by Bekecs

Tánc

A hajdan cikluskezdő verbunk néhány évtizede a táncszünetekbe szorult, külön kérésre járták, ma csak az idősebbek ismerik. Sarkazó, hegyező, hátravágó, kopogó, tapsos és csapásoló figurákból áll. A párostáncok a jártatóssal (lassú csárdás) indulnak, amely kétlépéses jártatásból és lenthangsúlyos párosforgásból áll, de kiegészülhet kopogós figurázással is. Rá következik a kissé élénkebb korcsos, amely átvetős és kiforgatós motívumokban bővelkedik, de a lenthagsúlyos párosforgó és a párelengedő figurázás is jellemzi. A táncrend a gyorstempójú cigánycsárdással zárul, amelynek formakészlete az előzőkből táplálkozik, de uralkodó benne az egylépéses motívum és kopogó figurázás. Az asztali nótákat gyakran táncszünetekben kérték a zenésztől és szöveggel énekelték. Dallami szempontból azonosak a jártatóssal, csak lassabban játsszák őket, kissé "sánta" asszimetrikus ritmusban. Szokszor ugyanazt a dallamot jártatósba átfordítva kezdik újra a "párt".

Zene

A dallamok eredetük szempotjából nagyon változatosak, a népzene régibb rétegeitől a korai és kései verbunkoszenén át a népies műzenéig.
A jártatós dallamokhoz többnyire szöveg is kapcsolódik. A másik két párostáncban a szöveges dallamok ritkábbak, a verbunkban pedig nem fordulnak elő.
A táncok mindegyikéhez táncszók is járulhatnak.
Ebben a zenében megfigyelhetünk bizonyos periódus-terjedelmű hangszeres közbjátékokat sablonos harmóniával, amelyek szinte bármelyik dallam után játszhatók.