A Magyarok Világszövetségének kezdeményezése

Április 12-e után a Világszövetség kampányt indít, melynek
célja, hogy az Országgyűlés napirendjére tűzze ezt a kérdést. Ahhoz, hogy
a magyar parlament foglalkozzon a határon túliak állampolgárságának
kérelmével, kétszázezer alaírásra van szükség. Arra kérek minden délvidéki
polgárt, győzzék meg magyarországi ismerőseiket, hogy írják majd alá ezt a
kezdeményező lapot. Ugyanis nem Magyarország lenne az egyetlen EU-s
tagország, amely a határain kívül élő nemzettársaknak állampolgárságot ad.
Más országok esetében ez bevett gyakorlat. Nem kellene a mi
anyaországunknak sem félni attól, hogy több millió magyarnak adjon kettős
állampolgárságot, jelentette ki Patrubány Miklós a Magyar Szónak

Kampány a magyar állampolgárságért

A Magyarok Világszövetségének kezdeményezése — Patrubány Miklós elnök
interjúja a Magyar Szónak

A Magyarok Világszövetségét 1938-ban alapították a magyarok
II. világkongresszusán. Az 1992-ben alkotmányos keretek között megtartott
III. világkongresszuson újraalapítják a szervezetet, amely jogutódja az
1938-ban létrehozott szövetségnek. Jelenleg 52 országban 700 tagszervezete
működik. Alapszabályzata szerint a határon kívül rekesztett, valamint a
világban szétszóródott magyarok önálló nemzetközi érdekvédelmi
szervezetének tekinti magát. Tagja lehet mindenki, aki magát magyarnak
vallja, a magyar kultúrához tartozónak tekinti magát, vagy sorsközösséget
vállal a többi magyarral. A szervezet jelenlegi elnöke Patrubány Miklós
(…).
Az elnök a hét végén a Három Vármegye Ifjúsági mozgalom által
szervezett tüntetésre érkezett Szabadkára. Itt-tartózkodása idején több
alkalommal is hangsúlyozta, a Világszövetség feladata, hogy minden
magyarról gondot viseljen, hogy ne engedjük el egymás kezét. Azonban úgy
tűnik, mintha a vajdasági magyarok kezét csak nagyon lazán fogná a
szervezet. Nálunk ugyanis szinte alig érezhető a Világszövetség
Jugoszláviai Országos Tanácsának működése.
— Valóban tudomásunk van róla, hogy a dr. Hódi Sándor
elnökletével vezetett Jugoszláviai Országos Tanács munkája körülbelül két
éve pang. A levelek garmada érkezik hozzám, hogy a vajdasági magyarok nem
tudnak belépni a szervezetbe. Azt üzenem az Önök révén minden magyarnak,
hogy az elnökség elrendelte a tagság újbóli nyilvántartásba vételét, s ha
valaki szeretne belépni a szervezetbe, a Jugoszláv Országos Tanács köteles
30 napon belül elbírálni a kérelmet, amennyiben ez nem történik meg,
bátorítok minden érdeklődőt, hogy jelentkezzen közvetlenül az elnökségnek
a vet@praemium.ro elektronikus címen.
ť A szabadkai tüntetésen követelték egyebek között a magyar
állampolgárságot is a határon túliak részére. A Világszövetség hogyan
tekint erre a kérdésre?
— Április 12-e után a Világszövetség kampányt indít, melynek
célja, hogy az Országgyűlés napirendjére tűzze ezt a kérdést. Ahhoz, hogy
a magyar parlament foglalkozzon a határon túliak állampolgárságának
kérelmével, kétszázezer alaírásra van szükség. Arra kérek minden délvidéki
polgárt, győzzék meg magyarországi ismerőseiket, hogy írják majd alá ezt a
kezdeményező lapot. Ugyanis nem Magyarország lenne az egyetlen EU-s
tagország, amely a határain kívül élő nemzettársaknak állampolgárságot ad.
Más országok esetében ez bevett gyakorlat. Nem kellene a mi
anyaországunknak sem félni attól, hogy több millió magyarnak adjon kettős
állampolgárságot.
ť Nyilván tart az anyaország a határon kívüliek
betelepülésétől, az ősi föld föladásától.
— Kettős szólamú politikáról van szó. Miközben a magyar
kormány az anyaországi fiatalok előtt az európai érvényesülési
lehetőségeket lebegteti, azt üzeni nekik, hogy a csatlakozás után
szárnyalhatnak, mehetnek mindenhová, dolgozni, karriert építeni, aközben a
határokon kívül élő magyarságot a kisebbségi lét nyomorúságába
kényszeríti. Ti csak maradjatok otthon, nektek ott is jó, még úgy is, ha
évekig nem tarthatjátok a kapcsolatot az anyaországgal. Ha ez a kettős
erkölcsű politika nem szűnik meg, mint oldott kéve hullik szét nemzetünk.
Azonban látom, hogy formálódik immár Magyarországon is az a politikai erő,
amely helyet követel magának a politikai palettán, s még a nemzet
széthullása előtt összefogja majd a magyarságot.
ť Mit tart Ön a magyarság legnagyobb gondjának?
— Az apadó lélekszámot. Ehhez hozzájárul a magyarság
lelkülete. Mert nem azért születik kevés magyar gyerek, mert nincsenek
gyermeket vállaló fiatalok, hanem azért, mert hiányzik a magyarság
jövőképe. Az EU-csatlakozás nagy veszedelmet jelent a magyarságra.
Egyfelől, mert ez a lépés azt is felvetheti, hogy a délvidéki magyarság és
a kárpátaljai magyarság ellen vízumot vezetnek be, másfelől félő, hogy
eladják a magyar földeket. Ugyanis olyan árkülönbség jelenik majd meg a
csatlakozás után ebben az ágazatban, hogy nem lesz mód megakadályozni a
föld idegen kézbe jutását. Ez a Pannon Palesztina rémképét vetíti előre.
Így arra a csatlakozásra, amely előrevetíti a nemzetrészek elszakítását, a
Világszövetség kategorikusan nemet mondott.

K-k

(Magyar Szó, 2003. március 13.)

Discussion/Fórum