mno.hu
Elítélte a helyi egyházi szervet a diszkriminációellenes tanács
Állásfoglalásában elítélte a Iasi (Jászvásár) Római Katolikus Püspökséget
egy bukaresti diszkriminációellenes testület azután, hogy egy csángó
magyar asszonyt a román káplán még a temetése perceiben is gyalázott. A
moldvai püspökég nem hajlandó megturni a magyar nyelvu misézést. A csángók
identitása ismét erosödik: megkétszerezodött a magyar kisdiákok száma.
Romániában elso ízben foglalt állást állami intézmény a moldvai csángók
anyanyelvu egyházi szertartásai mellett. Az országos diszkriminációellenes
tanács elmarasztalta a magyar miséket megtagadó Iasi (Jászvásár) Római
Katolikus Püspökséget – számolt be az Info Rádió.
A püspökség a testület állásfoglalása szerint hátrányos
megkülönböztetésben részesíti a moldvai csángókat, amikor megtagadja tolük
az anyanyelvi egyházi szertartásokat. Az országos diszkriminációellenes
tanács minapi ülésén a pusztinai (Bacau/Bákó megye) Szent István Egyesület
beadványát és az abban összegyujtött dokumentumokat elemezte. Asztalos
Csaba, a tanács elnöke elmondta: a diszkriminációt egyértelmuen
megállapították.
A testület tekintetbe vette az egyházi autonómiát is, ezért nem rótt ki
bírságot a püspökségre. Az egyesület egy botrányos temetés után fordult a
bukaresti hatósághoz. Július 13-án ugyanis a pusztinai László Katalin
temetésén a helyi káplán az elhunyt meggyalázására használta fel a
prédikációt. Indulatait az váltotta ki, hogy az elhunyt végakarata szerint
a család magyar nyelvu virrasztást is tartott a koporsó mellett.
A döntés meghozatalakor nagy súllyal került latba a többi romániai római
katolikus egyházmegye gyakorlata. Kiderült, hogy valamennyi egyházmegyében
több nyelven folynak a szertartások. Mi több, ezalól a iasi (jászvásári)
egyházmegye sem kivétel, hiszen az észak-moldvai lengyel közösség számára
itt is biztosítják az anyanyelvi misézés lehetoségét – tette hozzá az Info
Rádió kolozsvári tudósítója.
Úgy döntöttek: nem hátrálnak meg
Komoly küzdelmet kellett megvívnia az identitásában ismét újjáéledo
moldvai csángó magyaroknak, hogy a magyar nyelvu misézés kérdése eljusson
az egyházi és állami fórumokig. Több éves harcuk eredménye volt, amikor
2004. végén a pusztinai Szent István Egyesület képviseloje is
felszólalhatott az egyházmegyei zsinat záró ülésén, és a Iasi Püspökség
papsága elott nyilvánosan is elmondhatták: magyar nyelvu szentmisét
szeretnének.
Nyitszor Tinka, a Szent István Egyesület elnöke aktív levelezést
folytatott, s a pápai nunciusnál is kihallgatáson volt a csángómagyarok
magyar nyelvu misézése érdekében. A helyi egyház viszont kizárta oket a
mintegy négy éven át tartó iasi egyházi zsinatról.
Kései tanévkezdet: megkétszerezodött a magyar iskolába járók száma
A tavalyihoz képest megkétszerezodött az iskolában hetente háromszor
magyar órákat látogató csángó gyermekek száma a Bákó (Bacau) megyei
falvakban, ennek ellenére jóval zaklatottabb hangulatban indult a tanév a
moldvai magyarok számára. A megyei tanfelügyeloség az országos tanévnyitó
után csak egy héttel engedélyezte a magyar oktatás megkezdését, több
helyen jelenleg is a magyar tanítók ügyességén múlik, hogy megtarthatják
az órákat. Az akadályoztatások, megfélemlítések ellenére tizenkét faluban
közel hatszázötven csángó gyermek jár heti három magyar órára román
tannyelvu iskolában, a háznál tartott délutáni órákat ezren látogatják.
Kósteleken és Csík faluban idén eloször kerül be az órarendbe a magyaróra,
és több mint negyvenöt év óta eloször hirdettek magyar tanári állást
Moldvában, jelesen Magyarfaluban, ahová egy fiatal pedagógus került.
A csángó falvakban jelenleg tanító erdélyi pedagógusok két-három évente
cserélodnek, és emiatt nehéz biztosítani a folyamatos munkát a moldvai
magyar oktatásban. A folyamatos asszimilációs törekvések ellenére a
néprajzos szakemberek jelenleg 9500 magyarul érto vagy valamilyen szinten
magyarul beszélo iskoláskorú gyermeket tartanak nyilván a moldvai csángó
falvakban.

