Asbóth Sándor (1811–18 68)
* Keszthely – † Buenos Aires,
Argentina. Mérnök, a 1848-as Szabad ságharc ezredese; az amerikai polgárhá ború tábor nagya. USA-nagy követ Uru guay ban és Argentinában.
Elkészítette New York városren dezési ter vét és a híres Central
Parkot õ tervezte meg; õ alkal mazott elõször bitument járda bur kolásra.

Barnóthy Jenõ (1904 – 1996)
* Kassa – † Chicago, Illinois, USA. Asztro-fizikus, egyetemi tanár. 1948-ban az Egyesült Államokba emigrált felesé gé vel, Forró Magda tudóstársával. Elõ­szõr Lake Forest, Illinoisban fizikát tanítottak mind ket ten
(Barat College). 1955-ben egy rádio lógiai kutató eszkö zöket gyártó vállalat veze té­sével bízták meg mindkettõjüket. Barnó thy a Biomagnetic Re search Foun da tion elnöke, a Forro Science Co. igazgatója. Több szabadal ma van sugár zást kutató készülé kek gyártá sára. Több száz tudo má nyos írása jelent meg a koz mi kus sugár­zás, aszt ro-, atom- és biofi ziká val kapcso latban. Utol só, feleségével közösen írt, szak­cikke (What is Time) 1991-ben jelent meg. A kozmikus su gárzás jelen sé geinek megis me ré se terén – ami a világûr meg hódításának elõfelté tele – mind ketten kitünõ ered ményt értek el.

Dallos József (1905 – 1979)
* Magyarország – † London, Anglia
Orvos. Kidolgozta az élõ szemrõl való minta készítésének eljárását, miután megtalálta a lenyomatfelvételhez szükséges angyagot. Kutatá sai alapján 1929-ben – elsõként – olyan kontakt lencséket lehetett gyártani, amelyek a szem alakjához idomultak, és ezáltal egész nap visel hetõvé váltak. A folyadék nélküli kontaktlencsék is neki köszönhetõk. Halála után a British Con tact Lens Association az évente meghirdetett díját Dallosról nevezte el.
A puha kontaktlencse kifejlesztése a magyar Gyõrffy István nevéhez fûzõdik.

Dékáni Árpád (1861 – 1931)
* Alsójára – † Borbánd
Erdélyi származású rajztanár, iparmû vész. Szen vedélyesen gyûjtötte és dol gozta fel a mag yar motívumokat. Új, eredeti, mûvészi, magyar var rott csipkét tervezett, a közis mert halasi csipkét. Magyarországnak addig nem volt saját varrott csipkéje. Dékáni elgondolásának és terve inek megvaló sulá sa, a halasi csipke, hama rosan kül földön is kedveltté vált. A vallás- és köz­oktatás ügyi mi nisz térium csipke varró tanfo lyamok szer vezé sével bízta meg. Ezzel elindult a mag yar házi ipari mozgalom.

Döme Lajos és Kézsmárki András
NYERSGUMI HULLADÉK FELDOLGOZÁ SA lett az 1999. év találmánya.
A találmány berendezés és eljárás vulkanizálat lan textil és acélszál erõsítésû gumi hulladék újrahasznosítására. E megoldás alkalmazásával az ilyen hulladék 70%-a újra felhasználható gumi termékek elõállítására. Ez az alko tás négy külföldi találmányi kiállításon két arany- egy ezüstérmet és egy különdíjat nyert.

Dorogi István (* Magyarország, 1885 – ? )
Vegyészmérnök, feltaláló. 1924–1934 között kidolgozta a pneumatikus elvû gumilemezekbõl összetett és csákozott varratokkal összetartott alaktestek gépesített ipari termelését. Az eljá rást 52 magyar és 150 külföldi szabada lomban fektette le. Az általa kidolgozott megoldá sokat a korszerû gumiipari technológiában, mint játé kok, mentõövek, felfújható csónakok, stb. gyár tásá nál széles körben alkal­mazzák.

P. Fényi Gyula S.J. (1845 – 1927)
* Sopron – † Kalocsa
Asztrofizikus, jezsuita szerzetes, a Haynald-obszervatórium igazgatója Kalo csán. A Nap-protuberanciák jelentõségének elsõ értékelõje. Bizonyítja, hogy a nap-protu­beranciák gyakori sága a napfoltok szerint válto zik. Légkör tani és geofizikai vizsgálatai szintén jelentõ sek. A Hol don krátert neveztek el róla.

Greguss Pál (* Budapest, 1921 – )
Vegyészmérnök, fizikus. A Deep Space program keretén belül kilõtt ûr szon da mûszerei között található Greguss Pál találmánya, a Pál-optika néven ismert panoramikus gyûrûs lencse. Azt a panoráma képet, amit a Sojourn er kamerája 6000 felvételbõl állít össze a Pál-optika egy felvétellel tudja készíteni. A 360 fokos látást biztosító optikai lencse pontos helyzetmeghatá rozó mûszerként használható, mivel egyidejûleg rálátása van a Földre, a Napra és a csillagokra.

Haraszty Ágoston
(1812 – 1869)
* Futak – † Corinto, Nicaragua
Földbirtokos. Az amerikai szõlõ kultúra megala pítója, a Kali forniai Bor Atyja. Beve zette a Zin fandel és az Alexandriai Musko tály szõlõfajtá kat. 1861-ben 100 000 szõlõ vesszõt impor tált Európából, az 1,400 fajta közt Tokaji szõlõt is. Az 1862-ben megjelent könyve a borászat ról, borké szítés rõl, mezõ- és kert gaz daság ról a 20. század ban is hos szú ideig a borkészítés angol nyelvû szakte kin télye maradt.

Kaposy Mór (1837 – 1902)
* Kaposvár – † Bécs, Ausztria
Orvos, bõrgyógyász. A rosszindulatú daganatok és nemibetegségek terén végzett kutatásai jelen tõsek. A Sarcoma indiopathicum multiplex hae morrha gicum (1872) rákos betegség meghatáro zása ma Kaposy's sarcoma néven ismeretes és az AIDS betegséggel kapcsolatban gyakran említik. Az általa felfedezett és róla elnevezett bõrráknak ez a formája ugyanis sokszor az AIDS elsõ tünete.

Kemény János (1926 – 1992)
* Budapest – † Etna, NH, USA
Matematikus, egyetemi tanár. 1940-ben az E gyesült Államokba került. 17 éves korában behivták katonának és mint matematikust a Manhattan Terv osztották be, mely terv az atomenergia kutatásával foglalkozott. A Dart-
m outh College matematika tanszékének vezetõ je, majd 1970–1981 között a fõiskola elnö ke. Társ-feltalá lója a BASIC com puter nyelvnek, ezért a micro computer atyjának nevezik. 1983-ban True Basic Inc. néven saját vállalatot alapí tott. Az e-mail is Kemény ötlete volt.

Manhattan Terv
1939-ben Szilárd Leo és Teller Ede megkérték Einsteint, hogy hívja fel Roo sevelt elnök figyel mét arra, hogy német tudósok biztos foglalkoz nak egy atom bomba elõállításának gondolatával. Einstein német levelét Teller angol ra fordí totta és személyesen vitte el a Fehér Házba. Néhány hét múlva elha tározták az atomkutatás megindí tását – Manhattan Terv néven. A Tervben résztvevõ tudósokat egy öttagú atomfizikusokból álló kutató csoport irányította, melynek feje az olasz Fermi Enrico volt, a többi tagja Fermi híres ûrlakói, akiket magyarok nak neveznek: Neumann János dr., Szi lárd Leo dr., Teller Ede dr. és Wigner Jenõ Pál dr. A Manhattan Terv kiválóan sikerült, felfe dezték a atommaghasadás lánc reakcióját, mûködni kezdett az elsõ atom reaktor és megépült az atombomba. Amikor a kutató csoport meg tudta, hogy az amerikai hadvezetõ ség atom bombát készül Japánra le dobni, több tudóstársukkal együtt tiltakozó levelet küldtek Tru man elnöknek, de ered ményt nem értek el.

Kertész André /Andor/ (1894 – 1985)
* Budapest – † New York
Világhírû fényképész. A fényképtudósítás egyik alapítója. Már 1912-ben riport-képeken örökí tette meg a mindennapi utcai életet és az embe reket természetes környezetükben. 1925-tõl Párizsban és 1936-tól New Yorkban élt és dol gozott. Úttörõje volt a kisformátumú fényképe zõgépek haszná latának elterjesztésé ben. Egész életében szinte kizárólag kis gépek kel dol gozott. Kertész teljes egészében magánú ton tanulta a fényké pezést és amatõrnek tartotta magát: „A matõr vagyok, és amatõr akarok ma radni éle tem géig. A fénykép szépsége a rápecsételt igaz ság ból ered. Ezért véde kezem minden fajta szak mai fortély és bravúr ellen…”

Kliegl József (1795 – 1870)
* Baja – † Budapest
Gépész, feltaláló. Szerkesztett betûszedõgépet billentyûszerkezettel (18 40), számo lógépet, aragtógépet, hegyi pályára alkalmas gõzmoz donyt, mely a rézsutos pálya minden pontján megállítható; egysínû vasutat, mely sínjét magá val hordja; zongorahang jegyzõgépet (1856), mely a zon gorán leját szott – improvizált – zene­szerze ményrõl azonnal kottát készített.

Kõrösi Csoma Sándor
(1784–18 42) * Kõrösfalva, –
† Dar jee ling, India. Nyelvtu dós, világjáró. Gyalog elindult Ázsi á ba, hogy a magya rok õshazá ját és õs törté neti forrá sokat keressen. 20 nyel ven be szélt. 16 euró­pai és keleti nyelven állított össze szójegy zé ket. Elképzelhe-
tetlen nélkülözé sek árán, láma kolos torokban tanul ta és rakta le a tibeti nyelvészet alapjait. Elké szítet te a világ elsõ tibeti nyelv ta nát és a tibeti-angol szótárt. A keleti nyelvé szet történe tében úttörõ jelentõségû Calcuttában meg je lent két mûve: Grammar of the Tibet an Language, és Essays to wards a Dic tionary Tibet an and Eng­lish. Halála után jelent meg szanszk rit-tibeti-angol szótára. 1982-ben Bu da pesten felavatták Eu rópa elsõ buddhista emlékmû vét, a Csoma-stupát.

Markovits Mária (1875 – 1954)
* Kiskunhalas – † Kiskunhalas
Hímvarró, iparmûvész. Dékáni Árpád mûvészi magyar csipke terveit a ha gyo mányos, évszáza dos módszerekkel nem lehetett elkészíteni. Markovits Mária érdeme, hogy a tervek valósággá válhattak. Eredeti, teljesen új, egyedülálló technikát dolgozott ki a halasi csipke varráshoz. Sok csipkevarró nemzé de ket nevelt. A világ-hírû, teljes egészé ben kézzel var rott halasi csip két ma Kiskun halas aranyá nak neve zik.

Neumann János (1903 – 1957)
* Budapest – † Washington, DC Mate matikus, ve gyészmér nök, fizikus, a logi kus és gyors gon dolkodás legendás szimbolu ma, akit tudóstársai így jelle mez tek: A legtöbb tudós azt fedez fel, amit tud, Neumann azt, amit akar.
23 éves korában már egye temi tanár. Lefekteti a kvantum me chanika matema tikai alapjait. Meg alapozza a mate ma tika új ágait, megteremti a játékelméle tet és annak gazda sági alkal ma zását, kifejleszti a folytonos geometria elméle tét. A II. világ háború alatt a fegy veres erõk tanácsadója, tagja a Man hattan
Tervnek, részt vesz az elsõ atom bom ba megépí tésének prog ram jában. Az atom és hid rogén bomba kísér leti robbantá sai nál keletkezett lö késhullámok tanul mányozásá­nál a bonyo lult mate matikai ös sze függések ki számí tása végett gon dolt a nagyse­bessé gû elek t rónikus szá mító gépek kifejlesztésé re. Tõle szár maznak a szá mító gép logikai ter vezé se és alap vetõ gondola tai, mint a kettes szám rend szer alkalmazá sa, memó ria, prog ram táro lás, utasí tásrend szer. 1955-ben az ötta gú Atom energia Bizottság tag jává nevez ték ki. Az atomenergiá val kap csolat ban figyelmezteti a szená­tus külön bizott ságát a következõ „nyilat kozattal”: Az atomfizika felelõt len, vagy otrom­ba politiká val kombi nálva már ebben a pillanat ban is képes borzalmas sebe ket ejteni a társadalom ban. Még valame lyes fejlõdés, … és a fizika és poli tika ugye nezen kom­biná ciója lakhatat lanná változ tatja a föld felszínét…

Pattantyús Ábrahám Géza (1885 – 1956)
* Selmecbánya – † Budapest
Gépészmérnök. 1907-tõl haláláig tanított a budapesti Mûegyetem elektrotechnikai, majd gépészszerkezettani tanszékén. Mérnök ge nerációk nevelõje, a „Pattantyús-isko la” megte rem tõje volt. 13 szak- és tan könyvet és 150 szakdolgozatot írt. A du­gattyús szivattyúk lég üstjének mé rete zésére kidolgo zott eljá rása az egész világon Pattan tyús-módszerként ismere tes.

Pávlics Ferenc (1928 – )
* Balozsameggyes –
Gépészmérnök. Dolgozott mint kutató az ame rikai hadsereg detroiti tank gépkocsi szertár pa rancs nokságánál, a General Motors védelmi kutató-labo ratóriu mában, a Santa Barbara mûvek eletronikai részlegénél. Kutatási területe a mellékúti jármûvek fejlesztése, a Hold felszí nére szánt jármûvek alkalmazásának vizsgálata. Kidolgozta a NASA részére, a világtör ténelem elsõ földön kívüli terepjáró gépkocsiját, az 1969-es Holdra szálláskor hasz nált hold autót. Ezt fejlesztette tovább az amerikai ûrhajózási Hiva tal Pavlics vezetésével. Ez a Jövevény-nek neve zett autó 1997-ben szállt le a Mars-ra a Nyom keresõ ûr szondával.

Pécsi Eszter (1898 – 1975)
* Kecskemét – † New York, USA
Statikus. Õ készítette a margitszigeti fedett uszoda szerkezeti tervét és Bu da pest elsõ vas szerkezetû magasházát (Fiumei úti baleseti kórház). 1957-ben elbocsátották állásából, el hagyta Magyarországot. Egy évig Bécsben dol gozott. Õ tervezte meg a város elsõ többe mele tes parkolóházát. 1958-tól New Yorkban dolgo zott. Õ volt a statikusa az elsõ vasbeton vázas felhõkar colónak (Hotel Americana) és a Co lumbia Egyetem tanárok számára ké szült két toronyhá zának. Mind három munká jáért meg­kapta New York váro sától „az év legjobb statikai terve” díjat. A New York-i Egyetem több épüle té nek volt statikus tervezõje. Különle ges alapo zási módszert fejlesztett ki a Hudson folyó partján épülõ toronyházakhoz, ezért 1965-ben az év legjobb statikusa lett.

Pulitzer József (1847 – 1911)
* Makó – † Charleston, USA. Újságíró, lapszerkesztõ. A mod ern új ságírás úttö rõje; a Pulit zer díj megala pí tója; gyûj tést szerve zett a new yorki Sza bad ság-szo­bor talap zatá nak felál lítá sára. Az általa létesített alapít vány fe dezi a szo bor kivilá gítását a mai napig.

Rózsa Miklós (1907 – 1995)
· Budapest – † Los Angeles, USA. Zeneszerzõ, karmester.
7 éves korában lépett fel elõször a nyil vánosság elõtt saját szerze mé nyé vel. Komoly zenéjét euró paszerte megismer ték. 1937-tõl kezdett filmzenét írni. Elõször a Lon donban élõ magyar Korda
Sándor filmren dezõ vel, majd 1948-ban Holly woodban a Met ro-Goldwyn-Mayer filmstu dióval kötött szerzõdést. 40 év alatt 93 filmhez, köztük Holly wood leghí­resebbjeihez, írt zenét (El Cid, Ben-Hur, Quo Vadis, Dzsu ngel k önyv…). Egyi dejüleg 20 évig tanított filmzene szer zést – elsõ ként az USA-ban – a Dél-Kali for niai Egye te men. Komoly zenéjét az egész világon játszák. Rózsa volt az egyetlen zeneszer zõ, aki 1956-ban zenei darabbal meg emlé kezett a Sza badság harcról (Nyitány a Szim­fonikus hangver senyhez).

Rubik Ernõ, id. (1910 – 1997)
* Pöstyén, Felvidék – † Budapest
Id. Rubik Ernõ volt a legismertebb magyar repülõgéptervezõ mérnök. 1935 és 1987 között 31 különbözõ tipusú vitorlázó- és sport repülõgé pet terve zett, világviszonylatban is jelentõs sza ba dalmait alkal maz va. A könnyû és olcsó meg ol­dások aluminiumötvözetbõl készültek.

Rubik Ernõ, ifj. (1944 – )
* Budapest –
Építész, tárgytervezõ. Több logikai játék alkotó ja, a leghíre sebb a Rubik koc ka vagy Bûvös kocka (1974), melynek kedv elõi egyesületeket, verse nye ket, világ­bajnokságokat szervez nek. A Bûvös-kocka bevonult a New York-i Mod ern Mûvészetek Múze umába.

Schick Béla (1877 – 1967)
* Boglár – † New York City
Gyermekorvos. A világhírû Schick-test felfede zûje, amely megállapítja a diph tériára való fogékonyság fokát. Clemens von Pirquet-tel közösen felfe dezte az alergia orvostudományát A biz tonságos borotvapenge feltalálója.

Simonyi Károly (1948 – )
* Budapest, Hungary
Számítógép programozó. A világ leg nagyobb software cégé nek, a Micro soft nak vezetõ ter ve zõje az 1980-as évek eleje óta. Simonyi tervezte a Win dows, Word for Windows és Excel prog ram mo kat. A híres és programo zók részére hasznos Hungari an notation beve zetése is az õ nevéhez fûzõdik.

Szilárd Leo (1898 – 1964)
* Budapest – † La Jolla, CA, USA. Atomfizikus, biofizikus. Teller Edével felhívta Einstein és Roosevelt elnök figyel mét az atom hasadás kato nai alkal mazá­sának lehetõségére. Tagja az atom energia kutatásával foglal koz ó Manhat tan Terv tudóscso port já nak. Szilárd nevé hez fûzõ dik az elsõ atommaghasa dás lánc reak ciójának kivál tása urá nium és grafit kombinálá sával. Õ használta elõször a plutóni umot az atomrekció elõidézé sére. Meg ter vezte és Fermi vel megépí tette az elsõ atom reak tort. Egész életében elle ne volt, hogy az atome ner giát kato nai célokra használ­ják, ennek érde kében meg szer ve zett egy hábo rú ellnes tanácsot Coun cil to Abol ish War címen. A II. világhá bo rú után bi oló giá val fog lalko zott, a fizika elvont mód szereit az élet alap problé májára alkal mazva. A rák kezelésére új gyógyászati módot dolgo zott ki, a radioterá piát. Szilárd Leót a biofizika atyjá nak tekintik.

Teller Ede (Budapest 1908 –)
Atomfizikus. Fõ kutatási terü lete a termonukle áris reakció. Tagja volt az atom energiát kutató Manhattan Terv tudós csoportjának. Résztvett a nuk leá ris lánc re­akció és az elsõ atombomba kifejlesztésében. Vezetõ szerepe volt az ameri kai hidrogén bom ba megépítésében
(1952). Õt nevezik a „hidro gén bomba atyjá nak”. Fontos szere pe volt a tenger­alattjárókról kilõtt rakéták kifejlesztésé ben és a Star Wars (az Egye sült Államok rakéta védõ rendszere) megfo gal mazá sában. Az erõsen antikom munista Teller tudo má nyos mun kája az atom robba nószerek terén lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy az Egyesült Álla mok békés úton meg nyerte a Hideg Hábo rút és hogy a Szov jet únió összeom lott.
Teller Ede 1991-ben Pakson azt mondta: új jeles felfedezése, miszerint egy nyelv van, s az a magyar.

Újsághír

Bodó Zsófia (Budapest) és Gaál Bernadett (Hó dmezõvásárhely) 15 éves középiskolás ma-gyar lányok résztvehetnek a NASA Mars-kuta tási prog ram jában. A Plane tary Society nevû nem zetközi szervezet pályázatán saját kor cso portjuk ban a legjobb dolgozatokat készítették. A pályá zatra 44 országból tízezer fiatal jelentke zett. A gyõztesek: 1-1 ameri kai, brazil, lengyel és tajva ni, 3 indiai és a 2 magyar lány. A két 15 éves diák lány hamaro san a kaliforniai San Die goban lévõ irányítóköz pontban kapcsolódhat be a Mars kutatásba. Részt vehetnek a Mars Glob al Sur veyor ûrszonda által a Földre küldött képek kielem zésében, sõt maguk is vezérelhetik a szo n da távirányítású kameráját. Feladatuk a le szálló hely kijelölése egy majdani – várhatóan 2011-ben induló küldetés számára.
(Amerikai Magyar Népszava, 2001. február 23.)