A romániai egyházi ingatlanvisszaadás súlyos hiányosságai miatt elmarasztaló, a
bukaresti kormánytól határozottabb intézkedéseket sürgető határozati javaslatot
(H.Res. 191) nyújtott be szerdán a washingtoni Képviselőházban Tom Lantos,
Kalifornia állam magyar származású demokrata képviselője. A javaslat
társszerzője Tom Tancredo Colorado állam republikánus képviselője is.

A romániai helyzetet jól ismerő két amerikai honatya által előterjesztett
határozati javaslat "felszólítja Románia kormányát, hogy teljesítse
kötelezettségét a volt kommunista hatalom által jogtalanul elkobzott egyházi
ingatlanok méltányos, haladéktalan és igazságos visszaszolgáltatásában."

A határozati javaslat megállapítja, hogy "2140 ingatlant, köztük iskolákat,
kórházakat, árvaházakat és egyéb jótékony célú intézményeket vettek el
kommunizmus alatt a négy történelmi magyar egyháztól (római katolikus,
református, evangélikus és unitárius), és a tényleges birtokbavételük csak 30
esetben történt meg."

Hasonlóképpen rámutat, hogy 1000 feletti a román kormány által birtokolt zsidó
közösségi ingatlanok száma. Ezeket az ingatlanokat gyakran a tulajdonjog
visszaadása ellenére is kormányzati intézmények használják, bérleti díj
fizetése nélkül. A dokumentum szintén elmarasztalja a hatóságokat a
görög-katolikus egyház jogainak visszaállításával kapcsolatban.

A határozati javaslat tíz pontban fogalmazza meg azokat az elvárásokat, amelyek
teljesítésére felszólítja a román kormányt. Ezek között szerepelnek többek
között a volt egyházi tulajdonban lévo mezőgazdasági és erdőterületek
visszaadása valamint az 501/2002-es egyházi restitúciós törvény módosítási
javaslatai is.

Elsőként felszólítja a román kormányt, "módosítsa a törvényt, hogy az tükrözze
az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1123/1997-es Határozata által is
szorgalmazott "restitutio in integrum" elvét, miszerint érvényesülnie kell a
teljes tulajdonbahelyezésnek és az ebből eredő tulajdonosi jogok
gyakorlásának."

Hasonlóképpen kéri a javaslat, hogy 5 évről 1 évre csökkenjen az átmeneti idő,
amíg közintézmények használhatják a papíron visszaszolgáltatott egyházi
ingatlanokat, mielőtt azokat az egyházak ténylegesen tulajdonukba vennék. A
határozati javaslat kitér a restitúciós törvényből kimaradt lebontott egyházi
ingatlanokra is, kárpótlást követelve az egyházak javára.

Ugyancsak az 501-es restitúciós törvény hiányosságaira keres jogorvoslatot az
utolsó három javító intézkedés javaslat. A két amerikai képviselő kéri, hogy
(1) "emeljék piaci értékre az egyházaknak fizetendő bérleti díjat, ha azok nem
tudják azonnal birtokba venni ingatlanukat a törvény előírásai szerint; (2)
"szüntessék meg azt a gyakorlatot, hogy anyagi kárpótlást követeljenek az
egyházaktól az épületek 1940-es évekbeli elkobzása óta történt állami
fenntartási és 'javítási' költségek fedezésére", valamint (3) "kötelezzék a
helyi kormányzati tisztviselőket és hatóságokat, hogy bocsássák az egyházak
rendelkezésére a szükséges dokumentumokat, és működjenek együtt az egyházakkal
a Különleges Restitúciós Bizottság döntéseinek végrehajtásában, valamint
hagyjanak fel a restitúciós határozatok bírósági megtámadásával és
végrehajtásuk megakadályozásával."

A határozati javaslat nem az első eset arra, hogy az Egyesült Államok
törvényhozása figyelmet szentel a kérdésnek. Az előző képviselőházi ciklusban
szintén Tom Tancredo képviselő kezdeményezett határozati javaslatot a romániai
egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, amelyet három képviselőtársával
terjesztett be 2004 május 6-án. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok
Alapítvány (HHRF) és a Magyar Amerikai Koalíció mozgósításának eredményeként
további 11 képviselő csatlakozott aláírásával az akkori határozati javaslathoz.

Az a tény, hogy a jelen határozati javaslat beterjesztője a térség elsőszámú
szakértőjeként ismert Tom Lantos, a külügyi bizottság köztiszteletben álló
demokrata elnöke, nagyobb súlyt és lehetőséget kölcsönöz a határozati javaslat
népszerűsítésére és más képviselők csatlakozásának ösztönzésére. Tom Lantos
képviselő már a NATO bővítését megelőző 2002 októberi kongresszusi vitában is
bírálta Romániát és Szlovákiát a jogtalanul elkobzott tulajdonok
visszaszolgáltatásának lassúsága miatt.

"Az Egyesült Államok a kisebbségekkel szembeni jó bánásmódot tekinti a
demokratikus társadalom mércéjének," zárta akkor beszédét a képviselő.

A HHRF másfél évtizede kiemelt figyelemmel kíséri a jogtalanul elkobzott
egyházi és közösségi ingatlanok sorsát. Az alapítvány folyamatosan tájékoztatja
az amerikai és európai döntéshozókat, az elmúlt három évben nyolc részletes
jelentéssel és két kongresszusi tanúvallomással (a dokumentumok megtalálhatóak
a www.hhrf.org/natoexpansion címen).

Folyamatos konzultációt folytat az amerikai külügyminisztérium restitúciós
biztosának hivatalával, valamint 2003 áprilisában tájékoztatót rendezett a
Kongresszus Emberjogi Frakciójának munkatársai számára.

2004 januárjában az erdélyi magyar egyházakkal karöltve az alapítvány egy
Restitúciós Munkacsoportot hozott létre, hogy rendszeres tanácskozások útján
szerzett hiteles adatokkal tájékoztassa a nemzetközi közvéleményt. 2004
novemberétől az interneten is elérhető adatbázisban (www.hhrf.org/restitucio)
helyezi el a 2140 elkobzott ingatlan adatait, amely elősegíti az ingatlan
visszaszolgáltatás naprakész nyomon követését.

További felvilágosításért forduljon alapítványunkhoz:

Magyar Emberi Jogok Alapítvány
NEW YORK, Tel: 212-289-5488, e-mail: hamos@hhrf.org
BUDAPEST, Tel: 441-3297, 3298; e-mail: papp@hhrf.org
KOLOZSVÁR, Tel: 0742-490169, e-mail: mazs@hhrf.org

Discussion/Fórum