Székelyföldi JegyzetekÁrpádtól ÁrpádigAmerican Hungarian MuseumAHFCAHEASupport this work →
QR: Donate via Zeffy Support this work →

Hungarian Online Resources

est. 1993 by UMCP Hungarian American Student Association

1956-os Forradalom — October 23 National Day

BOLYAI JÁNOS (1802 – 1860)

Tudományos felfedezései:

ABSZOLÚT GEOMET RIA
ÁLTALÁ NOS RE LATI VITÁS EL MÉ LET

Bolyai János, hadmérnök, filozófus és min den idők legeredetibb gondol kodású matemati kusa, Kolozsvárott született és Marosvásárhe lyen halt meg. Tanulmá nyait apja, Bolyai Farkas irá nyítá sával kezdte, majd Marosvá sárhe lyen, Ko lozsvárott és a bécsi Had mérnöki Akadé mián fejezte be. Kilenc ide gen nyelvet beszélt, kínait és tibetit beleértve. A mag yar-osztrák királyi és császári hadse reg elsőszá mú mate mati­kusa, hege dű vir tuóza, vívója és táncosa volt.
Abszolút geometriájának alapgondolatát már 1823-ban közli apjához írt levelében: A semmiből egy új, más világot teremtettem. Elve tette a pár hu zamosok eukli dészi axió máját. Bolyai megállapí tása új kor szakot nyitott a geometria történeté­ben. 2000 éves problémát oldott meg! Világhírű felfede zése APPENDIX néven jelent meg apja Tenta men… című munká jához csatol va. Einstein Albert tanulmá nyoz hatta Bolyai felfedezéseit, mielőtt 1905-ben megalkotta relativitás-elméle tét. A fizikai gravi­tációs erőtér és a geometriai tér közötti belső összefüggés felismerésével kap cso­latban írja: „…a nehézke dés törvénye is szoros összve köttetés ben, foljtatásban tetszik az űr termel tével, valójá val, miljenségével.” Ez idézetről Toro Tibor fizika professzor 1000-szavas tanul mányt írt, amiben bizonyította, hogy Bolyai János felis­me résével -még Ein stein előtt – az álta lános relati vitás elmélet alapját határozta meg.
Több mint 20.000 oldalnyi, kiadatlan kézira tát őrzi a marosvásárhelyi Teleki Téka. Az utób bi évtizedek kutatásai mutatják be Bo lyai teljes lángel méjét. Foglalko zott a kom plex számok elméle tével, algeb rával és számel mélettel.

Scientific discoveries:

ABSOLUTE GEOMETRY
THEORY OF RELATIVITY

János Bolyai, military engineer, philoso pher and the most ingeneous mathema­tician of all time, was born in Kolozsvár, and died in Maros vá sárhely, Transyl vania. He began his education under the tutorage of his father Far kas Bolyai, and studied in Marosvásárhely, Ko lozsvár and at the Mili tary Academy of Engi neering in Vien na. He spoke nine languages, Chinese and Tibetan includ ed. Bolyai was the Aust ro-Hungarian royal and imperial army's primary mathematician, violin virtuoso, fencer and dancer.
In 1823 Bolyai already informed his father in a letter about his Theory of Absolute Space: Out of nothing I have created a whole new world. He rejected Euclid's parallel postulate. Bolyai's discoveries introduced a new age in the history of geometry. He had solved a 2000 year old problem! His world-famous discovery was pub lished as "Appendix" in his father's book, Ten ta men… Albert Einstein must have studied Bolyai's disco veries before developing his theory of rela tivity in 1905. Bolyai writes regarding the rela tionship between the gravitational force field and geometrical space: The theory of gravitational space is also in close connection and continuation with the size, being and quality of space. Tibor Toro, physics professor wrote a 1000 word thesis on this statement proving that Bolyai had deter mined, before Einstein, the basis of the theory of relativity.
The recent study of the over 20,000 pages of his unpublished manu s cripts kept in the Teleki Téka in Maros vásár hely (Transylvania) dis closes Bolyai's true genius.