Csicsery-Rónay István 2007. április 11-i Magyar Nemzet-cikkének összefoglalása, a Magyar Lobbi április 27-i leveléből. A szerző 1945–1947 között a Független Kisgazdapárt külügyi osztályát vezette; írásában résztvevőként tekint vissza a béke-előkészítésre.

A visszaemlékezés szerint a kisgazdapárt 1945 decemberében Nagy Ferenc vezetésével állította fel béke-előkészítő bizottságát. Az 1946. március 6-án közzétett pártjavaslat és a hozzá kapcsolódó sajtókampány teremtette meg a koalíciós álláspont alapját. A munkáspártok ellenállása után a moszkvai útig kialakult a közös kormányzati elképzelés, amelyet április végén a nagyhatalmak elé terjesztettek.

Csicsery-Rónay több tervet különböztetett meg. Az eredeti kisgazda elképzelés mintegy 33 ezer négyzetkilométert érintett volna, a Székelyföldet Kolozsváron át összekötő folyosóval. A koalíciós változat körülbelül 22 ezer négyzetkilométert és székelyföldi önkormányzatot igényelt. A későbbi igény 11 ezer négyzetkilométerre, végül a határ menti félmillió magyar lakta területre csökkent.

A szerző Vida István kisgazdapárt-történetére támaszkodva idézte fel az előkészítők munkáját és a kommunista sajtóval folytatott vitát. A tárgyalások eredményét a szovjet döntések következményének tartotta. Szerinte a nyugati hatalmak egy ügyben akadályoztak meg további veszteséget: nem fogadták el kétszázezer szlovákiai magyar egyoldalú áttelepítését.

A cikk végén két diplomáciai epizódot emelt ki. Churchillnek tulajdonította, hogy a román fegyverszünet Erdély végleges sorsát a békekonferenciára hagyta. Egy hivatalosan elő nem terjesztett francia tervet is ismertetett, amely a Partium Máramarossziget és Arad közötti részét, körülbelül 22 ezer négyzetkilométert Magyarországhoz csatolta volna.

Forrás: Magyar Lobbi, 2007. április 27., 3b.