Azt, hogy pontosan hány magyar áldozata volt a csernobili nukleáris katasztrófának még mindig nem tudni. 1986 májusában a Központi Fizikai Kutatóintézetben több száz vizsgálatot végeztek magyar és külföldi állampolgárokon, de az eredményeket nem hozzák nyílvánosságra ma sem.

Az egykori MSZMP vezetése egyértelműen felelős volt abban, hogy a csernobili katasztrófa után Magyarországon többen és nagyobb dózisban kaptak sugárfertőzést, ezért a Fidesz a katasztrófa károsultjainak javára kárpótlási alap létrehozását kezdeményezi- jelentette be Szijjártó Péter.

Húsz évvel ezelőtt április 26-án a kedvező széljárás miatt a csernobili katasztrófa során keletkezett radioaktív felhő csak a Kisalföld egy részét érintette. A robbanás során légkörbe jutott radioaktív izotópok hatására azonban hazánkban is nagy mértékben megnövekedett a daganatos megbetegedéseket, allergiát, valamint genetikai problémákat előidéző háttérsugárzás. Az akkori vezetők elhibázott döntésének következtében a robbanás egészségkárosító hatásairól csak késve, és nem a valós veszélyeknek megfelelően tájékoztatták a lakosságot.

Azt, hogy pontosan hány magyar áldozata volt a nukleáris katasztrófának még mindig nem tudni. 1986 májusában a Központi Fizikai Kutatóintézetben több száz vizsgálatot végeztek magyar és külföldi állampolgárokon, hogy kiderítsék, milyen arányú sugárfertőzés érte őket, az eredményeket azonban személyiségi és kegyeleti jogokra hivatkozva azóta sem hozták nyilvánosságra.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos elmondta: "Természetesen ez egy régmúlt időszakra vonatkozik, nem arról van szó, hogy az adatvédelmi törvényt kéne mindenáron alkalmazni, hanem egyszerűen arról van szó, hogy ezek az adatok olyan adatok, amelyek környezeti adatok, tehát az esetleges akkori sugárterhelésre vonatkoznak, tehát mindannnyiunk vonatkozásában érdekesek lehetnek. Ha nem tudjuk meg, hogy kinek az adatáról van szó, akkor semmi nem indokolja, hogy ezeknek az adatoknak a publikálását ha bárki kéri, akkor ezt a kérelmet megtagadják és ne adják oda ezeket az adatokat."

Az évfordulón a hazai zöldszervezetek is megmozdultak. A Déli pályaudvarnál gyülekező zöld szervezetek a csernobili atomerőműkatasztrófa magyar áldozataira emlékeztek.

Csáky Roland szervező kifejtette: "Világszerte nagyon sokféle becslés látott napvilágot a csernobili katasztrófa áldozatainak számáról, a legvalószínűbb szám az lehet, hogy világszerte 93 ezer lehet a halálos áldozatok száma, amelyet még további többszázezer egészségkárosodott személy egészít sajnos ki. Ezen belül a magyar áldozatok pontos számát nagyon nehéz megbecsülni, hiszen rengeteg különböző hatás az aminek az összességét kell vizsgálni."

A csernobili atomkatasztrófa után neves hazai szakemberek igyekeztek megnyugtatni a közvéleményt, hogy Magyarországon semmiféle negatív hatásra nem kell számítanunk. Míg más, távolabban fekvő országokban jódot osztottak, bent maradtak az emberek a lakásokban, nálunk ezreket vezényeltek ki a szabadba, ünnepelni a május 1-ét.

(if)

Discussion/Fórum