A külhoni magyar állampolgárság bevezetését javasolja a Jobbik
Magyarországért Vona Gábor a mozgalom alelnöke emlékeztetett arra, hogy az
ötlet jóval korábbi. Az elozo kormány idején született egy ezt célzó
törvényjavaslat, de a státustörvény miatt akkor aktualitását vesztette.
Az alelnök szerint kiüresített kedvezménytörvény helyett a külhoni
állampolgárság jobban elosegítené a kapcsolattartást, a határon túli
magyarok megmaradását és a schengeni határrendszer bevezetése után a
vízumkényszer sem választaná el oket az anyaországtól.

– Amikor a státustörvény már ezer sebbol vérzik, akkor nem feltétlenül
arra kellene fordítani a diplomáciai erofeszítéseink garmadáját, hogy ezt
megmentsük, mert ez már veszett fejsze nyele, hanem egy új jogi struktúrát
kellene keresni – mondja Vona Gábor. – Erre kínálkozik egy nagyon jó
lehetoségként a külhoni magyar állampolgárság, amely azt jelentené, hogy
majdhogynem teljes állampolgársá! got kapnának a magyar emberek a
határainkon túl, két nagyon fontos dolgot kivéve. Egyrészt a letelepedési
engedély nem lenne automatikus, másik pedig nem lenne szavazati jog. Erre
van az Unión belüli precedens, elegendo csak Anglia példáját említeni.
Angliában többszintu állampolgárság létezik a korábbi domíniumok területén
élokkel kapcsolatban.

Emellett a mozgalom javasolja azt is, hogy a határon túli magyarok legitim
képviseloinek vétójoguk legyen az oket érinto törvényjavaslatokkal
kapcsolatban.

***** A fenti rádióhír kapcsán az MVSz Sajtószolgálata közli:

A Magyarok Világszövetsége üdvözli a Jobbik Magyarországért Mozgalom
javaslatát. Mint ismeretes, a külhoni magyar állampolgárságról szóló
törvénytervezetet az MVSz 2000. augusztus 20-án adta át a Magyar
Köztársaság legfobb közjogi méltóságainak. Magyarország akkori
miniszterelnöke felkérte a határontúli magyar vezetoket, hogy mondjanak
véleményt a tervezetrol, az MVSz tisztségviseloi és szakértoi pedig az
Országgyulés több bizottságában ismertették elképzelésüket. A külhoni
magyar állampolgárság jogintézményének legnagyobb haszonélvezoje
Magyarország lenne, de a törvény megalkotása jelentos lelki, gazdasági és
politikai elonyt jelentene az egész magyar nemzet számára – mondta
Patrubány Miklós az Országgyulés Külügyi bizottságában történt
meghallgatáson, 2000. november 22-én. Erdélyben a Romániai Magyar
Demokrata Szövetség Kolozs megyei szervezete elindította a külhoni magyar
állampolgárságot igénylok névjegyzékének összeállítását, az országos RMDSz
Operatív Tanácsának 2000. szeptember 26-án kelt közleménye szerint pedig a
területi szervezetek "Frunda Györgynek, az RMDSz államelnök-jelöltjének
támogatására indított aláírásgyujtési akcióval párhuzamosan" elkezdték a
külhoni magyar állampolgárság jogintézményének létrehozását támogató
aláírásgyujtést is. Ez utóbbi akció során összegyujtött aláírásokat a
romániai parlamenti választások lejártával az RMDSz nem összesítette, sem
a Világszövetséghez, sem a magyar kormányhoz nem továbbította. A külhoni
magyar állampolgárságról szóló MVSz-tervezetet 2000-ben támogatta az RMDSz
Kolozs megyei szervezete, az RMDSz Gyergyó területi szervezete, a Romániai
Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége, a Magyar Értelmiségiek
Kárpátaljai Közössége, a Horvátországi Magyarok Szövetsége, az MVSz
Argentínai Országos Tanácsa, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, a
Magyar Ifjúsági Tanács, az Udvarhelyért Polgári Egyesület, a Szatmárnémeti
RMDSz, illetve más szervezetek, egyesületek, személyiségek
Magyarországról, a Kárpát-medencébol és az egész világról. A külhoni
magyar állampolgárságot igénylok névjegyzékébe a 2000. évben több mint
kétszázezer kárpát-medencei magyar iratkozott fel.

A külhoni magyar állampolgárságról szóló tervezetet kérésre megküldjük.

MVSz Sajtószolgálat

Discussion/Fórum