Gyurcsány: Miért nem az örömről szólt az ünnep?
Áder szerint a kormányfő szégyenteljes színjátékká silányította a megemlékezést
2005. október 24. 14:47

Kaposi Dávid – Szilágyi Kata
Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalásában hosszasan dicsérte a magyar-román közös kormányülés eredményeit, majd az október 23-i ünnepségekről szólva kijelentette: nem érti, miért nem az örömről szólt az ünnep. Áder János szerint Gyurcsány Ferenc az október 23-i megemlékezést "szégyenteljes színjátékká" silányította. A Fidesz frakcióvezetője A szólás szabadsága című műsorral kapcsolatban kért magyarázatot a miniszterelnöktől. A kormányfő elismerte, hogy az adást kora délután rögzítették.

Gyurcsány Ferenc mai napirend előtti felszólalásában hosszasan elemezte Magyarország XX. századi történelmét, majd eljutott a szomszédi, többek között a magyar-román kapcsolatokhoz. Meg kell tanulnunk végre együtt élni – jelentette ki a kormányfő a parlamentben, aki szimbolikusnak értékelte a múlt heti közös magyar-román kormányülést, mert a két ország kabinetje belátta, nem tud ennél többet tenni annak kifejezésre juttatásában, hogy érti, közösen felelősséget vállaló, egymás iránt is nyitottságot mutató stratégiai partnernek kell lenni.

A közös kormányülés több munkát végzett el, mint amennyi az elmúlt hét-nyolc évben történt – állapította meg Gyurcsány, aki kiemelte az aláírt tizenhat egyezményt és jegyzőkönyvet, a csíkszeredai főkonzulátus megnyitását, továbbá, hogy Sepsiszentgyörgyön létrejöhet a bukaresti kultúrintézet helyi fiókintézménye. A két kormány nyitottsága hozzájárult, hogy román kabinet hozzájárul a Sapientia egyetem költségvetésből való finanszírozásához. A kormányfő szerint a közös ülés kellett ahhoz, hogy a román fél kinyilvánítsa: folytatja az észak-erdélyi autópálya építését.

A miniszterelnök hozzátette, hogy a közös üléssel még nem fejeződtek be a közös dolgok, mivel egy munkaprogram elkészítése következik, amelyben konkrét határidőkre lebontott pontok szerepelnek. Gyurcsány Ferenc ismertette, hogy erről tájékozttatta a román felet is, és közölte azt is román kollégájával, hogy ne elégedjenek meg a hazai és a külföldi sajtó értékelésével, hanem folytassák a munkát.

Gyurcsány Ferenc leszögezte: bár a kommunista Nagy Imre és Mindszenty bíboros közötti távolság többszöröse volt annak, mint ami ma a parlament pártjai között van, mégis, ők tudtak osztozni október 23-a fő céljaiban. A kormányfő az október 23-i ünnepségekről szólva kijelentette: nem érti, hogy miért nem az örömről szól az ünnep. Hozzátette: nem erkölcsös dolog kifütyülni a politikusokat, többek között Bozóki Andrást, aki a Fideszben kezdte, vagy Kóka Jánost, aki a hetvenes években született.

Áder: Gyurcsány Ferenc az október 23-i megemlékezést "szégyenteljes színjátékká" silányította

Helyes dolog, hogy párbeszédet folytatnak a román kormánnyal, és az sem baj, ha a parlament előtt úti beszámolót tart a miniszterelnök. Még akkor is helyes, ha ezt a rossz lelkiismeret diktálja – mondta napirend előtti felszólalásában Áder János. A Fidesz frakcióvezetője hozzátette: tavaly decemberben a Gyurcsány-kormány hazug kampányt folytatott, a saját nemzete ellen kampányolt, ezért érthető a lelkiismeret-furdalása.

Áder János úgy vélte, helyes a csíkszeredai főkonzulátus felállítása, de az ehhez szükséges összeg nem szerepel a 2006-os költségvetésben. Mint mondta, helyes, ha támogatólag nyilatkozik a kormányfő a Sapienta egyetemről, amit az Orbán-kormány támogatásával állítottak fel, de 2004-ben 600 milliót elvettek az intézménytől. Áder arra is kitért, hogy ha fontosnak tartja a kormány a határon túli magyarokkal a kapcsolattartást, akkor miért csökken huszonöt százalékkal a következő években a határon túli magyarok támogatása? Az, hogy az autópálya és az autonómia kérdése egymást kizáró fogalom lehetne, ezt nem is tudom értelmezni. Mind a kettőre lehet igennel is válaszolni – fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője.

1956 értékelésével kapcsolatban nagyon visszafogottan nyilatkozott, lehet, hogy önnek nincs is több mondanivalója, de ilyen családi háttérrel érthető a visszafogottság. Mert való igaz, hogy közöttünk élnek október 23-a örökösei is, mint ahogy közöttünk éltek és élnek november 4-e örökösei is – fogalmazott Áder János, aki helytelenítette, hogy Gyurcsány Ferenc az október 23-i megemlékezést "szégyenteljes színjátékká" silányította. Áder János a stop.hu internetes újság ma megjelent tudósítására hívta fel a figyelmet, amely szerint tegnap este negyed tízkor az Operaházban tartott beszédével kapcsolatos kérdésre is válaszolt élő adásban. Ehhez képest a tudósítás szerint ezt felvételről sugározták, amit a kora délutáni órákban készítettek el – jegyezte meg Áder János. Honnan tudta délután egykor, hogy Orbán Viktor mit fog mondani 3 órával később, hogyan lehet, hogy délután egykor minősíteni tudta azt, ami a Műegyetemen délután öt óra után hangzott el?
Hogyan lehet az, hogy a közszolgálati televízió riportere ártatlan szemekkel kérdez erre rá, mintha az ön megnyilatkozása őszinte lenne? – tette fel a kérdést az ellenzéki politikus. Ön megint nem mondott igazat, álságosan viselkedett – fogalmazott Áder János, aki magyarázatot várt a miniszterelnöktől a tegnapi cselekedetére.

Gyurcsány elismerte, hogy kora délután vették fel a műsort

Gyurcsány Ferenc viszontválaszában gúnyos szavakkal illette Áder János felszólalásának első részét, majd feltette a kérdést: "Magyarországon 2005-ben nekem arról kellene beszámolnom, hogy miért mertem elvenni egy volt kommunistának az unokáját?…A harmadik köztársaságban származás alapján kell politikai vitát elintézni? Jól értem, hogy be kell számolnom holnaputántól vallásomról, kulturális és politikai hátteremről, szüleimről, családomról, azok múltjáról?…És én pusztán attól alkalmatlanná válok nemzetem demokratikus polgárának lenni, mert szerelembe estem egy lánnyal?"

A kormányfő elismerte, hogy valóban kora délután vették fel A szólás szabadsága október 23-i adását, majd hozzátette, hogy ő sohasem állított mást. Gyurcsány közölte, hogy az adás felvételéig lehetősége volt megismerni néhány ünnepi szónoklatot, amelyek között Kövér László és Deutsch Tamás beszédét emelte ki. A miniszterelnök szerint helyénvaló volt nem elfogadni a közös ünnepen, hogy némelyek elvitatják a velük szemben ülők demokratikus létezésének minimumát is. Az ellenzék tevékenysége árt az országnak és árt önmaguknak is – zárta viszontválaszát Gyurcsány Ferenc.

Megdöbbentő a "hatalom" félelme!

2005. október 22-én, nemzeti ünnepünk előestéjén történt.
Az '56-os Magyarok Világszövetsége, annak rendje és módja szerint, bejelentést tett a BRFK Közrendvédelmi Osztályán, hogy a hagyományos október 22-i felvonulását megtartsa. Ugyanezen időpontra, majdnem teljesen ugyanezzel a programmal, évek óta egy másik szövetség is – nevét szándékosan nem írom le, mert ….! – bejelentette felvonulási szándékát, a Műegyetem rakparttól a Bem szoborig. A majdnem és az egyezőség abban nyilvánul meg, hogy a cél, nevezetesen, hogy az 1956-os Forradalom és Szabadságharc kitörésének egyik legemlékezetesebb pillanatát idézzük fel. Emlékezzen Magyarország! Emlékezzen a Világ! A két szövetség között, csak az eszközökben lett különbség 2005-re.
A Másik szövetség, felvonulása, immáron második esztendeje a "Nemzeti Ünnepségek" sorozatába lett besorolva, mint azt megtudtam. Ami magyarul annyit jelent, hogy ténylegesen nem a Másik szövetség, hanem a mindenkori, hatalmon levő kormányzat a főrendező. Ennek köszönhetően fordulhat, és fordulhatott az elő, hogy a Műegyetem Aulájában megtartott megemlékezésen olyan személyek szólalhattak meg, akik többszörösen bebizonyították MAGYARNEMZETELLENESSÉGÜKET. Ennek köszönhetően fordulhatott az elő továbbá – 2004-ben még nem tudtuk a "nemzeti ünnepség" státust -, hogy 2004-ben a Bem téri koszorúzás befejezését megelőzően, az addig a veteránokkal együtt felvonuló, és koszorúzó szövetség – miközben az '56-os veteránok tiltakozó tábláikkal sorfalat álltak a szobornál, akkor azt hittük, véletlenül -, elindították az '56-os Forradalom és Szabadságharc jelképeiként szereplő Csepel teherautóikat – üresen – a Bem térről, az Kossuth tér irányába. Otthagyva a hetven-nyolcvan éves veteránokat.
Így ők, már nem tudtak részt venni a Kossuth téri megemlékezésen. Az idén, azaz 2005-ben a veteránok már óvatosabbak voltak, voltunk. Kellner Lajos, Németországban élő bajtársunk jóvoltából, saját magunk "teremtettük elő" egy hagyományos teherautó részvételének lehetőségét, mintegy biztosítva az "akadálytalan"
átjutást és bejutást a Kossuth térre.

Jóhiszeműségünkre, naivitásunkra, hogy most már minden "rendben" lesz, hamarosan rá kellett döbbennünk. Rá kellett jönnünk, hogy egy nagyon pontosan összehangolt "színjáték" alanyai lettünk.
Ugyanis. Amikor a Bem térről – most már a koszorúzás befejezését megelőzően felszálltunk – az általunk biztosított, és a rendőrségen bejelentett, saját magunk által beszerzett útvonalengedéllyel rendelkező – Csepel teherautóra, azt, a forgalmat irányító rendőrök, csak az állami ünnepség részeseként nevesített szövetség gépkocsijai után, elkülönítve, negyedikként voltak hajlandóak a Kossuth térig felvezetni. Teljesen hiábavalónak bizonyult a BRFK Közrendvédelmi Osztályán készült jegyzőkönyv felmutatása, mely szerint, a konvoj második tagjaként vonulhat az '56-osok gépkocsija, "Mi parancsot teljesítünk" válasszal azt nem vették figyelembe. Közölve azt, hogy ők "csak", "a közlekedés biztonságáért" felelősek, többi a rendezőség dolga. A parancsot kiadó személyt nem voltak hajlandóak megnevezni.

Lenyelve, tudomásul véve a helyzetet, az átvonulás békében lezajlott. A Kossuth térhez érkezve – sofőrünknek köszönhetően, aki ügyesen mégiscsak befurakodott a második helyre – bejutottunk az "állami" ünnepség helyszínére. A rendezők kívánsága szerint ugyanis, a jelenlegi kormányfő részvételével zajló rendezvényre, csak az odarendelt – így az '56-os Magyarok Világszövetsége nem – teherautói, illetve az azokon utazó három napja jelenlegi határainkon belül, az állam, azaz az adófizetők pénzén szórakoztatott – határainkon túl élő fiatalok mehettek be, mint az "ünneplő színjáték" résztvevői. Ők ezt nem tudták, nem tudhatták, velük csak annyit közöltek, hogy az '56-os Forradalom és Szabadságharc ünnepségsorozatán vesznek részt. No, mindez történt, a mintegy ötven főt számláló közönség szeme láttára.
Továbbá történt még az is, hogy a helyszínt biztosító különböző rendvédelmi szervek vezetői, egy bizonyos M.Zs. főrendezőre hivatkozva, az '56-osok által "Vádolunk Tóth Ilonáér!t", "Vádolunk a meggyilkolt ezrekért!", "Vádolunk Ekrem Kemálért!", "Vádolunk Mindszethy bíborosért!", "Vádolunk a kétszázezer kivándorolt magyarért!", "Vádolunk Mansfeld Péterért!", feliratú táblákkal megjelenőket nem engedték be az "ünnepség" helyszínére, a Kossuth térre. Amikor felmutattam a BRFK-n készült jegyzőkönyvet, amelyben nem szerepel semminemű tábla, zászló, jelkép tiltása, sőt, idézem "a…..Szövetség – a MeH-vel történt előzetes egyeztetésnek megfelelően – az általa biztosított három teherautó behajtását és részvételét diszponálja a Kossuth tér vonatkozásában, ezért a negyedik, az '56-os Magyarok Világszövetsége által biztosított – teherautó Kossuth téri szereplésével kapcsolatban állás foglalni nem kíván.", akkor azt a választ kaptam, hogy "Én ezt nem kaptam kézhez.
Jelentsen fel a bíróságon." Teljesen figyelmen kívül hagyva a szabályos "Bejelentés"-ben szereplő információt, miszerint az '56-os Magyarok Világszövetsége a "politikai rendezvény"-t a Kossuth téri ünnepségre behajtva fejezi be.

Itt tartunk "demokráciánk" 16. esztendejében. A hatalom még most is fél. Fél az '56-osoktól, fél még a tábláiktól is.
Az egészben a legszomorúbb az, hogy ezek a "köztisztviselők", akik megakadályozták Dr. K.I.ezr. és M.Zs.-vel az élen, hogy a regnáló miniszterelnök, vagy ne adj Isten a tévénézők találkozzanak a nem megrendezett szereplőkkel, a "Vádolunk!" táblákkal, az igazsággal, ezek a a mi verejtékünkből, határoznak rólunk, tiltanak minket, és cinikusan enyhe mosollyal közlik "Jelentsen fel a bíróságon!"
Kedves Dr. K.I. ezr. Üzenem, hiszem, hogy eljön még az idő amikor Ön ezért bíróságon fog felelni!

Balog Barna

Discussion/Fórum