Alább közöljük Gazda József volt kovásznai RMDSZ elnök lemondó levelét, melyet a Sepsiszentgyörgyön megjeleno Háromszék c. napilapból vettünk át. Gazda József író, az erdélyi magyar közélet közismert szereploje, a Magyarok Világszövetségének erdélyi küldötte.

Budapest, 2003. július 30. MVSZ Sajtószolgálat

Politikai nyilatkozat

Alulírott, 2000 kora osze óta Kovászna RMDSZ-elnöke, lemondok funkciómról,
melyet már régóta terhesnek, egy ido óta tisztességtelen feladatkörnek
érzek, s melyet erkölcsi okokból nem tudok vállalni többet. Arról az
útról, melyen az RMDSZ-nómenklatúra gyakorlatilag már kezdetektol, de
Neptun és 1996 óta mind hangsúlyozottabban menetel, s mely nem vezet
sehová, csak az önfeladáshoz, a magyarság alapveto érdekeinek a
feladásához, ezt a vezetést leterelni már úgysem lehet, s ebben a teljesen
érdekelvuvé vált politizálásban tovább asszisztálni, ahhoz nevemet adni
még ha helyi szinten is nem vagyok hajlandó. Meggyozodésem: a romániai
magyarság megmaradásának egyetlen biztosítéka: az ÖNRENDELKEZÉS
kiharcolása. Tudom, ezt elérni egyik napról a másikra nem lehet.
,,Érdekvédo szervezetünknek" tizenhárom év állt rendelkezésére, hogy az
1993-ban alapszabályzatába is ,,alsó nyomásra" beiktatott háromszintu
autonómiát elérje. Nem tett semmit érte, s azokat a politikusainkat, akik
emellett kiálltak, könyörtelenül kitaszította a vezetésbol, megfosztva
oket funkciójuktól. Ez történt Patrubány Miklóssal, Borbély Imrével,
Kolumbán Gáborral, késobb Csapó Józseffel, s legutóbb Tokés Lászlóval, s
ma is amikor az autonómiaerok egységes fellépése új helyzetet teremtett
csak szólamokat hangoztat. Abban a pillanatban, amikor kormányzati
szerepet vállalt, pártérdekeit a nemzet érdeke elé helyezte. Fokozottan
megnyilatkozott ez, amikor egész magyar nemzeti közösségünket
lealacsonyító kétkulacsossággal a jobboldali kormány bukása után
cserbenhagyva szövetségeseit, átállt a baloldali kormány támogatójává,
kiváltva ezzel a román jobboldali erok lehetséges szövetségeseink teljes
megvetését is. S ebben a dicstelen szerepkörében az sem torpantja meg,
hogy ,,szövetségese", a jelenlegi román kormány csak kis százalékát
teljesíti azokat is inkább szemkiszúrásból vagy az uniós csatlakozási
törekvései kényszerébol paktumokba foglalt vállalásainak. S ugyanakkor az
alkotmányban továbbra is kitart a nemzetállam megfogalmazás (s ezzel a mi
nemzeti közösségünk létének tagadása) mellett, a nemzetközi politizálásban
pedig a legszélsoségesebb kisebbségellenes álláspontot képviseli, amit a
Gross-jelentésnek az Európa Tanács parlamenti közgyulésén lefolyt
vitájában, annak az elfogadtatása elleni erolködéseivel is bizonyított. S
valamennyiünk döbbenetére ennek mely most már mint 1334-es (2003)
Ajánlás az Európa Tanács hivatalos dokumentumává vált a bagatellizálásával
önmagáról is újabb negatív bizonyítványt állított ki az RMDSZ-vezetés. Ez
a magyarság igazi érdekeinek a képviseletére s talán már a felismerésére
is teljesen alkalmatlanná vált szervezet, mely a VII. kongresszusán szinte
teljesen felszámolta belso ellenzékét is, végérvényesen eltávolodott attól
a közösségtol, melynek a nevét továbbra is nevében viseli. Érdeke egyének
érdekévé, csoportérdekké vált. A vezeto nómenklatúra bebetonozta magát,
megújhodásra képtelenné vált, legfobb célja saját hatalmának megtartása
lett. Ezt bizonyítja a magyarság egy igen leszukített körének a
részvételével létrehozott újabb SZKT s annak alakuló gyulése, melyen
minden maradt a régiben, kádereink újraválasztatták ,,régi és új"
tisztségeikbe önmagukat, kizárva ezzel minden új gondolatnak vagy
stílusnak még a lehetoségét is. Miközben a ,,kis lépések politikáját"
hangoztatják, erejüket ,,egyes esetek" s nem a központi elvek, nagy
csomagok megoldására pazarolják. Jó példa erre az oktatáspolitikájuk. Nem
a magyar iskolahálózat (,,az óvodától az egyetemig") autonómiájára, hanem
részkérdésekre (milyen nyelven tanítsuk a földrajzot és történelmet,
szétváljék-e X. vagy Y. iskola stb.) pazarolták, s még saját maguk
készítette, 500 000 aláírással támogatott oktatási törvénytervezetük
mellett sem álltak ki. Nem önállósították iskolahálózatunkat, mely a
indenkori ,,beiskolázási tervek" függvényeként állandó veszélyben forog,
kiszolgáltatva a nagypolitika fordulatainak. Egy tollvonással lehet
osztályok tucatjait megszüntetni, illetve minden évben új harcot lehet
kezdeni egy-egy magyar osztály megmentéséért. Kezdetben az önálló magyar
egyetem visszaállításáért, aztán a Petofi-Schiller ,,multikulturális"
egyetemért, majd már csak ,,egyes önálló magyar karok felállításáért?
folyik a harc, önmagában példázva az állandó visszalépéseket, a visszafelé
tartó ,,kislépéseket". Ez a vezetés oda juttatta az RMDSZ-t, hogy ma már
az egészében magyarellenes román hatalom fenntartójává, kiszolgálójává, s
ami még fájdalmasabb és kétségbeejtobb, az önkormányzatiság elvének a
legfobb akadályozójává vált. Megpróbálja ellehetetleníteni, blamáló
nyilatkozataival bagatellizálni, minden tettével akadályozni azoknak a
többnyire ugyancsak RMDSZ-tagoknak a munkáját, akik a cselekvés útjára
léptek.Ebben a szervezetben vezeto szerepkört betölteni elveimmel
ellentétes, számomra megalázó és tisztességtelen, ezért már induláskor
ideiglenesen vállalt szerepkörömet mely amúgy is bábszerepkör volt,
önálló cselekvésemben akadályoztattam tovább vállalni nem tudom.
Lemondásommal tiltakozni óhajtok ez ellen a nemzeti érdekeinket feladó,
nem vállaló politizálás ellen. Kovászna becsületes magyar polgáraitól
pedig bocsánatot kérek, hogy igazában értük cselekedni alig tudtam, és
ebben a szerepkörben mely amúgy is eljelentéktelenedett tovább már
egyáltalán nem tudok.

Kovászna, 2003. július 22-én

Gazda József

Discussion/Fórum