Erdélyről röviden

Fekvése

Erdély, Ardeal, Transilvania, Siebenbürgen, ahogy az erdélyiek ki-ki a maga anyanyelvén nevezi meg szülőföldjét a 46°30′ északi szélességi és a 24°30′ keleti hosszúsági kör metszéspontja körül, 300-310 kilométeres sugarú képzeletbeli kör belsejében terül el. Területe hozzávetőlegesen 57800 négyzetkilométer és ez több mint pl. Belgium vagy Svájc területe. Történelmi határai északon Máramaros és Bukovina, kelet-dél-keleten Moldva, délen Havasalföld és Olténia, illetve a Szörényi Bánság, nyugat-észak-nyugaton Bihar, Szilágy és Szatmár.

Táji keret

Folyóvölgyek és medencék által erősen tagolt erdős felföld, dombvidék a Kárpátok és a Nyugati-szigethegység ölelésében. Szakszerűbb megfogalmazásban “voltaképpen az Erdélyi-medencét és közvetlen hegységperemét jelenti, azt a területet, amely a Szamos, a Maros, az Olt és mellékfolyóik völgyeit, medencéit, az azt követő dombságokat és hegyeket foglalja magában. Keleten és délen a Kárpátok gerince, nyugaton a Ruszka-havas tömbje, a Maros jobb partján az Erdélyi-érchegység, a Bihar-hegység és a Meszes, végül északon a Kővár, a Lápos, a Széples és a Radnai-havasok a határa.”

A hegykoszorú helyenként az égre törő, csipkézett, június közepéig fehér hópalástba öltözött szirtjeivel, másutt a sötétlő erdőrengeteg félelmetesen pompás köntöse, a hosszan elnyúló, sima hegyhátak, a megejtő szépségű alpesi tavak, a Nyugati-szigethegység szurdokainak, vízeséseinek, a Keleti-Kárpátok magas hegyi átjáróinak csábítása ellenállhatatlanul vonzó látvány és ajánlat is egyben a bejárásra.

A Maros és az Olt felső folyása osztotta Keleti-Kárpátok medence oldali vonulata altalajkincsekben, ásványvizekben gazdag, vulkáni eredetű, földtani időfogalmaink szerint aránylag fiatal képződmény. Kétezernél is több eleven forrás vizének javát fürdőtelepek (Borszék, Tusnádfürdő, Homoródfürdő), ipari töltödék, az utóvulkáni kéngőzölgéseket, mofettákat Hargitafürdőn, Bálványosfürdőn gyógykezelésekre hasznosítják.

A medencét a 776 kilométeres kelet-nyugati irányban folyó Maros osztja északi és déli területre. Az északi részek a Szamos-hátság, Beszterce-Régeni-dombvidék és az Erdélyi-Mezőség. A déli részek a Küküllők dombsága vagy a Küküllők-menti hátság, a Szováta-Udvarhelyi dombvidék. A medence délvidékét osztó Olt a Csíki és a Háromszéki-medence, a Barcaság, Fogarasföld, Szeben-vidék fő folyója.

Éghajlata

Erdély klímája mérsékelten kontinentális, nyugati széljárású, az óceáni és a kontinentális éghajlat közötti átmenetre utaló jelleggel. A telek hidegek és hószegények, a tavasz napsütéses és barátságos. Általában május és június az esős, szeszélyes hónapok, július a legmelegebb nyári hónap, az erdélyi ősz a legpompásabb, legcsábítóbb évszak.

Vizei

Erdély domborzati jellemzőihez igazodik sűrű vízhálózata, amelynek gyűjtőpontjai környékén, a legrégebbi idők óta, kereskedelmi, kézműves-ipari utak találkozásának településgócai épültek ki. A Maros folyó, miután Erdély egyik legcsodálatosabb völgyszorosát elhagyja és magába fogadja a Nyárád, az Aranyos, a Küküllők, az Ompoly, a Sebes, a Sztrígy és a Cserna vizeit, 776 kilométer után kihömpölyög az aradi lapályra és a Tiszával egyesülve Szeged alatt eljut a Dunába. Testvérfolyója, az Olt Csíkot járja be, a Barcaság és Fogaras-földje, illetve Szeben vidéke meghatározó folyója, és 699 km-es gyűjtőút után közvetlenül talál a Dunába.

Táj és népe

Románia 1968-as közigazgatási átszabása szerint Belső-Erdély, a történelmi Erdély területe 9 megyére (Fehér, Beszterce-Naszód, Brassó, Hargita, Hunyad, Kolozs, Kovászna, Maros és Szeben) oszlik. Ezen a területen 68 városban és 548 község 3048 falujában hozzávetőlegesen 4,350 millió lélek él, románok, magyarok, németek, örmények, zsidók és a Romániában élő 14 nemzetiség közül mások is. Az utolsó, 1992. január 7-i népszámlálás adatai szerint 72,61 százalékban román ajkúak, 23,70 százalékban magyarok, fogyó számban németek és ébredő cigányok, vagy romák (2,74%). A magyarok többsége (70 százaléka) a Székelyföldön él.

Az egyháznak sem volt sok lehetősége a meghatározott társadalmi folyamatok trendjének alakulása szerint, bár Erdély népeinek vallási megoszlása némiképp kiegyensúlyozottabb, mint a nemzetiségi osztás képe. Egyértelmű a katolikus egyház nemzeti kötődése Csíkban, nyilvánvaló a református egyházaké Kolozs, Maros, Szeben és Fehér megyében.

Turizmus

Nem lehet, hogy az a természeti környezet, amelyet Csodavilágnak hisz az erdélyi természetbarát, ne hívná, csalogatná a messzeföldi vándort. A Fogarasi-havasok, a Retyezát, a Páring és a Szebeni havasok, a Királykő 2500 méter magas csúcsai közelében kanyargó, jelzett ösvények égkék gleccsertavak partjára kalauzolnak szakszerűen kiépített menedékhelyek oltalmában. A Nyugati-szigethegység karsztszikla-rengetegében megbújó barlanglabirintusok, a hegymorzsoló patakok szurdokai, a legendákat mesélő sziklaalakzatok látványa és élménye, vagy egymaga a teljesítménypróba is lehet célpontja egy-egy útvonalnak.

Forrás: Élő Erdély / Utazó, hhrf.org