A Magyar Lobbi 2009. augusztusi akciólevele hírt adott az önálló magyar nyelvű Bolyai Egyetem újraindítására irányuló törvénytervezetről, és Hantz Péter amerikai lobbimunkájáról.

A hírlevél az önálló kolozsvári magyar egyetem (a történelmi Bolyai Egyetem) létrehozására irányuló törvénytervezetről adott hírt, megjegyezve, hogy a kezdeményezés egyik vezetője éppen az Egyesült Államokban lobbizott az ügy érdekében. Ez a személy Dr. Hantz Péter volt, a Heidelbergi Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium posztdoktori kutatója — ugyanaz a Hantz Péter, akit 2006-ban a kolozsvári Babeș-Bolyai Egyetemről bocsátottak el a magyar nyelvű oktatás önállósításáért folytatott fellépése miatt (l. A Bolyai bosszúja: kirúgták Hantz Pétert és Kovács Lehelt).

Forrás: Magyar Lobbi, 2009. augusztus, 7.

Háttéranyag: a kolozsvári magyar felsőoktatás története

A Magyar Lobbi 2009. augusztusi (második) akciólevele angol nyelvű háttéranyagot is közölt a romániai magyar felsőoktatás helyzetéről, az Angela Merkelnek szánt levélkampányhoz kapcsolódóan.

Az anyag szerint Európában minden jelentős — több százezer fős — hagyományos nemzeti kisebbségi közösségnek van hozzáférése az anyanyelvű felsőoktatáshoz: a finnországi svédeknek és a spanyolországi katalánoknak anyanyelvű felsőoktatási intézményhálózatuk van, míg a szlovákiai magyaroknak, a macedóniai albánoknak és a moldovai gagauzoknak önálló állami egyetemük. A dokumentum szerint az erdélyi 1,5 milliós magyar közösségnek jogosan lenne igénye önálló állami magyar nyelvű felsőoktatási rendszerre — különösen mivel olyan alapvető területeken, mint a műszaki tudományok, a zene- és képzőművészet, a mezőgazdaság, erdészet és állatorvos-tudomány, jelenleg nincs állami finanszírozású magyar nyelvű képzés (ezt részben a magyar állam által finanszírozott magánegyetemek, a Sapientia és a Partiumi Keresztény Egyetem pótolják).

A háttéranyag felidézte az egyetem történetét is: Báthory István erdélyi fejedelem 1581-ben alapított kollégiumot Kolozsváron; 1872-ben magyar nyelvű egyetem jött létre a városban, amelyet 1881-ben Ferenc József császárról neveztek el; az 1919-es erdélyi uniót követően román egyetemet alapítottak, majd a második bécsi döntés nyomán 1940-ben a magyar egyetem állt vissza. A második világháború után, a bécsi döntés hatályon kívül helyezése után létrejött a román “Babeș” Egyetem, míg a visszaállított magyar egyetem felvette a “Bolyai” nevet. A két egyetemet — a dokumentum szerint Nicolae Ceaușescu és Ion Iliescu által orchesztrált lépésként — 1959-ben egyesítették “Babeș–Bolyai” néven, ami az erdélyi magyar közösség érdekeit súlyosan sértette, s egy magyar prorektor és egy professzor öngyilkosságához vezetett. A kommunista rendszer alatt a magyar nyelvű képzés fokozatosan visszaszorult; 1989 után bővült újra a magyar nyelvű szakok száma, s német és angol nyelvű képzések is bekerültek a kínálatba. A dokumentum szerint a “multikulturálisnak” nevezett egyetemen a nyelvhasználatban máig erős a diszkrimináció: nincsenek magyar feliratok, az egyetemi kiadványok szinte kizárólag románul jelennek meg, s a magyar közösségnek nincs autonómiája — a többségi szavazás elve miatt a magyar képviselők mindig leszavazhatók, ahogy nemrég is történt egy magyar karok létrehozására irányuló, az érintett magyar oktatók 83%-a által támogatott kezdeményezéssel.

Forrás: Magyar Lobbi, 2009. augusztus, 4. (Angol nyelvű háttéranyag a romániai magyar felsőoktatásról.)