Tamási Áron szülőföldjén

A száz éve született Tamási Áron szülőföldje a Hargita és a Görgényi havasok nyugati lejtője, az egykori Udvarhelyszék, később Udvarhely megye. A táj északi, részben marosszéki része a Kis-Küküllő forrásvidéke, a Sóvidék, déli része a Hargita lejtője.

A Sóvidék nevét az alatta fekvő nagy sótömzsnek köszönheti, amely a szovátai sósvizű tavakat táplálja és a parajdi sóbányák anyagát adja. Marosvásárhely felől vagy végig a Kis-Küküllő völgyén át közelítjük meg. Sok ház előtt áll díszes székelykapu, ami annak is köszönhető, hogy erre már sok az erdő. Erdőszentgyörgyön született az a Rhédey grófnő, akinek unokája V. György angol király felesége volt. Tovább felfelé 4-5 falun át érünk Szovátára.

Szováta város felett erdőkkel körülvéve fekszik a sós vizű, kerek Medve-tó, a fürdőzők Mekkája, amely körül Erdély egyik leglátogatottabb gyógy- és üdülőtelepe alakult ki. A Medve-tótól lefelé jobbára favázas szerkezetű, 1914 előtt épült villák sorakoznak. A Medve-tó felett a hosszú Tivoli-tó bújik meg a Görgényi havasok egyik erdős völgyében.

A Kis-Küküllő elkanyarodó völgyében Szováta felett Parajd következik, amely már Udvarhelyszékhez tartozott, míg Szováta Marosszék része volt. Parajd különlegessége a nagy, csupasz sószikla, és alatta a sóbánya. Parajdnál folyik a Kis-Küküllőbe a Nagyvíz, amelynek völgyében a fazekasok faluja, Korond következik. Korond felett a várrommal koronázott Firtos hegye emelkedik, amelyhez egy jó és egy gonosz tündér harcának mondája fűződik.

Korond után az úton következő nevezetes falu Farkaslaka, Tamási Áron szülőfaluja. Tamási Áron szülőháza emlékmúzeumnak van berendezve. Síremléke a falu felett a műút mellett álló templom székelykapus kertjében áll, Szervátius Jenő és Tibor faragványa. Sírfelirata szerint: “Törzsében székely volt, fia Hunniának, Hűséges szolgája bomlott századának.”

A Nyikó völgyében lejjebb következő falu, Szentlélek temploma az egyik legrégibb középkori székely templom. Tovább Szejkefürdőre jutunk, ahol Orbán Balázs (1830-1890) nyugszik, aki nagyrészt itt írta az egész Székelyföldet ismertető hétkötetes munkát.

Székelyudvarhely Udvarhelyszéknek, később Udvarhely vármegyének a székhelye volt. Virágos főterének alsó szélét a ferencesek kéttornyú barokk temploma zárja le. A Szent Mihály-hegyen emelkedik a barokk plébániatemplom, közelében a Tamási Áron líceum nagy épülete. A tanítóképző a mesemondó Benedek Elek nevét viseli. A város alsó szélén az 1200-as években épült Jézus-kápolna idézi a középkort.

Udvarhelyről a Nagy-Küküllő völgyében a festett székelykapuiról híres Máréfalván túl a Homoród-patakok völgyébe kelünk át. Homoródfürdőn a Mária borvízforrás és a Lobogó-forrás fakad. Tovább keletre a Hargita Tolvajos hágójába vezet az út. A Szentegyházfalu alatti Szentkeresztbányán működött a szabadságharc idején Gábor Áron egyik ágyúöntő műhelye.

A Tolvajos hágóból északra a Hargita főgerincén Hargitafürdő érintésével a hegység legmagasabb pontjára, a Madarasi Hargitára gépkocsival is feljuthatunk. Innen már feltűnik Csíkszereda és felette Csíksomlyó kéttornyú búcsújárótemploma, amely egy öreg csángó szavával élve Jeruzsálem és Róma után a legszentebb hely a világon.

Forrás: Dr. Gábriel András, Természetbarát Híradó, 1997. december