a morgóból
gulya ménes csavargóba

lúra csikós lúra

(püspökladány)

lúra csikós lúra nem a csárda felé
elszaladt a ménes kismargita felé
kismargitánál más méregeti
eztet a számadó nem nagyon szereti

kárba ment a ménes ki fizeti meg a kárt
elveszem a cifra szűröd meg a cifra bundád
ha elvesz maga vallja ja kárát
nem lesz mivel bétakarni a lyányát

nem megy kárba ménes nem kell kárt fizetni
amoda ja vihar a ménest méregeti
szellő ostorozza vihar téregeti
amoda ja a csikósbojtár a lyányt ölelgeti

kiszáradt a tóbul

(püspökladány)

kiszáradt a tóbul mind a sár mind a víz
a szegény barom is csak a pásztorra néz
istenem teremtőm adj egy csendes esőt
a szegény baromnak jó legelőt mezőt
istenem teremtőm adj egy csendes esőt
a szegény pásztornak igaz hű szeretőt

ha felülök a fekete halomra

(püspökladány)

ha felülök a fekete halomra
onnan nézem merre legel a gulya
parancsolok bojtáromnak pistának
csapja meg a bal szárnyát a gulyának

megcsapja bal szárnyát a gulyámnak
mindjár látom híja van a marhának
sárga lovam pányvára van kikötve
kinek tetszik menjen rajta keresse

elköltözött a daru meg a gólya
senki sincs mán a pusztába maradva
a pusztába magam járok egyedül
rajtam még a jóisten se könyörül
a pusztába magam járok egyedül
rajtam még a jóisten se könyörül

az én kedves édesapámnak

(püspökladány)

az én kedves édesapámnak a lova hátulsó lábán a
patkószeg de fényes
hortobágyi csaplárosné de kényes
vállig göndör haja levágva
száz talléros selyemkendő a nyakába

ha megkötök a gulyámból egy marha
nem nyúzom meg míg a gazda nem látja
jöjjön ki hát nézze meg hogy mi baja
nem kedvezett mán annak a nyavalya

tökhalomnál van az olcsó gomolya

(püspökladány)

tökhalomnál van az olcsó gomolya
mert a nyáron három juhász fejt oda
veres pali rásó julcsa bojtárja
telek jancsi a számadó juhásza

csuhaj te juhászné hun a vasárnapi té
bojtárgyerek hova lett a té ára
borér adtad a solymosi csárdába

vígan hé hoppáré itt a vasárnapi té
haj de ennél jobb a bor
majd ihatjuk azt máskor

hallottátok hírit

(aradványpuszta)

hallottátok hírit bereg vármegyének
bereg vármegyének
hát annak a híres munkácsi tömlöcnek

hogyne hallottam vón ültem is mán benne
ültem is mán benne
harminchat hónapot töltöttem el benne

megöltem egy embert hatszáz forintjáért
hatszáz forintjáért
de nem csak hatszázért csak huszonegy forintért

mikor a zsebéből bukszáját kivettem
nagyon megrendültem
talán nem is ez volt akit én reméltem

nyíregyházi fegyház kőből van kirakva
kőből van kirakva
sok szomorú anya sírva jár alatta

ne sírj édesanyám nem te vagy az oka
nem hallgattam szóra
a rossz társaságok vittek engem oda

szél hajtja a vizet

(aradványpuszta)

szél hajtja a vizet
víz a vizimalmot
szerelem csinálja
az atyafiságot

szerelem szerelem
átkozott gyötrelem
mér nem teremtél meg
minden falevelen

minden fa levelén
diófa tetején
hogy szakított volna
minden szegény legény

én is szakísztottam
de jelszalajtottam
szelíd galamb helyett
vadgalambot fogtam

sej mikor engem

(aradványpuszta)

sej mikor engem sommás lyánynak vittek
az árokba még a fű is reszket
hadd reszkessen a fű az árokba
csak a babám el ne hagyjon soha

sej mikor engem hazafelé hoztak
árok partján madarak daloltak
letelt már a hat hónapom végre
csókolhatom babám már örökre

becsomóztuk a dohányt

(aradványpuszta)

becsomóztuk a dohányt a csomozóba
saroglyával kivittük a hodályba
és azután kerek bálba berakták
azután a szekérre felpakolták

bevittük a dohányt a fábrikába
egyenesen rátettük a mázsára
nagyságos úr állítsa le a mázsát
???

nagyságos úr leállítsa ja mázsát
tiszta ??? a dohányt
a kertészem ott nézi keservesen
jaj de sokat dógoztam rá istenem

én vagyok a gencsi feri bérese

(aradványpuszta)

én vagyok a gencsi feri bérese
énelőttem jár az ökre négyesbe
kivágom a reszelős? karikásom
. pompás ha mondom

ha befogom az hat ökrömet négyesbe
kivágtatok én avval a mezőre
megrakom a szekeremet szénával
tetejébe ülök a galambommal

nem gyalog jöttem én ide

(nádudvar)

nem gyalog jöttem én ide
(hej a) sárga lovam hozott ide
sárga lovam izzadozott
értem rózsám fáradozott

az én lovam csárda jelőtt
(hejde) gödröt vágott maga jelőtt
rúg vág kapál ágaskodik
a gazdája jó bort iszik

csütörtökön virradóra

(nádudvar)

csütörtökön virradóra
tanáltam egy pej csikóra
én azt addig kerülgettem
míg fel nem kötőfékeztem

mikor én azt felfékeztem
debrecennek eresztettem
kérik a csikóm …
háromszáz ezer forintért

ez a csikó nem eladó
nem csendbiztos alá való
mer ha erre zsandár ülne
még a madár is rab lenne

kiszáradt a tóbul

(nádudvar)

kiszáradt a tóbul mind a víz mind a sár
a szegény barom is mind a pásztorára vár
teremtő jó atyám adj egy csendes esőt
gulyának ménesnek jó legelő mezőt

gulyának ménesnek jó legelő mezőt
a szegény pásztornak igaz hű szeretőt
sír a veres bornyú bőg az idesanyja
ott benn a csárdába bort iszik a gazda

leégett a hortobágyi hodály

(nádudvar)

leégett a hortobágyi hodály
leégett két szép juhászbojtár
mind a kettőnek gyolcsinge gatyája
számadónak sallangos bundája

a számadó nem volt semmi károd
megveszi a nagy hidi vásárba
de a két szép barna juhászlegény
még maga is beleégett szegény

barna kislány kerüli a hodályt
számadótul kérdi a babáját
mán azt kislány hiába keresed
beleégett ki téged szeretett

mutassa meg nékem a sírhalmát
könnyel hadd locsoljam a sírhalmát
hadd teremjen rózsát ne tövisket
mert az engemet igazán szeretett

felverem a rézsarkantyúm

(nádudvar)

felverem a rézsarkantyúm taréját
berugom a csendbiztos úr ajtaját
csendbiztos úr ne verje rám a vasat
gyenge az én babám szíve meghasad

fáj a vállam mer megverte a zsandár
pedig annak az ütése nagyon fáj
fáj nékem a babám selyemkendője
kutya világ nem hányj mindent a szememre

kutya világ szűk esztendő
de ránk hergelt mind a kettő
járj ki lábam járj ki most
nem parancsol senki most
az én csizmám tinóbűr
ha megütöm megbődül

ha jakarok új esztendőt csinálok
ha jakarok a babámtól elválok
elválásom nem annyira sajnálom
csak sokba került a lakodalom azt bánom

pallagra terült a juhom

(nyíradony)

pallagra terült a juhom
cseng-bung rajta ja harangom
cseng-bung rajta alig hallom
halva fekszik a galambom

bárcsak addig ki ne vinnék
míg én innen hazamennék
koporsójára borulnék
jaj de keservesen sírnék

csonka torony nincs teteje
a juhomnak nincs mezeje
a juhomnak mező kéne
nékem szép szerető kéne

úgy akartalak szeretni

(nyíradony)

úgy akartalak szeretni ne tudják
de jaz egek rám világosították
rám világosította ja magos ég
kisangyalom nem lehetek a tiéd

fájhat annak a kislánynak szíve
kinek más faluba ja szeretője
lám az enyém vélem van egy faluba
mégsincsen a szívem nyugodalomba

este este de szerelmes kedd este

(nyíradony)

este este de szerelmes kedd este
de szerelmes lánynál voltam az este
lehullott a rezgő nyárfa levele
karjaim közt aludtál el az este

éjfél után kezd a csillag ritkulni
kelj fel babám ha jel akarsz indulni
fel is kelek mer nem tudok aludni
a szerelem nem hagy engem nyugodni

mikor hozzád jártam

(nyíradony)

mikor hozzád jártam marcsa mindig haragudtál
szóltam hozzád te meg nem is szóltál
kialhatod felőlem magadat
nem ölelem által a vékony karcsú derekadat

magosan repül a daru fenn a levegőbe
nem beszéltem a babámmal a héten
majd beszélek a nyíradonyi határszélen
keselylábú lovát legelteti kötőféken

új a kendőm

(nyíradony)

új a kendőm el akarom viselni
de jaz anyám nem akarja jengedni
engedd anyám hadd kössem fel még egyszer
jövő ősszel a gyöngykoszorút teszem fel

új a csizmám el akarom viselni
de jaz anyám nem akarja jengedni
engedd anyám hadd húzzam fel még egyszer
jövő ősszel a rezes csákót teszem fel

kilenc tinót hajtottam a vásárra

(nyíradony)

kilenc tinót hajtottam a vásárra
tizediket a babám udvarába
kilenc tinó ára van a zsebembe
gyere babám mulassuk ki belőle

amoda van egy ház

(nyíradony)

amoda van egy ház törvényszék a neve
törvényszék a neve
amit abban főznek keserű a leve

oda van lezárva négy adonyi legény
négy adonyi legény
ott töltik napjait éhen-szomjan szegény

repülj madár repülj szegeden keresztül
szegeden keresztül
nézd meg a babámat maga van egyedül

talpig vasba verve bokáig a vérbe
bokáig a vérbe
szeme be van esve a nagy sötétségbe

cellának fedele takaródzó subám
takaródzó subám
kígyók békák szeme világító gyertyám

testvérek rokonok de hűtlenek vagytok
de hűtlenek vagytok
nehéz rabságimban meg se látogattok

majd ki fogok menni nem fogok rab lenni
nem fogok rab lenni
testvéri hűséget vissza fogom adni

árva vagyok árva

(nyíradony)

árva vagyok árva az isten is látja
verje meg az isten ki az árvát bántja
verje meg verje meg veretlen ne hagyja
ki az igaz árvát ártatlanul bántja

jaj istenem uram kinek tegyek panaszt
mikor e világon nem akad egy igaz
mondanám a fődnek de nem tud felelni
mondanám élőknek el fognak beszélni

jaj istenem uram hol fogok meghalni
hol fog az én piros véreim elfolyni
erdőbe meghalok megesznek a vadak
majd kiénekelnek az égi madarak

nyíradonyi hegytetőn

(nyíradony)

nyíradonyi hegytetőn hegytetőn
szántogat a szeretőm szeretőm
nem akar a négy lova ja hegyre felmenni
nem akar a szeretőm szeretni

egyes fia vagyok az anyámnak
beírták a nevem katonának
kihúzták rám az egyes cédulát
itt kell hagyni ezt a barna kislányt

barna kislány lement a kiskertbe
feltekintett a csillagos égre
csillagos ég megölöm magamat
katonának viszik a babámat

péterfia laktanyára

(nyíradony)

péterfia laktanyára rászállott egy páva
vizet merít a szájába ja reguták számára
mosdjatok reguták mert porosak vagytok
azt csak a jóisten tudja mikor szabadultok

gyolcs az ingem gyolcs a gatyám lobogós az ujja
nem lobog az nem lobog az ha ja szél nem fújja
ha ja szél nem fújja magam lobogtatom
még az éjjel a kisangyalom százszor megcsókolom

a pokrócom négy sarkába vágom a nevemet
átadom a szerelvényem az ötvenheteseknek
hadd olvassa sej-haj a bundás reguta
kinek van még ide hátra harminchat hónapja

mikor a juhász bort iszik

(tiszacsege)

mikor a juhász bort iszik
fakó szamár szomorkodik
ne szomorkodj fakó szamár
mindjár megyünk a nyáj után

két hete-e vagy már három
mióta számadóm várom
amoda jön amint látom
fakó fejű szamárháton

jó napot édes bojtárom
van-e károd kettő-három
károm nincsen de nem is lesz
míg-e nyáj a kezemen lesz

van-e húsod a tömlőbe
vagy a vasfazekba főzve
nincsen húsom a tömlőbe
sem a vasfazékba főzve

fogd meg azt a pettyes bakot
vagy amazt a nagy harangost
kibe megvan tíz font faggyú
hat pokrócra való gyapjú

kutyám megeszi a vérit
zsidó elviszi a bőrit

nem messze van ide kismargita

azt a tisza környes-körül folyja
közepibe koponyási csárda
abba iszik egy betyár magába

amott jönnek nyolcan a zsandárok
jaj de szépen fénylik a csákójuk
elöl megy a zsandárok káplárja
egyenesen be ja koponyába

adjon isten jó estét csaplárné
hát ez a hátas paripa kié
jó bort iszik annak a gazdája
itt mulat már két hete bújába

küldje ki hát annak a gazdáját
nem bántjuk mi ha megadja magát
ki sem megyek meg sem adom magam
kinek tetszik vigye el a lovam

én a lovam nem annyira bánom
csak a nyeregszerszámom sajnálom
nyergem alatt a bugyellárisom
abba vagyon százezer forintom

százat adtam ezér a pej lóért
másik százat rávaló szerszámért
harmadikat egy szép barna lányért
negyediket véle hálásáért
ötödiket arra tartogattam
jön a zsandár borral megkínálom

a csengei bírónak

(tiszacsege)

a csengei bírónak
jó hat lovát mondanak
ellopnám az éjszaka
hogyha rám nem virradna

de a hajnal hasad már
jön a zsandár vasal már
vasalja a kezemet
letesznek az egyesbe

letesznek az egyesbe
az egyes fenekére
gyere babám váltsál ki
ne hagyjál elhervadni

kiváltalak ki-ki-ki
nem hagylak elhervadni
eladom a selyem kendőmet
kiváltalak tégedet

CD: Dűvő / 1.